Többféle távoltartást ismer a magyar jog. Különbséget kell tenni a büntetőeljárásban alkalmazhatókényszerintézkedés, valamint a polgári jogban alkalmazott, főként a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítás, megelőzése érdekében alkalmazható intézkedés között.

Tapasztalatom alapján az áldozatok egy része nem fordul rögtön hatósághoz, csak azt követően tesznek feljelentést miután már több alkalommal is bántalmazták. Családon belüli erőszak alkalmával a bántalmazó egy vagy akár több bűncselekményt is megvalósít. A feljelentés megtételét követően nem jár azonnali védelem a bántalmazottnak. A bántalmazó gyanúsítottként történő kihallgatásáig akár hetek is eltelhetnek, hiszen büntetőjogi értelemben vett távoltartás csak abban az esetben alkalmazható a bántalmazóval szemben, ha már a bántalmazó gyanúsítottja a büntetőeljárásnak.

Arra az élethelyzetre, amíg nincs lehetőség a büntetőjogi értelemben vett távoltartás alkalmazására, a jogalkotó megoldásként az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás alkalmazásával biztosít védelmet a bántalmazott számára. E jogintézmények a bántalmazó jogait korlátozza.

Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles

a) magát távol tartani a bántalmazottól,

b) magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,

c) magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és

d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

Ezek az intézkedések átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.

Ideiglenes megelőző távoltartás

A rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást hozzátartozók közötti erőszakról érkezett bejelentés esetén, a helyszíni intézkedés során szerzett tapasztalataik, továbbá a szomszéd, iskola, orvos vagy éppen a védőnő által tett bejelentés alapján rendelhet el.

Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelés során vizsgálni kell az eset összes körülményét, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényeket, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínét, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jeleket, a bántalmazó és a bántalmazott magatartását és egymáshoz való viszonyát. Amennyiben a fenti körülményekből megalapozottan lehet következtetni arra, hogy hozzátartozók közötti erőszak követtek el a rendőrség elrendeli az ideiglenes megelőző távoltartást.

Ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozatot a rendőrség a helyszínen haladéktalanul meg kell hoznia. Amennyiben a bántalmazóval szemben a rendőrség előállítást alkalmaz akkor a határozatot legkésőbb az előállítás időtartamáig kell meghoznia. Ennek megfelelően kerül kiállításra a védelmi tanúsítvány is.

A védelmi tanúsítványt, valamint a ideiglenes megelőző távoltartó határozatot megküldi az illetékes járásbíróságnak és kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését.

Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 óráig tart. Ez alatt az idő alatt a bántalmazó köteles távoltartani magát a bántalmazottól.

Megelőző távoltartás

Ilyen határozatot a bíróság polgári nem peres eljárás keretében hozhat. Az eljárásra a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes. Az eljárás lefolytatását a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Ha rendőrség ezt nem kezdeményezte, akkor kezdeményezheti bántalmazott vagy a bántalmazott közeli hozzátartozója. A kérelmet elő lehet terjeszteni írásban és szóban a bíróságon is.

A bíróság távoltartási végzése akár 60 napra is szólhat. Ennek az időnek elegendőnek kell lenni, hogy a büntetőeljárás meginduljon és akár a bántalmazott kezdeményezze kényszerintézkedés elrendelését a bántalmazóval szemben.

Távoltartás, mint kényszerintézkedés

Amennyiben megindult a büntetőeljárás a bántalmazóval szemben és már gyanúsítottként is kihallgatták, van lehetőség távoltartás elrendelésére. Fontos megjegyezni, hogy büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedés elrendelését csak a sértett indítványozhatja. Távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve – ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el.

A sértett távoltartás elrendelése iránti indítványát az ügyészségnél kell előterjeszteni. Az ügyészség a sértett indítványát az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az illetékes bíróságnak.

A bíróság az indítványt megvizsgálja, hogy a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, a terhelt személyi és családi körülményeire, a bántalmazó és a bántalmazott személy viszonyára, valamint a terhelt magatartására tekintettel indokolt-e a távoltartás elrendelése. A bíróság távoltartás elrendelése tárgyában ülést tart. A távoltartás a bíróság egy alkalommal négy hónap időtartamra rendelheti el. Ennek időtartamnak a lejárta előtt öt nappal a sértett indítványára, amennyiben annak feltételei továbbra is fennállnak meghosszabbítható.

Mi történik, ha valaki megszegi az ideiglenesen megelőző vagy megelőző távoltartás szabályait?

Amennyiben a bántalmazó megszegi a határozatban foglaltakat azzal szabálysértést valósít meg, még akkor is csak a személyes holmijait akarja a bántalmazó elhozni. Az így megvalósított szabálysértés akár elzárással is büntethető. Tetten érés esetén a rendőrség akár őrizetbe is veheti és úgynevezett gyorsított szabálysértési eljárásban is elbírálhatja felelősségét.

Büntetőeljárásban megszegett távoltartás esetében a terhelt súlyosabb következményekkel számolhat. Amennyiben a terhelt első ízben szegi meg a távoltartás szabályait rendbírsággal sújtható, ismételt vagy súlyosabb esetben őrizetbe vehetik, akár bűnügyi felügyelete is elrendelhető. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezettek eredményre végső esetben akár a terhelt letartóztatása is elrendelhető.

Mit tehetek, ha megszegik a távoltartást?

A távoltartás szabályainak megszegése csak akkor von maga után következményeket, ha az a hatóságok tudomására jut. Ha ilyet tapasztal célszerű bizonyítékokkal alátámasztani állításait, hiszen szabálysértés csak bizonyítékok esetén állapítható meg. Bizonyítékként szolgálhat akár egy szomszéd tanúvallomása, fénykép vagy videófelvétel is.

Mit tehet, akivel szemben jogtalanul rendeltek el távoltartást?

Előfordulhat, hogy a kérelmező bizonyos célja elérése érdekében kezdeményezi a távoltartás elrendelését. Ennek oka pedig, hogy később ezt felhasználja bontó vagy gyermekelhelyezési perben. Azzal szemben, aki valótlan tények állításával a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényben meghatározott – szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő – hozzátartozók közötti erőszak miatt megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, szabálysértést követ el.