A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Az elkövetési tárgy jellemzői megegyeznek a lopás elkövetési tárgyával. A rablást gyakran a lopás erőszakos változatának is nevezik.

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, akivel szemben az elkövető erőszakot, minősített fenyegetést alkalmaz, illetve akit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez a dolog elvételének érdekében. Az erőszak és a fenyegetés alkalmazása esetén a passzív alany és a sértett, akinél adott esetben a dolog elvételével kapcsolatos kár keletkezik, elválhat egymástól.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az erőszak fizikai ráhatás, amely a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Rablási erőszak esetén annak a sértett akaratát meg kell tudnia törni, azaz akaratot bénító mértékűnek kell lennie. Az erőszak alkalmazásával jellegéből adódóan szükségszerűen együtt jár a sértett testének érintése. Amennyiben az erőszak keretében tanúsított magatartás könnyű testi sértést okoz, azt halmazatban az erőszak akaratot bénító jellege miatt megállapítani nem lehet. A rablási erőszak mértékéből adódóan a 8 napon belül gyógyuló sérülés vagy betegség által megvalósuló könnyű testi sértés a rablási erőszakba beleolvad. Ha azonban a sérülés vagy betegség meghaladja a 8 napot, úgy ennek megfelelően a súlyos testi sértés már halmazatot képez a rablással. A rablási erőszak akaratot bénító jellegéhez azonban a sértett halálának bekövetkezte már nem tartozhat hozzá. Így ha az elkövető oly mértékben bántalmazta a sértettet – például karját kitörve kezét-lábát hátrakötözi, száját erőteljesen betömi, majd magára hagyja -, hogy az ebbe belehalt, és az elkövető a lehetséges következménybe belenyugodott, nem rablást, hanem nyereségvágyból elkövetett emberölést valósít meg.

Az erőszak e cselekmény kapcsán mindig személy ellen irányul. A dolog ellen irányuló erőszak csak abban az esetben alapozhat meg rablást, ha áttevődik a sértettre, például ha az elkövető az útjában lévő asztalt vagy szekrényt löki úgy fel, hogy az a sértettre esik, megakadályozva ezzel további védekező magatartását.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés célja a passzív alany akaratának megtörése, és ezzel a bűncselekmény elkövetésének lehetővé tétele. A fenyegetésnek élet vagy testi épség ellen kell irányulnia és közvetlennek kell lennie. Rablás esetében, ha a dolog tulajdonosához érzelmileg közel álló személlyel szemben történik a testi épség elleni fenyegetés – vagy akár az erőszak – alkalmazása, akkor ez alkalmas lesz arra, hogy a tulajdonos a dolog elvételét ne akadályozza meg. A közvetlenségből adódóan azonban feltétel, hogy a fenyegetés olyan személy ellen irányuljon, aki a helyszínen jelen van, vagy technikai eszközök – például telefon – segítségével a sértett meggyőződhet arról, hogy a kilátásba helyezett fenyegetés valós és azonnali bekövetkezése alapos okkal feltételezhető. Ha ugyanis az elkövetők által kilátásba helyezett személy elleni fenyegetés megtörténte hosszabb idő múlva várható, mert az elkövetők több órát vagy több napot adnak a sértettnek követésük teljesítésére, nem rablás, hanem zsarolás áll fenn. Ugyancsak ez utóbbi cselekményért felel az elkövető, ha – a kilátásba helyezett veszély mértékétől vagy az adott tárgy értékétől függetlenül – fenyegetése nem személy, hanem dolog ellen irányul, például lakásának akár azonnali felgyújtásával fenyegetik meg a sértettet.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az akaratot bénító erőszak és a minősített fenyegetés megítélésénél mindig irányadó az elkövető és a sértett életkora, testfelépítése, fizikai erőnléte, az elkövetők és a sértettek száma, az elkövetés helyszíne és annak egyéb körülményei. A bíróság ugyanis ezek figyelembevételével az egyik ügyben megállapíthatja csekély szintű bántalmazás esetén az erőszak akaratot bénító jellegét úgy, hogy másik ügyben, más személyi körben nem tartaná azt elegendőnek. Így két fiatal, erős férfi esetén, ha egyikőjük a másikat délután az utcán pénztárcája elvétele érdekében a pihenőpadra löki, az erőszak akaratot bénító jellege elmarad. Ha azonban ugyanez a fiatal elkövető éjszaka egy tanyán az idős, beteg és gyenge sértettel szemben alkalmaz ily csekély mértékű erőszakot – őt az ágyra löki -, megállapítható az akaratot bénító jelleg.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A dolog elvétele az erőszak és minősített fenyegetés hatására válik lehetségessé, de a bűncselekmény csak az elvétel eredményes megtörténtével lesz befejezett. Az elvétel tartalmilag megegyezik a lopásnál leírtakkal, azonban ennek minősül tényleges megvalósulási formáját tekintve az is, amikor nem az elkövető emeli el az idegen dolgot, hanem a sértett maga adja át azt.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Abban az esetben is rablás valósul meg, ha az elkövető nem erőszakot vagy minősített fenyegetést alkalmaz, hanem a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Öntudatlan állapot esetén a passzív alany felismerési képessége hiányzik. Belső pszichés akadálynál fogva nem észleli a vele szemben zajló elkövetési magatartást. Az öntudatlan állapotba helyezés megvalósulhat a sértett elaltatásával vagy elbódításával. Ezekben az esetekben feltétel, hogy a sértett számára ne legyen ismert az a tény, hogy altatót vagy számára ártalmas szert töltött az elkövető a sörébe, vagy hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítse az üveg ital elfogyasztására. Abban az esetben ugyanis, ha a sértett maga is “aktívan” részt vesz a lerészegedés folyamatában, akkor – ha a mértéktelen ivásra őt az elkövető már az elvételi lehetőség megteremtésének célzatával ösztönözte – nem rablásért, hanem a kifosztás első fordulatáért vonják majd felelősségre a tettest. Ha az elkövetőben már az italozás előtt vagy alatt felmerül az eltulajdonítás célzata, azonban közrehatása a sértett öntudatlan állapotba kerülését eredményező italfogyasztás kapcsán az ösztönző hatást nem éri el, mert a sértett saját elhatározásából fogyasztott alkoholt – mely elhatározást az elkövető legfeljebb megerősítette, de nem ő váltotta ki -, rablás és kifosztás helyett már “csak” lopás valósul meg.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A védekezésre képtelen állapot során a sértett felismerési képessége ugyan megvan, de akarati képessége hiányzik: felismeri a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, azonban külső fizikai vagy biológiai okok folytán annak elhárítására nem képes. Ezen okokat azonban az elkövetőnek kell előidéznie. Ennek minősül, ha a sértettet az ágyneműtartóba zárják, ha megakadályozzák a konyhából való kijutását, vagy ha az erősen csökkentlátó személy szemüvegét elveszik.

Ha a sértettet leütik, megverik vagy megkötözik, és ennek eredményeképpen kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba nem e fordulat, hanem az erőszak és fenyegetés alkalmazása miatt ítélik el. Az elkövető célja ezen állapotok előidézésével a dologelvétel lehetővé tétele. Ezért a rablás e fordulatánál a passzív alany és a sértett személye azonos.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A rablás bármelyik elkövetési magatartása is valósul meg, a bűncselekmény elkövetője a tulajdonoson kívül bárki lehet. Társtettesség esetén az első fordulatok vonatkozásában nem feltétel, hogy mindkét elkövető a szándékegység megléte mellett valamennyi elkövetési magatartást tanúsítsa. Elegendő, ha az egyik tettes megüti a sértettet, a másik pedig elveszi a dolgát, de az is felel a cselekményért, aki – ugyan szótlanul állva -, de végignézi és hallgatja, ahogy társa megfenyegeti a sértettet; e látható egyetértés a sértett számára az elkövető fenyegető jelenlétével párosul, s így alkalmas ellenállásának leküzdésére (a sértettnek nincs kitől segítséget kérnie, hisz az elkövető a sértett érdekében nem avatkozik közbe, nem tesz semmit, tehát a fenyegető pártján áll; ezzel együtt az ellenállás még reménytelenebb, hiszen így már nem egy, hanem két személy jelenik meg támadóként a sértett tudatában).

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény kétszeres célzatú, amennyiben az elkövető azért alkalmazza az erőszakot, a minősített fenyegetést, az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezést, mert el akarja venni a dolgot és azért akarja a dolgot elvenni, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Amennyiben az erőszak, fenyegetés alkalmazására nem ezen okból, hanem más célból és feltételek mellett kerül sor, nem valósulhat meg rablás. Abban az esetben, ha az elkövető a közösülés végrehajtása érdekében bántalmazza a sértettet, és a cselekmény befejeztét követően észleli, hogy a még mindig az előzőek hatása alatt álló sértett nyakában aranylánc van és eltulajdonítási célzattal ekkor veszi el azt, nem rablás, hanem a kifosztás második fordulata valósul meg a szexuális erőszakkal halmazatban. Ha azonban a közösülés végrehajtása során észleli a láncot, és azt már a cselekmény végrehajtása közben megpróbálja a sértett nyakából kiszakítani, de a sértett védekezése miatt nem jár eredménnyel, és így már nem csak a közösülés, hanem a lánc eltulajdonítása érdekében is bántalmazza a sértettet, a szexuális erőszak mellett a kétszeres célzat miatt rablásért is felel. (Megint más lesz a cselekmény megítélése, ha a szexuális erőszakot követően az elkövető a helyszínt elhagyja, majd később visszatérve észleli, hogy a sértett még mindig az általa alkalmazott erőszak hatása alatt, eszméletlen állapotban fekszik, és ekkor veszi észre a sértett aranyláncát, amelyet eltulajdonítási céllal elvisz. Ekkor rablás és kifosztás helyett lopásért fog felelni.)

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében alkalmazza az erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést. A rablás ezen eseténél a cselekmény az erőszak és a fenyegetés alkalmazásával válik befejezetté.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A tetten ért tolvaj speciális bűncselekményi alanyt jelent. A lopási cselekmény elkövetése alatt, az elvétel során, illetve az elvétel befejezte után közvetlenül, az elvitel során felfedezett elkövető valósíthatja csak meg a cselekményt. A gyakorlat azonban e kategóriába sorolja azt az elkövetőt is, akit a bűncselekmény helyszínétől folyamatosan üldöznek.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A tetten ért tolvaj akaratot bénító erőszakot vagy minősített fenyegetést alkalmaz a dolog megtartása érdekében. A célzat nagyon fontos elhatárolási szempont. Meglétére lehet következtetni akkor, ha az elkövető ragaszkodik a nála lévő dolgokhoz, azokat megpróbálja magánál tartani, és ennek érdekében üti meg az őt leleplező sértettet. Abban az esetben azonban, ha a tolvaj az értékeket hátrahagyva menekül, és ennek során alkalmazza az erőszakot, nem valósul meg rablás (ehelyett a lopás a testi sértési cselekménnyel kerül halmazatba).

A szándékra való következtetésnél jelentősége van az eltulajdonítani kívánt dolog jellegének és annak, hogy az a tetten érés pillanatában hol található. Így ha az elkövető a dolgot kabátja belső zsebébe rejtve próbált távozni, amikor elkapták, akkor önmagában az a tény, hogy a dolgot zsebeiből nem veszi elő, hanem igyekszik kiszabadulni az őt visszatartók közül, nem alapozza meg a dolog megtartására mutató szándékot.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az erőszakos fenyegetés alkalmazása térben és időben eltávolodhat a lopás elkövetésétől. Rablásnak minősül, ha

1. a tulajdonos lakásába benyitva rajtakapja a tolvajt, amint az értékeket szedi össze, és bár megpróbálja visszatartani, a tolvaj a már összeszedett értékekkel úgy hagyja el a lakást, hogy lefejeli a tulajdonost (“elvétel során”);
2. a tulajdonos már a lakása előtt, a lépcsőházban találkozik szembe az épp távozni készülő tolvajjal, aki az összegyűjtött dolgok megtartása érdekében lelöki a lépcsőn az őt számon kérő, visszatartani szándékozó tulajdonost (“elvétel után, elvitel során”);
3. az éppen a lépcsőházba érkező sértett tanúja lesz, amint az elkövető távozik a sértett lakásából, a lépcsőházi sötétben félve azonban nem tesz semmit, hanem folyamatosan követi a tolvajt, aki 20 perc múlva a város másik kerületében kíván taxiba ülni. A sértett – megijedve értékei végleges elvesztésétől – ekkor próbálja meg visszavenni azokat, és számon kérni az elkövetőn cselekedetét, aki azonban a dolog megtartása érdekében fellöki, majd megrugdossa a sértettet (“folyamatos üldözés”).

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a rablást

1. fegyveresen,
2. felfegyverkezve,
3. csoportosan,
4. bűnszövetségben,
5. jelentős értékre,
6. hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen hivatalos eljárása alatt, illetve feladatának teljesítése során, vagy
7. a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

valósítják meg.

Felfegyverkezve követi el a rablást, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Ez esetben nem feltétele a súlyosabb minősítésnek az eszköz használata.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt az, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el. Bűnszövetségben valósul meg a cselekmény, ha két vagy több elkövető bűncselekményeket szervezetten valósít meg, vagy ebben megállapodik és ez alapján legalább egy rablási cselekmény elkövetését meg is kísérlik, nem jön azonban létre bűnszervezet. A csoportos elkövetés feltétele, hogy abban legalább három személy vegyen részt. Új minősítő körülmény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) 2013. július 1-jétől, ha a rablást elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy ellen követik el. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.

A bűncselekménynek nincs szabálysértési alakzata, tehát bármilyen kis értékre történő tényállásszerű elkövetés megalapozza a rablás megállapíthatóságát. Ha azonban a rablás jelentős értékre, különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (tehát, ötmillió, vagy ötvenmillió forintnál magasabb összegre) követik el, a cselekmény súlyosabban minősül.

A fent ismertetett minősítő körülmények bizonyos kombinált megvalósulása esetén a rablás még súlyosabban büntetendő.

A rablásra irányuló előkészület is büntetendő, vétségnek minősül.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A hivatalos és a közfeladatot ellátó, valamint a külföldi hivatalos személy fogalmát a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg. Hivatalos személynek minősül például a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a bíró, az ügyész, a helyi önkormányzati testület tagja, míg közfeladatot ellátó személy a postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy, a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, bizonyos esetekben az egészségügyi dolgozó, a pedagógus, a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő stb. A külföldi hivatalos személy körébe tartozik például a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény passzív alanya az a személy lesz, akit megtévesztenek. Fontos, hogy e személy nem szükségszerűen azonos a sértettel, akinél a kár keletkezik; előfordul, hogy a kettő elválik egymástól. Így ha az elkövető pénzszerzés titkolt céljából a tulajdonos testvérének elmondja, hogy a tulajdonos neki ígérte a biciklit, és ennek hatására a testvér azt kölcsönadja, amelyet az elkövető utóbb rövid úton értékesít, a cselekmény passzív alanya a megtévesztett személy – a tulajdonos testvére -, míg sértettje a kár elszenvedője, azaz a tulajdonos lesz.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A cselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedés lényege, hogy a passzív alany tudatában nem az objektív valóság tükröződik vissza, vagy a valóság nem teljesen tükröződik vissza.

A két elkövetési magatartás közötti leglényegesebb különbség:

1. a tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában;
2. a tévedésben tartás esetén az elkövető magatartásától teljesen függetlenül már kialakultak a téves elképzelések, amelyeket az elkövető felismer, azonban valótlanságukról a passzív alanyt nem világosítja fel.

Ennek megfelelően a tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg. Vannak olyan esetek, amikor a passzív alany felvilágosítása – szerződéses viszony vagy egyéb erkölcsi, etikai követelmények, a jóhiszeműség, a tisztesség elve alapján – kötelező lenne.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A csalás csak akkor befejezett, ha a tévedésbe ejtő vagy tévedésben tartó magatartás hatására a passzív alany olyan vagyonjogi rendelkezést tesz, melynek eredményeképpen akár nála, akár tőle elkülönülten a sértettnél kár keletkezik. A konkrét vagyonjogi rendelkezés sokféle lehet, hiszen irányulhat valamely pénzösszeg kifizetésére, tárgy vagy dolog átadására, vagy akár az elkövető tartozásának elengedésére is.

A kár büntetőjogi fogalma főszabály szerint eltér a polgári jogban használatostól. A törvény szerint ez a fogalom – ha a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) eltérően nem rendelkezik – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. Azonban a Btk. kifejezetten a csalás tekintetében úgy rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni kell. A törvény indokolása szerint ezzel az új rendelkezéssel az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezáltal büntethetővé váljanak azok a cselekmények, amelyek a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg (pl. szállodai szoba fizetés nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések).

Fontos feltétel, hogy a cselekmény egyes elemei között fennálljon az okozatosság: az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására – azzal okozati összefüggésben – a passzív alany vagyonjogi rendelkezést tegyen, melynek eredményeként – azzal okozati összefüggésben – kár keletkezzen a sértettnél.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartás tanúsítására az elkövetőt a jogtalan haszonszerzés célzata indítja. E célzatnak már a cselekmény megkezdése előtt fenn kell állnia. A megtévesztő magatartást motiválhatja egy korábbi cselekmény leplezése is. Így ha az elkövető által a rábízott idegen dolog vagy vagyon vonatkozásában elkövetett sikkasztás vagy hűtlen kezelés eredményeként kár vagy hiány keletkezik, és ezt – vagy ennek pontos mértékét – próbálja a tulajdonos irányában utóbbi megtévesztésével eltitkolni, terhére a csalás már nem állapítható meg. Célja ekkor nem a haszonszerzés – az már korábbi magatartásai eredményeként megvalósult -, hanem a kártérítési kötelezettség alóli kibúvás. Fennáll ugyanakkor a haszonszerzési célzat, ha teljes mértékben tőle függetlenül következik be a kár, hiány vagy vagyoni hátrány, és e tekintetben őt – vagy jogszabály, vagy a rá vonatkozó szerződéses viszony alapján – megtérítési vagy kártérítési kötelezettség terheli, és ezt elkerülendő tanúsítja utóbb a félrevezető, megtévesztő magatartást.

A csalás rendbelisége a sértettek számához igazodik.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentőséggel bír az okozott kár nagysága. E tekintetben a lopásnál leírtak irányadóak.

A Btk. alapján bűncselekmény és nem szabálysértés valósul meg abban az esetben, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtést színlelve valósítják meg , illetve új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Btk. számos speciális csalási vagy csalásszerű magatartást önálló tényállásban rendel büntetni, ezek megvalósulásakor értelemszerűen ezeket a speciális tényállásokat valósítja meg az elkövető és nem a csalás tényállását. Ilyenek a költségvetési csalás, a tiltott piacbefolyásolás, a 2013. január 1-jétől önálló tényállásként szabályozott információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, illetve a szintén új tényállásként megjelenő gazdasági csalás. Kiemelendő, hogy a törvény az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás keretén belül rendeli büntetni azt az esetet, amikor valaki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. A gazdasági csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Ez utóbbi tényállás létrehozásának az volt elsősorban az oka, hogy a gyakorlatban többször is előfordult az, hogy jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása pedig nem értékelte megfelelően ezen cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást.

A csalás a költségvetési csalással vagy a pénzhamisítással, tehát azokkal a bűncselekményekkel, amelyek lényegüket tekintve hasonlatosak a csaláshoz, ritkán kerülhet halmazatba. Így ha valaki az adózási kötelezettsége alól oly módon bújik ki, hogy megtéveszti az adóhatóságot jövedelme tekintetében, akkor költségvetési csalást valósít meg.

Ha az elkövető magánokiratot hamisít vagy már létező magánokirat tartalmát hamisítja meg annak érdekében, hogy a csalást végre tudja hajtani, akkor a csalás mellett halmazatban felel ez utóbbi cselekményért is.

A csalásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a csalással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel, kivéve a fent írt minősített esetek körébe tartozó elkövetési módokat.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen vagyon. A vagyon ingó, ingatlan dolgok és egyéb vagyoni jogosultságok összességét jelenti. Idegennek akkor minősül, ha nem az elkövető, hanem rajta kívül álló harmadik személy – a sértett – tulajdonában van.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése. A vagyonkezelő kötelezettségeinek pontos körét az a jogi forma határozza meg, amelyben a vagyon kezelésével megbízzák. Ez alapulhat jogszabályon, szerződésen vagy eredhet az elkövető munkaviszonyából. A vagyonkezelő feladata általában a rábízott vagyon állagának megóvása, ami szükség esetén magában foglalja az azzal való rendelkezést, a vagyon rendeltetésszerű felhasználását, a kárveszély elhárítását, illetve – jogszabály vagy szerződés kifejezett rendelkezése alapján – annak gyarapítását.

Az elkövető a kötelezettségek megszegésével valósítja meg a cselekményt, ha azzal okozati összefüggésben a sértettnél vagyoni hátrány keletkezik.

A kötelezettségszegés mind tevéssel, mind mulasztással megvalósulhat. Tevéssel valósul meg, ha az elkövető kötelezettsége a legkedvezőbb ajánlatot tevőtől történő vásárlás, ő azonban nem ettől, hanem más személytől veszi meg az adott dolgot, és ezzel az adott cégnek vagyoni hátrányt okoz. Mulasztással valósul meg a cselekmény, ha a cég vagyonának kezelőjeként felismeri a meghatározott időpontban fennálló fizetési kötelezettségét, azonban ennek nem tesz eleget, és ennek következtében vagyoni hátrány keletkezik a tulajdonosnál.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény abban az esetben válik befejezetté, ha az elkövető a kötelességszegéssel okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező vagyoni hátrányt okoz.

A vagyoni hátrány nemcsak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Az elmaradt vagyoni előny az a vagyongyarapodás, mely akkor következett volna be, ha a vagyonkezelő a rá vonatkozó szerződés vagy jogszabály alapján kötelezően előírtak szerint járt volna el.

Fontos feltétel az okozati összefüggés fennállta. Amennyiben ugyanis az elkövető megszegte ugyan a rá vonatkozó kötelezettségeket, de a vagyoni hátrány nem ezzel okozati összefüggésben, hanem más harmadik személy magatartásának vagy egyéb kívülálló történésnek folyományaként keletkezett, a bűncselekmény nem válhat befejezetté.

A kötelességszegés szándékosan valósul meg, az elkövetőnek tehát át kell látnia az adott helyzetben őt terhelő kezelői kötelezettségeit és azt is, hogy ezek megszegése eredményeként a sértettnél, annak vagyonában vagyoni hátrány keletkezik. E következményt az elkövető felismeri és kívánja, vagy abba belenyugszik. Belenyugvásnak minősül az is, ha valamilyen eseményre vagy a véletlenre alapozva bizakodott a negatív eredmény elmaradásában.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A minősítés szempontjából itt is jelentősek az értékhatárok.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Speciális szabály, hogy ha a hűtlen kezelés sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hűtlen kezelés elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás valósul meg, ha a használat kizárásával, megőrzésre bízzák a személygépkocsit az elkövetőre, és ő ezt a tilalom ellenére használja. Ha azonban a gépkocsit meghatározott útvonalon, meghatározott feladat ellátása érdekében bízzák rá, és ő ettől eltérően más útvonal, illetve más tevékenység végzése érdekében is használja, hűtlen kezelést állapít meg a bíróság.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben új tényállásként jelent meg a gazdasági csalás bűncselekménye, amelyet az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez utóbbi tényállás létrehozásának az volt elsősorban az oka, hogy a gyakorlatban többször is előfordult az, hogy jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása pedig nem értékelte megfelelően ezen cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást.

A hűtlen kezelésnek szabálysértési alakzata is van. Ha a hűtlen kezeléssel okozott vagyoni hátrány összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

E bűncselekmény elkövetési tárgya olyan idegen vagyon, amelynek kezelése, illetőleg felügyelete törvényen alapul. Ez azt jelenti, hogy a rábízásról és a kötelezettségek köréről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján valamely más jogszabály rendelkezik. Ilyen lehet például a felszámoló vonatkozásában a 1991. évi XLIX. törvény, vagy a gyám esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A hanyag kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelési, illetőleg a vagyonfelügyelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolása. A megszegés aktív, míg az elhanyagolás passzív magatartást jelent. A bűncselekmény itt is abban az esetben válik befejezetté, ha a vagyoni hátrány az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következik be.

Szemben a hűtlen kezeléssel, a cselekmény gondatlan bűncselekmény, a vagyoni hátrány vonatkozásában ugyanis az elkövetőt csakis gondatlanság terhelheti. Ez nem zárja ki, hogy a vagyonkezelői, illetve felügyelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolása szándékosan történjék. Ezen túl azonban az elkövető vagy azért nem látta, hogy magatartása eredményeképp vagyoni hátrány keletkezik, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet és körültekintést, vagy látta ugyan előre ezt a lehetséges következményt, azonban könnyelműen bízott abban, hogy ez az eredmény elmarad.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A hanyag kezelés csak akkor minősül súlyosabban, ha különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. A cselekménynek – eltérően a vagyon elleni bűncselekmények többségétől – nincs szabálysértési alakzata, és fontos tudni, hogy nem minősül bűncselekménynek, ha a hanyag kezelést százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan dolog, mely jellemzőiben megegyezik a lopásnál leírtakkal, azzal, hogy bizonyos esetekben (csalás, zsarolás stb.) lehet ingatlan dolog is. Ugyanakkor viszont a saját dolog, még ha tolvajtól is vásárolja vissza a tulajdonosa, nem lehet az orgazdaság tárgya. A dolognak a törvényben felsorolt bűncselekményből kell származnia. Ha a dolog a felsoroltakon kívül más bűncselekményből származik, például emberölésből ered, nem áll fenn az orgazdaság. Ebben az esetben más bűncselekmény – például bűnpártolás – valósulhat meg. Nincs jelentősége annak, hogy az alapbűncselekmény elkövetője büntethető-e, például gyermekkorú vagy beszámítási képességgel nem rendelkező személy.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása az alapbűncselekményből származó dolog megszerzése, elrejtése vagy a dolog elidegenítésében való közreműködés.

A megszerzés az adott dolog ellenérték fejében történő birtokba vételét jelenti. Ajándékozás esetén, ha az ajándékba kapott dologról a megajándékozott tudja, hogy bűncselekményből származik, a haszonszerzési cél függvényében megvalósíthatja az orgazdaság e fordulatát. Általában az orgazda csekélyebb összegért átveszi a lopott dolgot, majd utóbb drágábban értékesíti. Nem szakítja meg a láncolatot és felöleli a bűncselekményt, ha az orgazda egy másik orgazdától veszi át a dolgot.

Az elrejtés elsősorban az alapbűncselekmény elkövetőjének érdekeit szolgálja. Jelentheti a dolog nála való vagy általa történő elhelyezését csakúgy, mint ezzel összefüggésben a dolog hollétére vonatkozó ismereteinek akár a hatóság, akár más személy, akár a jogosult előli eltitkolását. Fontos, hogy a haszonszerzési célzat ekkor is fennálljon.

Az elidegenítésben közreműködés során az elkövető akár tevőlegesen, akár közvetítői szerepben részt vesz a dolog értékesítésében. Itt is feltétel, hogy az elkövetőt a haszon lehetősége ösztönözze.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik. Nem feltétel tehát, hogy az orgazdánál a célzat valódi vagyoni hasznot eredményezzen.

A bűncselekmény csak szándékosan, a vagyoni haszon célzata mellett valósulhat meg. Az elkövető tudata át kell, hogy fogja a dolog bűncselekményből származó jellegét, azt, hogy tevékenységével az alapbűncselekmény elkövetőjét segíti, és hogy ez a tevékenység számára vagyoni hasznot hozhat, amit az elkövető kíván is.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény részben az elkövetési tárgy értékéhez igazodva, részben annak speciális tulajdonságára figyelemmel – védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, műemlék, régészeti lelőhely vagy régészeti lelet, vagy a nemesfém -, valamint az elkövetések jövedelemszerző jellegére alapozva – üzletszerű elkövetés – minősül súlyosabban.

Az értékhatárok vonatkozásában a lopásnál leírtak az irányadóak.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A gyakorlatban az orgazdaságot a bűnpártolástól, illetve annak harmadik fordulatától nehéz elhatárolni. A tárgyi bűnpártolás lényege, hogy a bűncselekmény elkövetője anélkül, hogy az alapbűncselekmény elkövetőjével előzetesen megállapodott volna, segítséget nyújt a bűncselekményből származó előny biztosításában. E segítségnyújtás konkrét esetben például a dolog értékesítésének megszervezését vagy az abban való aktív részvételt jelenti, de a minősített eset kivételével haszonszerzési célzat nélkül.

A bíróság az alapján állapítja meg, hogy orgazdaság vagy bűnpártolás valósult-e meg, hogy melyik az az alapcselekmény, amelyből a dolog származik; hogy az elkövető az alapbűncselekmény elkövetőjével előzetesen megállapodott-e; illetve hogy kinek az érdekében, milyen célzat alapján jár el. Bűnpártolás esetén ugyanis bármely alapbűncselekményből származó dologra történhet az elkövetés, azonban a haszonszerzési célzat alapesetben nem feltétel, és kizárt az előzetes megállapodás is. Az orgazdaság pedig csak a tényállásban megjelölt bűncselekményekhez kötötten, haszonszerzési célzat megléte esetén – akár az előzetes megállapodás mellett – állapítható meg.

Így ha haszonszerzési célzattal a rablásból származó dolog eladásában segít az elkövető, akkor orgazdaságot, míg nyereségvágyból elkövetett emberölésből származó dolog esetén a bűnpártolás minősített esetét fogja megvalósítani.

Az orgazdaságnak szabálysértési alakzata is van. Ha az az érték, amelyre az orgazdaságot elkövették, nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Speciális szabály, hogy ha az orgazdaság elkövetője a sértett hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az orgazdaság elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljáráskeretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési tárgya a vagyontárgy, amely ingó és ingatlan is lehet. A törvény egyes speciális vagyontárgyakat kiemel e körből, s megrongálásukat súlyosabban rendeli büntetni, ilyen

1. a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, a műemlék, a régészeti lelőhely vagy régészeti lelet,
2. a vallási tisztelet tárgya vagy templom, a vallásgyakorlásra rendelt más hely, illetve
3. a temetési hely, temetkezési emlékhely, valamint a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgy.

A vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell.

Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy. Saját tulajdonba tartozó vagyontárgyak megrongálása általában nem minősül bűncselekménynek. Ha azonban az elkövetési magatartás műemlék vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgy ellen irányul, az elkövető műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásáért felel. Nem rongálás, hanem okirattal visszaélés valósul meg, ha annak tárgya közokirat vagy magánokirat.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartás a megsemmisítés, illetve a megrongálás. A megsemmisítés a dolog állagának végleges megszüntetését jelenti, ami azonos lehet a dolog fizikai elpusztításával – például elégetésével, összetörésével -, de jelentheti a fizikai elpusztítás nélkül annak végleges elenyészését is.

A megrongálás általában a dolog értékének csökkenésével jár és többnyire állagsérelmet is takar. Időlegesen negatívan érinti a dolog használhatóságát, azonban attól függetlenül is előidézhető az értékcsökkenés. Így a dolog használhatóságát érinti, ha a kocsi kerekei közül egyet megrongál az elkövető, míg a jármű használhatósága nem változik ugyan, de az értékcsökkenés – és ezzel a rongálás is – bekövetkezik, ha annak karosszériáját festik át, karcolják össze, vagy kaparják le róla a metálborítást. Sérelem okozása nélkül beáll az értékcsökkenés, ha a dolgot részeire szedik szét. Nincs értékcsökkenés, és így nem valósul meg a cselekmény, ha például a papírpénzt két darabra tépik.

A rongálás mind aktív, mind passzív magatartással megvalósulhat. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövető tudatának mind a cselekményt, mind annak eredményét át kell fognia. Látszólag megvalósul a bűncselekmény, azonban büntethetőséget kizáró ok áll fenn, ha a magatartás valamilyen speciális szituációra – például a végszükség helyzetére vagy birtokvédelemre – vezethető vissza.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Említést érdemel, hogy a törvény a szabálysértési értékhatárt (ötvenezer forint) meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben történő elkövetés esetén a rongálás bűncselekményének alapesete körébe vonja. A törvény értelmezésében falfirkának tekintendő a festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. Súlyosabban büntetendő, ha a cselekmény a fentebb felsorolt speciális vagyontárgyak állagának romlását eredményezi.

Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha eredményeként a szóban forgó speciális vagyontárgyak megsemmisülnek, valamint ha robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el, illetve az okozott kár mértékének függvényében.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény a kár keletkezésével válik befejezetté. A kár a dologban bekövetkezett értékcsökkenés. Speciális, hogy rongálásnál a ténylegesen beállott értékcsökkenés mellett az eredeti állapot visszaállításának költsége jelentkezik kárként. Ezért a kár rongálás esetén magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának a költségeit, míg megsemmisítés esetén a dolog elkövetéskori kiskereskedelmi értékével lesz azonos. Természetesen használt dolog esetén a használat foka itt is irányadó. A kár az elkövető magatartásával okozati összefüggésben kell, hogy álljon.

(forrásai:www.magyarorszag.hu)

Azokban az esetekben, ahol a megrongálás, megsemmisítés egy másik bűncselekmény tényállási eleme, ez utóbbi, speciális magatartás kerül megállapításra. Ilyen cselekmény lehet a közveszély okozása, a rombolás, a környezetkárosítás, a természetkárosítás vagy a közérdekű üzem működésének megzavarása.

Egyéb vagyon elleni bűncselekmények – így a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vagy a jármű önkényes elvétele – mellett is megjelenhet halmazatban a rongálás, ha például a jármű kinyitásával jelentős kár keletkezik a sértett oldalán.

A rongálásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a rongálással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

(forrásai:www.magyarorszag.hu)

Speciális szabály, hogy ha a rongálás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a rongálás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

(forrásai:www.magyarorszag.hu)

Nagyon fontos, hogy a bűncselekmény elkövetője, azaz tettese csak olyan személy lehet, akire az adott dolgot rábízták. Így ha a szerszámgépet nem az, akire rábízták, hanem az erről nem tudó feleség adja kölcsön, sikkasztásért nem felelhet.

A bűncselekmény elkövetési tárgya itt is az idegen ingó, értékkel bíró dolog. E tekintetben a cselekmény megegyezik a lopás kapcsán leírtakkal. Lényeges különbség azonban, hogy a sikkasztás esetében az elkövetőre rábízott dologról van szó, amely a bűncselekmény elkövetése előtt jogszerűen az elkövető birtokába került. Tehát nem az elkövető emeli ki az adott dolgot a korábbi tulajdonos, birtokos érdekköréből, hanem azt önkéntesen, szabad akaratából a tulajdonos teszi.

E feltétel kapcsán nincs jelentősége a rábízás formájának, körülményeinek, céljának vagy időtartamának. Lehet írásba foglalt – ha a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az adott rábízási formához írásbeliséget követel – csakúgy, mint szóbeli. Így például ha az elkövető a gépkocsivásárlás során a járművet próbaútra kapja meg és azt tulajdonítja el, ugyanúgy megvalósítja a bűncselekményt, mintha a sértett kérésére szívességből a négy hónapja az udvarában tárolt gépkocsit adná el – megszorult helyzete miatt – harmadik személynek. Nincs jelentősége annak sem, mennyire volt körültekintő a sértett, milyen viszony állt fenn közöttük, illetve hogy a rábízás mennyire volt megalapozott a sértett részéről. Ha a sértett a pályaudvaron jegyet kíván vásárolni és a mellette álló szimpatikus fiatalembert kéri meg, hogy nézzen már rá a holmijaira, míg ő elszalad a pénztárhoz, rábízás valósul meg, így az elkövető sikkasztást valósít meg.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Speciális helyzet áll fenn az olyan szerződések (például vállalkozási szerződés) vagy egyéb tartós jogviszonyok esetén, amelyek keretében előleg átadására-átvételére kerül sor. Ezt követi rendszerint a vállalt tevékenység teljesítése. Nemteljesítés és a pénz visszafizetésének elmaradása esetén a cselekmény megítélése többféle lehet az előleg szerepétől függően. Ha az összeg az átvevőhöz (például a vállalkozóhoz) későbbi munkadíjának részeként került, nem valósul meg bűncselekmény (a pénz polgári per keretében visszaigényelhető). Ha azonban az előlegként átvett pénzösszeget az átvevő – akár a felhasználó érdekkörébe tartozó – dolgok, anyagok vásárlására költi, nemteljesítés esetén megvalósítja a sikkasztást. A pénzzel sajátjaként rendelkezett anélkül, hogy a teljesítést megkezdte volna.

A bizományi szerződés keretében a megbízottól átvett dolgok felett a bizományos tulajdonjogot nem szerez. Célja és feladata az adott dolog, áru értékesítése. Ha ez nem történik meg, és a dolgot sem szolgáltatja vissza, vagy az értékesítést követően annak ellenértékét nem fizeti meg a megbízónak, a bizományos megvalósítja a sikkasztást. Ha azonban a szerződésben a megbízó által kikötöttnél alacsonyabb áron értékesíti az átvett árut, nem követ el bűncselekményt.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása vagy az azzal sajátként történő rendelkezés. Az eltulajdonítás lényege, hogy eredményeként harmadik személy számára az elkövető mint a dolog tulajdonosa jelenik meg, mindazokat a jogokat gyakorolva és tevékenységeket folytatva, amelyek a tulajdonos rendelkezési körébe tartoznak. Ilyennek minősül, ha a dolgot elajándékozza vagy eladja. De véglegesen kizárja a tulajdonost a dolog feletti rendelkezés, illetve a dolog feletti birtokállapotot visszaállításának lehetőségéből, ha letagadja, hogy a dolog nála van, vagy azt a tényt, hogy korábban milyen módon került hozzá. Nem büntető-, hanem polgári eljárás keretében kell a kérdést tisztázni, ha az elkövető elismeri ugyan, hogy a dolog nála van, azonban vitatja a sértett vonatkozásában a dologgal kapcsolatosan fennálló bármilyen kötelezettségét.

A dologgal sajátjaként rendelkezés esetén az elkövető nem törekszik a tulajdonos jogainak végleges kizárására, azonban olyan jogokat gyakorol vagy olyan tevékenységet folytat, melyek a tulajdonos rendelkezési körébe tartoznak. Ilyennek minősül, ha az adott dolgot kölcsönadja, például ha a régi barát, akinek hetek óta a pincéjében áll a tulajdonos szerszámgépe, jó ismerősének kölcsönadja azt, mondván, úgyis ott áll, nyugodtan használhatja.

Speciális megítélést jelent, ha a rábízás tárgya pénz vagy egyéb helyettesíthető dolog. Ezekben az esetekben még felhasználás mellett sem valósul meg a bűncselekmény, ha a tulajdonos részére az bármikor visszaszolgáltatható. Így ha a tulajdonosok által korábban vásárolt több kilogramm cukrot “D” megőrzésre veszi át, és a kamrájában tárolja, majd utóbb annak egy részét sütéshez felhasználja, azonban amikor a tulajdonosok visszakérik, azt más forrásból – például a boltból – pótolja. Ebben az esetben ugyanis nem ugyanazt, hanem ugyanannyit kell visszaszolgáltatni.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény a jogtalan eltulajdonítással, illetve a sajátként történő rendelkezéssel befejezetté válik. Nem feltétel, hogy a magatartással a tulajdonost tényleges kár is érje.

Az elkövető a bűncselekményt csak szándékosan valósíthatja meg, azaz tisztában kell lennie azzal, hogy az adott dolgot a tulajdonos rábízta, és a rábízás milyen körre terjed ki, illetve azzal, hogy tevékenysége a tulajdonosi jogokat korlátozza vagy kizárja, és e következményt kívánnia kell, vagy ezekbe bele kell nyugodnia.

Nem valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető nem a saját, hanem a tulajdonos érdekében cselekszik úgy, hogy sajátjaként rendelkezik a dologgal. Így akkor sem, ha a nagy vihar közeledtével azért használja az udvarán tárolt járművet a tulajdonos felhatalmazása nélkül, hogy védett helyre vezesse azt.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentősek az értékhatárok, amelyek a lopásnál leírtak szerint alakulnak. Akkor is súlyosabb a cselekmény megítélése, ha védett kulturális javakhoz tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történik a megvalósítás. Új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett visszaélésekkel szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Bár a tulajdonos mind sikkasztás, mind csalás esetén maga adja át a dolgot, a csalásnál az elkövető megtévesztő magatartása eredményeként jut erre a döntésre, míg sikkasztásnál önszántából, saját elhatározásából teszi ezt. Hűtlen kezelés esetén az elkövetés tárgyát szintén az elkövetőre bízta annak tulajdonosa, azonban míg sikkasztásnál eltulajdonítja azt az elkövető, addig hűtlen kezelés esetén azokat a jogosítványokat sérti meg, amelyek az adott rábízott vagyontárgy kezeléséhez kötődnek.

A sikkasztásnak szabálysértési alakzata is van. Ha az érték, amelyre a sikkasztást elkövették nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Speciális szabály, hogy ha a sikkasztás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a sikkasztás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.

(forrás:www.magyarorszag.hu)