A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) több módosítást is végrehajtott a tizennyolc éven felüliek által fiatalkorúakkal kapcsolatban tanúsított, kényszerítést vagy erőszakot ugyan nélkülöző, a sértett beleegyezésével folytatott, de társadalmilag és jogilag is tiltott szexuális cselekményeit büntetni rendelő tényállással kapcsolatban. A korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény ezen magatartásokat a megrontás tényállásában tilalmazta, a Btk. a szexuális visszaélés elnevezésű tényállásban szerepelteti ezen cselekményeket.

Szexuális visszaélésért felel az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is elköveti ezt a bűncselekményt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen.

Végül az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is ezt a bűncselekményt követi el, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A szexuális visszaélés sértettje az első két fordulat esetében a 14., a harmadik elkövetési magatartás esetében a 14 évesnél idősebb, de 18. életévét még be nem töltött személy. Magyarországon ugyanis hagyományosan a tizennegyedik év a beleegyezési korhatár. A törvény nem tesz különbséget az elkövető és a sértettek neme kapcsán, azaz a sértett az elkövetővel azonos vagy tőle különböző nemű gyermek is lehet. Tekintettel arra, hogy a Btk. a szexuális erőszak körében rendeli büntetni azt az esetet, ha bárki, tehát akár tizennyolc év alatti személy is, tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet, és ezért a beleegyezésével történő bármilyen szexuális cselekmény végzése is a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekménynek minősül, a szexuális visszaélés sértettje valójában csak a 12. életévét már betöltött gyermek lehet, tehát a 12. és 14. év közötti személyek lehetnek az első két fordulat sértettjei.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kapcsán a közösülés és a fajtalanság elkövetési magatartásokat ismerte és szabályozta. A Btk. ezek helyett a fogalmak helyett a szexuális cselekmény megnevezést alkalmazza. Az értelmező rendelkezések között szereplő meghatározás szerint a szexuális cselekmény alatt érteni kell a közösülést és minden súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.

A fogalom értelmezése megegyezik a szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés tényállásai kapcsán írtakkal.

A leglényegesebb különbség a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak, valamint a szexuális visszaélés között, hogy az utóbbi esetben az elkövető a cselekmény végrehajtása érdekében nem alkalmaz kényszert. Ez azonban nem zárja ki, hogy enyhébb pszichikai ráhatást gyakoroljon annak érdekében, hogy a passzív alany a szexuális cselekmény végzésébe beleegyezzen vagy azt akarja. A cselekmény értékelése szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy az elkövető és a sértett között korábban már volt szexuális kapcsolat, amely a hatóság előtt nem vált ismertté, vagy hogy a sértett kezdeményezésére került sor az együttlétre.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A törvény értelmében nem csak a ténylegesen létrejött szexuális együttlét, hanem azon túl az arra való rábírás is – hogy a sértett mással közösüljön vagy más szexuális cselekményt végezzen – üldözendő. A cselekmény kísérlete kizárt, hiszen az is büntetendő, ha az elkövetővel vagy annak rábeszélésére mással végez szexuális cselekményt a sértett, csakúgy, mint amikor ez a rábírás eredménytelen marad. Abban az esetben, ha a sértett az elkövető rábeszélésének eredményeként sem hajlandó akár az elkövetővel, akár mással közösülni vagy más szexuális cselekményt végezni, az eredménytelen felhívással is megvalósul a tényállás második fordulata.

A más személlyel való szexuális együttlétre történő rábírás, illetve rábírni törekvés esetén nincs annak jelentősége, hogy az elkövető maga is végzett-e szexuális cselekményt a sértettel. A bűncselekmény ezen alakzatért mindenképpen felelni fog. Természetesen a mással történő szexuális cselekményre való sikeres rábírás esetén a harmadik személy is megvalósítja a szexuális visszaélést, és büntethetősége esetén ezért felelni is fog.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A cselekmény megítélése szempontjából jelentősége van az elkövető életkorának. Minden elkövetési magatartás esetében feltétel, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét betöltse.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a magatartás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve ha az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.

Az e körbe tartozó fogalmak megegyeznek a kiskorú veszélyeztetése kapcsán megállapított szabályokkal. A hozzátartozói viszonynak a nevelés, felügyelet és gondozás tekintetben nincs jelentősége.

A hozzátartozói viszony alapozza meg ugyanakkor a súlyosabb minősülést például akkor, ha az elkövető a sértett egyeneságbeli rokonának a házastársa, élettársa, örökbefogadója vagy nevelőszülője, a testvér házastársa vagy élettársa, és a sértett gondozását, felügyeletét vagy nevelését nem ő látja el; így például szünetel a szülői felügyeleti joga.

Az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés törvénybe iktatásával a jogalkotó a korábban a minősített eset tényállásában felsorolt tipikus helyzeteken kívüli alá-fölérendeltségi viszonyokban történő bűnelkövetést is a minősített esetkörbe kívánta vonni. Ebből a szempontból ugyanakkor a “visszaélés” a kulcsfogalom, mert csak akkor merülhet fel a büntetőjogi fenyegetettség, ha az elkövető a szexuális bűncselekmény elkövetése érdekében visszaél a hatalmi vagy befolyási viszonyával. A Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl. unokatestvér, a család barátja, szomszéd, munkahelyen a sértett vezetője stb.).

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A szexuális visszaélés fent említett harmadik fordulatának a jellegzetessége, hogy az elkövető ez esetben is tizennyolc év feletti, ugyanakkor a sértett már a belegyezési korhatárt átlépő, tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalkorú. Ez esetben a büntetendőséget az alapozza meg, hogy az elkövető úgy veszi rá a sértettet a szexuális cselekmény végzésére, hogy a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaél. Tehát a Btk. ebben az esetben nem a belegyezési korhatár megsértését szankcionálja, hanem azt a jellemzőt, hogy a szexuális aktus létrejötte érdekében az elkövető a sértettel kapcsolatban fennálló bizalmi viszonyt felhasználva éri el, hogy a szexuális kapcsolat létrejöjjön.

Végül ki kell emelni, hogy a korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a megrontás tényállásában rendelte büntetni azt a cselekményt, ha valaki (nemcsak tizennyolc év feletti személy) tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösült vagy fajtalankodott. Ez az elkövetés a Btk.-ban már nem a szexuális visszaélés bűncselekménye keretében szankcionálandó, hanem a gyermekprostitúció kihasználása bűncselekménye keretében.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése.

A nevelés a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenység. A felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A gondozás a kiskorú szükségleteinek – elsősorban a fizikai, testi szükségleteknek – a kielégítését, feltételeinek biztosítását jelenti.

Így a nevelés körébe tartozik a gyermekekkel való szellemi foglalkozás, tanulás. A felügyelet körébe a gyermekek szabadidejének ellenőrzése, míg a gondozás körébe a ruházattal és élelemmel való ellátásuk.

Ezeket a kötelezettségeket elsősorban a családi jog határozza meg, azonban egyéb jogszabályok mellett (például pedagógusok, óvónők esetén) az erkölcsi, etikai normák és az adott közösség szokásai is irányadóak.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A kötelességek megszegése az elkövetési magatartás lényegi eleme. A törvény azonban ennek fokát is meghatározza, amikor súlyos kötelességszegésről szól. Így ha a szülő nem mindennap fürdeti meg kisgyermekét, vagy nem ad neki néhány napon keresztül ebédre meleg ételt, vét ugyan az optimálisan elvárandó szülői magatartási normákkal szemben, de csak kisebb mértékben. Súlyos kötelességszegést általában az valósít meg, aki még a nevelés, felügyelet vagy gondozás társadalmi közgondolkodás szerinti minimumát sem teljesíti. Ilyennek minősülhet annak a magatartása, aki gyermekét hosszabb időn keresztül étlen-szomjan tartja, aki betegség esetén nem viszi időben orvoshoz, vagy napokra felnőtt felügyelete nélkül hagyja, vagy italozó életmódja mellékhatásaként rendszeresen pszichés nyomásnak, rettegésnek teszi ki.

A kötelességszegés ilyen szintjét egyszeri magatartással is előidézheti az elkövető, ha például bántalmazza gyermekét, vagy tartósabban kifejtett ismétlődő cselekménnyel is, ha például huzamosabb időn keresztül nem viszi iskolába (néhány alkalom még nem bűncselekmény).

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetője csak a kiskorú nevelésére, gondozására vagy felügyeletére köteles személy lehet. E körbe elsődlegesen a kiskorú szülei, a velük azonos jogokat gyakorló örökbefogadók, illetve gyámok tartoznak, de ezen túl azon személyek is, akik – például foglalkozásuknál fogva – kötelesek e szabályok és kötelezettségek betartására. Így a tanár, az orvos vagy a sportegyesületben edzőként dolgozó személy is. Nincs jelentősége, hogy az adott személy állandóan vagy ideiglenes jelleggel került-e ebbe a pozícióba, mint ahogy annak sem, hogy e körben kifejezett megbízás alapján tevékenykedik-e. Így aki az áruházban síró kisgyermeket pártfogásába veszi, ugyanúgy köteles e normákat a gyermekkel való érintkezése során betartani, mintha a szülei bízták volna rá. A törvény a kötelezettek körének egyértelműsítése szándékával kifejezetten is meghatározza, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársa; továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott azon szülő is a bűncselekmény elkövetője lehet, aki a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a kötelességszegő magatartás eredményeként, azzal okozati összefüggésben a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődése veszélybe kerül. Ez minden esetben függ a kiskorú életkorától, valamint az elkövetés körülményeitől és a kiskorú erkölcsi, értelmi fejlettségétől.

A bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az értelmi, erkölcsi, testi vagy érzelmi fejlődés tényleges sérelme, elég, ha ennek veszélye fennáll.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Szintén kiskorú veszélyeztetését követi el az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására bír rá, vagy törekszik rábírni. E magatartásért azonban csak akkor felel, ha tevékenysége ennél súlyosabban fenyegetett bűncselekményt nem valósít meg. A Btk. alapján 2013. július 1-jétől szintén büntetendővé vált, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy a tizennyolc év alattit bűncselekmény elkövetéséhez felajánlja (ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg). Ezen fordulat szerinti magatartások elsősorban a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztetik.

Ennek a bűncselekményi alakzatnak az alanya – szemben az előbb ismertetett alakzattal – azonban csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet. E tekintetben nem feltétel, hogy a személy a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles legyen. Másrészt minden esetben megállapítható a bűncselekmény, ha sértettje a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Nincs tehát jelentősége ennél az alakzatnál annak, hogy valamelyik érintett a házassággal nagykorúságot szerzett-e.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartás a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására történő rábírással, illetve rábírni törekvéssel valósul meg.

A rábírás lényege, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermeket szándékosan bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására ösztönzi. Ennek eredményeként alakul ki a sértettben a szándék, s kísérli meg adott bűncselekmény elkövetését vagy züllött életmód folytatását.

A rábírni törekvés egy eredménytelen felbujtói magatartást foglal magában. Az elkövető ugyan megpróbálta rábeszélni a kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmód folytatására, ez azonban hatástalan maradt.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A rábírás vagy a rábírni törekvés számtalan formában megvalósulhat, ilyen lehet például, ha az elkövető a kiskorúnak többször mesél arról, milyen jó üzlet az autófeltörés és az így szerzett tárgyak értékesítéséből mi mindent vehetne magának.

A magatartások megítélésénél figyelembe kell venni a kiskorú értelmi, erkölcsi fejlettségét és szellemi képességeit, hiszen bizonyos magatartások ezek függvényében bírhatnak szándékkiváltó hatással. Egy erőteljesebben befolyásolható, gyengébb szellemi képességekkel rendelkező fiatal esetén egy kisebb pszichés ráhatás is elegendő lehet.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény fogalma alatt minden a Btk. különös részében foglalt büntetendő magatartást értünk, függetlenül attól, hogy a kiskorú ezért egyébként felelősségre vonható-e vagy sem – például gyermekkora vagy a szükséges magánindítvány hiánya miatt.

A züllött életmód folytatása a társadalom által elvetett, erkölcsileg súlyosan elítélendő életvitelt jelent. Ilyen, ha a kiskorú ennek hatására prostituálttá válik, rendszeresen kábítószert fogyaszt vagy csavarog. Megjegyzendő azonban, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúcióra való sikeres rábírása a Btk. szerint már egy másik, súlyosabban büntetendő külön tényállás alapján (prostitúció elősegítése) lesz büntetendő.

Abban az esetben, ha a fiatal életmódja a rábíró személy hatására negatív irányban változik ugyan, de az előző szintet nem éri el (például leromlik a tanulmányi eredménye), vagy ha ez a kifogásolható magatartás csak eseti jelleggel fordul elő (például néhányszor berúg), a felnőtt akkor sem büntetendő.

(forrásai:www.magyarorszag.hu)

A Btk. nemzetközi szerződési kötelezettségek hatására – amelyek alapján büntetni kell a gyermekek tiltott tevékenységek céljából történő felhasználását, megvásárlását vagy felajánlását – 2013. július 1-jétől bűncselekménnyé nyilvánította a gyermek bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlását. A megvásárlást ugyanis az emberkereskedelem tényállása lefedi, míg a felhasználás a közvetett tettességen keresztül a gyermekkorúak esetében is büntethető.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha az elkövető a tényállásban meghatározott magatartásokat tanúsítja. Nincs jelentősége ezek sikerességének, hisz az eredménytelen felhívás is büntetendő.

Rábírás esetén az elkövető felhívásának eredményeként a kiskorú megkísérli vagy befejezi a felhívásban foglalt bűncselekmény elkövetését.

Abban az esetben, ha ez utóbbi bűncselekmény törvényi büntetési tétele súlyosabb, mint a kiskorú veszélyeztetéséé, akkor csak azért fogják felelősségre vonni. Azonos vagy enyhébb büntetési tételű cselekmények esetén azonban kiskorú veszélyeztetését is megállapítja halmazatban a bíróság.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A minősítés körében jelentősége van annak is, hogy hány éves a kiskorú. Ha a befolyásolt személy a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét még nem töltötte be, büntethetőségi akadály fennállta folytán nem felelhet cselekményéért. Ez esetben a nagykorú rábírót – minthogy a gyermekkorút rábeszélése eredményeként, mint eszközt használta fel az adott bűncselekmény elkövetésére – közvetett tettesként vonják felelősségre. Ha a felhívott személy a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét már betöltötte, de 18. életévét még nem haladta meg, fiatalkorúként vonható felelősségre.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. A Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. A Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést “vesztegetés”, illetve a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett a Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aktív gazdasági vesztegetésért (a Btk. alapján vesztegetés bűncselekményéért) felel, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje.

A Btk. alapján a vesztegetést elköveti az is, aki a külföldi gazdálkodó szervezetnél dolgozó személy működésével kapcsolatban követi el a vesztegetést.

Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, aktív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés bűncselekményt) követ el. Úgyszintén aktív hivatali vesztegetést valósít meg a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha felügyeleti vagy ellenőrzési tevékenységének teljesítése mellett megakadályozhatta volna, hogy a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében hivatalos személyt megvesztegessen. Megjegyzendő, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azért is felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból nem teljesítette ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenységét.

A Btk. alapján a hivatali vesztegetést elköveti az is, aki külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el a vesztegetést. A külföldi hivatalos személyek körét a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg.

Végül aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, az aktív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el. A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményével kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, a jogtalan előny ígérése, illetve a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent. Az előnnyel kapcsolatos fogalmi megközelítés megegyezik a passzív vesztegetés kapcsán leírtakkal. Az előnynek a vesztegetés esetében jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható.

Az előnyt adni vagy ígérni a hivatalos személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek, vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személynek (ha az nem hivatalos személy) vagy rájuk tekintettel másnak kell. A más személy bárki lehet, azonban fontos feltétel, hogy az elkövető feltételezze: képes lehet a célszemélyt, azaz a megvesztegetni szándékozott, döntési pozícióban lévő személyt érdemben az elkövető érdekében befolyásolni. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a más személy valójában nem is rendelkezik személyes kapcsolattal a célszemély felé, illetve, ha az előnyadás tényéről a célszemélynek nincs tudomása, vagy azzal nem ért egyet.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A jogtalan előny adása az előnynek a célszemélynél vagy a vele kapcsolatban álló más személynél (például a lányánál) történő realizálódását eredményező aktív magatartás. A jogtalan előny ígérése az előny jövőbeni bekövetkeztére vonatkozó nyilatkozat.

A felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása passzív magatartás. Az elkövető felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettsége a rá vonatkozó munkaköri leírásokból, a szervezet szervezeti-működési szabályzatából határozható meg. Mulasztás esetén fontos feltétel, hogy az elkövető e kötelezettségeit felismerje, és szándékosan vagy gondatlanságból hanyagolja el azok teljesítését.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény általános alakzatának elkövetője bárki – akár hivatalos – személy is lehet. Az aktív hivatali vesztegetés másik fordulatában azonban csak meghatározott személyek – a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa – jelenhetnek meg elkövetőként.

A bűncselekmény az általános alakzat esetén csak szándékosan követhető el, a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azonban akkor is büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból mulasztotta el kötelezettségei teljesítését.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az aktív gazdasági vesztegetés súlyosabban büntetendő alakzata, ha a jogtalan előnyt a szervezetnél önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban adják vagy ígérik.

Mind az alapesetben, mind az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett minősített esetben még súlyosabban minősül a vesztegetés, ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Az aktív hivatali vesztegetés általános formája esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

A kötelességszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell.

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban a Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül azt a szervezet is érteni kell, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) és a vesztegetés elfogadása tényállások tekintetében külföldi gazdálkodó szervezetnek az a szervezet minősül, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

A hivatali visszaélés súlyosabb megítélésű esetében az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy ezzel a hivatalos személyt magát is bűncselekmény – hivatali visszaélés – elkövetésére vegye rá.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha az aktív vesztegetés elkövetője a cselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. A törvény valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében rendelkezik erről a büntethetőséget korlátozó körülményről.

A törvény a korrupció elleni harc keretében a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett még le nem leplezett vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása vagy befolyással üzérkedés bűncselekményét követtek el, de a hatóságnál – mihelyt tehette – nem tett feljelentést. A korrupciós bűncselekmény elkövetőjének a hozzátartozója a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. A Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. A Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést “vesztegetés”, illetve a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett a Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív gazdasági vesztegetést (a vesztegetés elfogadása bűncselekményt) követ el.

Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményét) követ el.

Végül az, aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a passzív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el.

A bűncselekmények elkövetési magatartása a jogtalan előny kérése, a jogtalan előnynek vagy ezek ígéretének elfogadása, illetőleg az egyetértés a jogtalan előny ígérőjével vagy elfogadójával.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent, akár az elkövető, akár vele kapcsolatban álló más harmadik személy vonatkozásában. Az előny vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű lehet. Vagyoni előny leggyakrabban a pénz vagy a pénzben kifejezhető egyéb tárgy. Személyes jellegű lehet például egy szexuális kapcsolat létesítése, míg az erkölcsi előny elsősorban az adott foglalkozáshoz, tevékenységhez kötődő dicséret vagy a ranglétrán való előrejutás lehetősége. Nem tekintendő azonban előnynek az olyan juttatás, amely általában a társadalmi szokásoknak megfelel, így például egy tárgyalás során a szokásos mértékű vendéglátás.

Az előnynek jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható. Az előnynek az elkövető tevékenységével kapcsolatban kell állnia. Azaz a gazdasági életben a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységgel, hivatalos személy eljárásával vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy jogainak a gyakorlásával és kötelezettségeinek a teljesítésével kell összefüggnie.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A jogtalan előny kérése mind tevőleges, mind ráutaló magatartással megvalósítható. A lényeg, hogy ebben az esetben a kezdeményező fél, tehát az, aki az adott viszonyban a vesztegetés lehetőségét megteremti, a bűncselekmény elkövetője.

A jogtalan előnynek vagy ígéretének elfogadása a kapcsolat másik szereplője, az aktív vesztegető által kezdeményezett vesztegetés passzív befogadása. Az ígéret elfogadása itt nem a konkrét vagyoni előny megszerzése, hanem annak jövőbeni bekövetkeztének a realizálása.

Az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés esetén az elkövető abba nyugszik bele, hogy az ő működésével kapcsolatban és rá tekintettel részesüljön a harmadik személy a jogtalan előnyben. Az egyetértés akár kifejezett, akár hallgatólagos lehet, azonban az elkövető tudatának ez utóbbi esetben e tényt át kell fognia, és a vesztegetés saját működésével való összefüggését is fel kell ismernie.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője az, aki az elkövetési magatartásokat gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban tanúsítja.

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban a Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül azt a szervezet is érteni kell, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az értelmező rendelkezés első eleme alá tartoznak például a gazdasági társaságok, az egyes jogi személyek vállalata vagy a vízgazdálkodási társulat; míg a második eleme alá a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület vagy az alapítvány.

A Btk. alapján a vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy is.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetője bármely hivatalos személy lehet. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

A közfeladatot ellátó személyek már nem tartoznak e körbe, azaz az elkövetési magatartást felölelő tevékenységük esetén nem a passzív hivatali vesztegetést, hanem a passzív gazdasági vesztegetést valósítják meg.

A Btk. alapján a hivatali vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi hivatalos személy is. A külföldi hivatalos személyek körét a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg.

A vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménnyel kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A passzív gazdasági vesztegetés esetén akkor ítélendő meg súlyosabban a cselekmény, ha az elkövető

1. a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, vagy
2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Még súlyosabb a cselekmény, ha az elkövető akár az alapesetet, akár a fenti minősített eseteket önálló intézkedésre jogosult személyként követi el.

Önálló intézkedésre az a dolgozó vagy tag jogosult, aki meghatározott fontos – például az adott szervezet működését vagy a szervezettel kapcsolatba kerülő személyeket érintő – kérdésekben döntési lehetőséggel bír. E körbe általában az adott szerv vezető beosztásban lévő tagjai sorolhatók.

A passzív hivatali vesztegetés esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

Mind az alapesetben, mind a vezető beosztású hivatalos személy esetében még súlyosabban minősül a vesztegetés elfogadása, ha

1. a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

A kötelességszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell.

A vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) és a vesztegetés elfogadása tényállások tekintetében külföldi gazdálkodó szervezetnek az a szervezet minősül, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha a passzív vesztegetés elkövetője a cselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. A törvény valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében rendelkezik erről a büntethetőséget korlátozó körülményről.

A törvény a korrupció elleni harc keretében a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett még le nem leplezett vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása vagy befolyással üzérkedés bűncselekményét követtek el, de a hatóságnál – mihelyt tehette – nem tett feljelentést. A korrupciós bűncselekmény elkövetőjének a hozzátartozója a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. A Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. A Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést “vesztegetés”, illetve a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett a Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aktív gazdasági vesztegetésért (a Btk. alapján vesztegetés bűncselekményéért) felel, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje.

A Btk. alapján a vesztegetést elköveti az is, aki a külföldi gazdálkodó szervezetnél dolgozó személy működésével kapcsolatban követi el a vesztegetést.

Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, aktív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés bűncselekményt) követ el. Úgyszintén aktív hivatali vesztegetést valósít meg a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha felügyeleti vagy ellenőrzési tevékenységének teljesítése mellett megakadályozhatta volna, hogy a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében hivatalos személyt megvesztegessen. Megjegyzendő, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azért is felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból nem teljesítette ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenységét.

A Btk. alapján a hivatali vesztegetést elköveti az is, aki külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el a vesztegetést. A külföldi hivatalos személyek körét a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg.

Végül aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, az aktív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el. A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményével kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, a jogtalan előny ígérése, illetve a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent. Az előnnyel kapcsolatos fogalmi megközelítés megegyezik a passzív vesztegetés kapcsán leírtakkal. Az előnynek a vesztegetés esetében jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható.

Az előnyt adni vagy ígérni a hivatalos személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek, vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személynek (ha az nem hivatalos személy) vagy rájuk tekintettel másnak kell. A más személy bárki lehet, azonban fontos feltétel, hogy az elkövető feltételezze: képes lehet a célszemélyt, azaz a megvesztegetni szándékozott, döntési pozícióban lévő személyt érdemben az elkövető érdekében befolyásolni. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a más személy valójában nem is rendelkezik személyes kapcsolattal a célszemély felé, illetve, ha az előnyadás tényéről a célszemélynek nincs tudomása, vagy azzal nem ért egyet.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A jogtalan előny adása az előnynek a célszemélynél vagy a vele kapcsolatban álló más személynél (például a lányánál) történő realizálódását eredményező aktív magatartás. A jogtalan előny ígérése az előny jövőbeni bekövetkeztére vonatkozó nyilatkozat.

A felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása passzív magatartás. Az elkövető felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettsége a rá vonatkozó munkaköri leírásokból, a szervezet szervezeti-működési szabályzatából határozható meg. Mulasztás esetén fontos feltétel, hogy az elkövető e kötelezettségeit felismerje, és szándékosan vagy gondatlanságból hanyagolja el azok teljesítését.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény általános alakzatának elkövetője bárki – akár hivatalos – személy is lehet. Az aktív hivatali vesztegetés másik fordulatában azonban csak meghatározott személyek – a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa – jelenhetnek meg elkövetőként.

A bűncselekmény az általános alakzat esetén csak szándékosan követhető el, a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azonban akkor is büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból mulasztotta el kötelezettségei teljesítését.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az aktív gazdasági vesztegetés súlyosabban büntetendő alakzata, ha a jogtalan előnyt a szervezetnél önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban adják vagy ígérik.

Mind az alapesetben, mind az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett minősített esetben még súlyosabban minősül a vesztegetés, ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Az aktív hivatali vesztegetés általános formája esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

A kötelességszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell.

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban a Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül azt a szervezet is érteni kell, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) és a vesztegetés elfogadása tényállások tekintetében külföldi gazdálkodó szervezetnek az a szervezet minősül, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

A hivatali visszaélés súlyosabb megítélésű esetében az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy ezzel a hivatalos személyt magát is bűncselekmény – hivatali visszaélés – elkövetésére vegye rá.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha az aktív vesztegetés elkövetője a cselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. A törvény valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében rendelkezik erről a büntethetőséget korlátozó körülményről.

A törvény a korrupció elleni harc keretében a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett még le nem leplezett vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása vagy befolyással üzérkedés bűncselekményét követtek el, de a hatóságnál – mihelyt tehette – nem tett feljelentést. A korrupciós bűncselekmény elkövetőjének a hozzátartozója a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. A Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. A Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést “vesztegetés”, illetve a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett a Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív gazdasági vesztegetést (a vesztegetés elfogadása bűncselekményt) követ el.

Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményét) követ el.

Végül az, aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a passzív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el.

A bűncselekmények elkövetési magatartása a jogtalan előny kérése, a jogtalan előnynek vagy ezek ígéretének elfogadása, illetőleg az egyetértés a jogtalan előny ígérőjével vagy elfogadójával.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent, akár az elkövető, akár vele kapcsolatban álló más harmadik személy vonatkozásában. Az előny vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű lehet. Vagyoni előny leggyakrabban a pénz vagy a pénzben kifejezhető egyéb tárgy. Személyes jellegű lehet például egy szexuális kapcsolat létesítése, míg az erkölcsi előny elsősorban az adott foglalkozáshoz, tevékenységhez kötődő dicséret vagy a ranglétrán való előrejutás lehetősége. Nem tekintendő azonban előnynek az olyan juttatás, amely általában a társadalmi szokásoknak megfelel, így például egy tárgyalás során a szokásos mértékű vendéglátás.

Az előnynek jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható. Az előnynek az elkövető tevékenységével kapcsolatban kell állnia. Azaz a gazdasági életben a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységgel, hivatalos személy eljárásával vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy jogainak a gyakorlásával és kötelezettségeinek a teljesítésével kell összefüggnie.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A jogtalan előny kérése mind tevőleges, mind ráutaló magatartással megvalósítható. A lényeg, hogy ebben az esetben a kezdeményező fél, tehát az, aki az adott viszonyban a vesztegetés lehetőségét megteremti, a bűncselekmény elkövetője.

A jogtalan előnynek vagy ígéretének elfogadása a kapcsolat másik szereplője, az aktív vesztegető által kezdeményezett vesztegetés passzív befogadása. Az ígéret elfogadása itt nem a konkrét vagyoni előny megszerzése, hanem annak jövőbeni bekövetkeztének a realizálása.

Az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés esetén az elkövető abba nyugszik bele, hogy az ő működésével kapcsolatban és rá tekintettel részesüljön a harmadik személy a jogtalan előnyben. Az egyetértés akár kifejezett, akár hallgatólagos lehet, azonban az elkövető tudatának ez utóbbi esetben e tényt át kell fognia, és a vesztegetés saját működésével való összefüggését is fel kell ismernie.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője az, aki az elkövetési magatartásokat gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban tanúsítja.

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban a Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül azt a szervezet is érteni kell, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az értelmező rendelkezés első eleme alá tartoznak például a gazdasági társaságok, az egyes jogi személyek vállalata vagy a vízgazdálkodási társulat; míg a második eleme alá a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület vagy az alapítvány.

A Btk. alapján a vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy is.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetője bármely hivatalos személy lehet. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

A közfeladatot ellátó személyek már nem tartoznak e körbe, azaz az elkövetési magatartást felölelő tevékenységük esetén nem a passzív hivatali vesztegetést, hanem a passzív gazdasági vesztegetést valósítják meg.

A Btk. alapján a hivatali vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi hivatalos személy is. A külföldi hivatalos személyek körét a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg.

A vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménnyel kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A passzív gazdasági vesztegetés esetén akkor ítélendő meg súlyosabban a cselekmény, ha az elkövető

1. a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, vagy
2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Még súlyosabb a cselekmény, ha az elkövető akár az alapesetet, akár a fenti minősített eseteket önálló intézkedésre jogosult személyként követi el.

Önálló intézkedésre az a dolgozó vagy tag jogosult, aki meghatározott fontos – például az adott szervezet működését vagy a szervezettel kapcsolatba kerülő személyeket érintő – kérdésekben döntési lehetőséggel bír. E körbe általában az adott szerv vezető beosztásban lévő tagjai sorolhatók.

A passzív hivatali vesztegetés esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

Mind az alapesetben, mind a vezető beosztású hivatalos személy esetében még súlyosabban minősül a vesztegetés elfogadása, ha

1. a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

A kötelességszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell.

A vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) és a vesztegetés elfogadása tényállások tekintetében külföldi gazdálkodó szervezetnek az a szervezet minősül, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha a passzív vesztegetés elkövetője a cselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. A törvény valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében rendelkezik erről a büntethetőséget korlátozó körülményről.

A törvény a korrupció elleni harc keretében a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett még le nem leplezett vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása vagy befolyással üzérkedés bűncselekményét követtek el, de a hatóságnál – mihelyt tehette – nem tett feljelentést. A korrupciós bűncselekmény elkövetőjének a hozzátartozója a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

Ennek megfelelően közokiratnak minősül a hatósági engedély, a bizonyítvány (az iskolai is), a személyi igazolvány vagy a személyi azonosításra szolgáló más okirat.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A közokiratokhoz tehát közhiteles bizonyító erő fűződik. A törvény értelmében nincs jelentősége annak, hogy külföldön, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített vagy belföldön kiállított közokiratról van-e szó. A bűncselekmény szempontjából azonban nem tartozik az elkövetési tárgyak közé például a rendszámtábla, így ha az elkövető más gépkocsira szóló rendszámtáblát szerel fel autójára, nem e bűncselekményért felel.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt a még nem létező közokirat elkészítése. Ez attól válik hamissá, hogy nem a kiállítóként feltüntetett személy készíti. Annak nincs jelentősége, hogy tartalmát tekintve megfelel-e a valóságnak. Így ha az elkövető olyan személyi igazolványt készít, amely adataiban a valóságot tükrözi ugyan, de kiállítóként az arra feljogosított hatóságot tünteti fel, megvalósítja a bűncselekményt.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A meghamisítás egy már létező közokirat megváltoztatását jelenti. E tényt nem érinti, ha adott esetben az elkövető épp a valóságnak megfelelően javítja ki annak hiányosságait, például a személyi igazolványából kimaradt doktori címét utóbb a dr. jelölés beírásával pótolja.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény másik nagy elkövetési magatartás-csoportja a felhasználáshoz kötődik. E körben hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználása történik. Abban az esetben, ha maga az elkövető készítette vagy hamisította meg a közokiratot, már e korábbi tettéért felelősségre vonható.

Felhasználásért elsősorban annak kell bíróság elé állnia, aki a közokiratot – hamisságának ismeretében – más, harmadik személynek bemutatta. Ide soroljuk azt is, amikor az egyébként valódi és adataiban helyes, teljes bizonyító erővel bíró közokiratot használja fel az elkövető úgy, hogy tudja: a közokirat más személy vonatkozásában bír teljes bizonyító erővel (például személyazonosságának igazolására más személyi igazolványát vagy diákigazolványát használja).

A felhasználás az okirathoz kapcsolódó bizonyító erő kívülálló harmadik személyek irányába történő érvényesítése, például az okirat felmutatása.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Intellektuális közokirat-hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.

Ekkor a közokiratot az arra felhatalmazott személy az idevonatkozó eljárási szabályok figyelembevételével készíti el, de a közokiratba foglalás során nem a valóságnak megfelelő tartalom kerül rögzítésre. E tényt a bűncselekmény elkövetője felismeri, és nem tájékoztatja erről a közokirat kiállítóját, avagy szándékosan közöl a valóságnak nem megfelelő információkat az azok helytállóságában bízó készítő felé.

A cselekmény abban az esetben lesz bűncselekmény, ha olyan adat, tény vagy nyilatkozat tekintetében valósul meg, amely jog vagy kötelezettség létezését, megváltoztatását vagy megszűnését hivatott bizonyítani. Például ha az adásvétel során nem az adott dolog valódi tulajdonosát tüntetik fel eladóként, mert ebben az esetben az erről készült nyilvántartásban is a valóságnak nem megfelelő adatok kerülnek rögzítésre. Ez elsősorban járművek átírásával kapcsolatos eljárásban fordul elő, ami az erre vonatkozó nyilvántartás hitelességét teszi kérdésessé.

Nagyon fontos feltétel, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a közokirat kiállítója vagy készítője ne ismerje fel az adatok valótlanságát. Ha ugyanis ennek tudatában mégis elkészíti a közokiratot, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéért fog felelni.

A bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás esetén a bűncselekmény tettese csak hivatalos személy lehet. A hivatalos személyek fogalmát a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.

A hivatalos személy elkövető fokozott felelősséggel tartozik tettéért.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekményt az intellektuális közokirat-hamisítás kivételével csak szándékosan lehet elkövetni. A tettesnek ugyanis tisztában kell lennie az általa készíteni vagy meghamisítani kívánt közokirat jellegével, az ehhez fűződő bizonyító erővel és azzal, hogy cselekményével épp a közokiratok közhitelességét csorbítja. Az intellektuális közokirat-hamisításért az elkövető gondatlanság esetén is felel.

A bűncselekmény kísérlete mellett a törvény – az intellektuális közokirat hamisítás kivételével – az előkészületet is büntetni rendeli.

A bűncselekmény rendbelisége attól függ, hogy hány közokirat vonatkozásában követik el. Így ha az elkövető – bár azonos alkalommal -, de több hamis közokiratot készít, amelyek külön-külön is alkalmasak a közokirat bizonyító erejének érvényesítésére, többrendbeli lesz a cselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása.

Közösségellenes a magatartás, ha sérti a társadalmi együttélési szabályokat. Kihívóan közösségellenesség abban az esetben állapítható meg, ha a garázdaság e társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartás másik jellemzője annak erőszakos jellege.

A személy ellen irányuló erőszak szükségszerűen az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz.

Az erőszak mind személy, mind dolog ellen irányulhat, így az elkövető a sértett fellökésével, vagy a kocsma berendezésének szétdobálásával is felrúghatja az elfogadott viselkedési szabályokat.

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) értelmező rendelkezései között szereplő – de már korábban is hatályos – szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Így az erőszakos magatartás törvényi tényállási eleme megvalósul azzal is, ha olyan dolgokkal dobálja meg az elkövető a sértetteket, amelyek sérülés okozására nem alkalmasak, például tojással, büdös folyadékot tartalmazó zacskóval stb.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartás harmadik feltétele, hogy alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére.

A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Fontos, hogy a megbotránkozásnak vagy riadalomnak másokban kell keletkeznie, így ez minimum két személy jelenlétét teszi szükségessé. Nincs tehát relevanciája annak, ha csak néhány személy éli át a cselekményt közvetlenül, de a nagyobb számú érintett észlelésének objektív lehetősége fennáll. Így nem minősül garázdaság bűncselekményének, ha az szűk családi körben, a szülők előtt történik. Ha azonban ennek helyszíne nem egy zárt helyiség, hanem a ház olyan udvara, amely a szomszédok által is belátható és hallható, a cselekmény máris alkalmas lehet megbotránkozás keltésére. Az elkövetést többnyire nagyobb számú embercsoportok érintettsége jellemzi.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen követik el.

A csoporthoz szükséges három vagy több személy attól függetlenül is megállapítható, hogy egymás mellett vagy egymás ellen lépnek fel.

A köznyugalom súlyos megzavarása esetén általában olyan eredményre kell gondolnunk, amikor a megbotránkozás vagy a riadalom bekövetkezik és ennek helyreállítása hosszabb időt vagy nagyobb személyi ráfordítást igényel. Így ha a focimeccsen részt vevő elkövető ilyen irányú magatartása oly mértékben felborzolja a kedélyeket, amelyek tömeges hisztériához vezetnek és csak a rendfenntartó erők beavatkozásával sikerül a helyzetet normalizálni.

A nyilvános rendezvény fogalma alatt a Btk. értelmező rendelkezése alapján a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, továbbá az olyan rendezvényt kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Attól függően, hogy az erőszakos magatartás személy vagy dolog ellen irányul-e, az elkövető testi sértést vagy rongálást is megvalósíthat. E bűncselekmények mellett azonban a garázdaságért csak akkor kell felelnie, ha a testi sértés vagy rongálás törvényi büntetési tétele kisebb vagy azonos a garázdaságéval.

A garázdaságnak szabálysértési alakzata is van. A szabálysértés akkor valósul meg, ha az elkövető olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, az e szabálysértési alakzatért felel.

Abban az esetben tehát, ha a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény sértettje bárki – akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is – lehet. Természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen, ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek minősül.

A büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül, azonban a közszereplést vállaló személyeknek nagyobb mértékben kell elviselniük a kritikai megnyilvánulásokat.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A cselekmény elkövetési magatartása:

1. a tényállítás,
2. a híresztelés, vagy
3. a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.

A tényállítás egy nyilatkozat, tartalmát tekintve valamely múlt vagy jelenbeli eseményre, állapotra vagy jelenségre történő utalás, például: “Jóska rendszeresen veri a feleségét”. A tényállítás saját tapasztaláson, tudáson, közvetlen élményen alapul.

A híresztelés a mások tapasztalatán alapuló tényállítás továbbadása – “azt mondják, Jóska veri a feleségét” -, feltéve, hogy ez nem értékítélet, vélemény, kritika vagy bírálat.

Tényre közvetlenül utaló a kifejezés, ha az elkövető a tényből olyan jellemzőt emel ki és ad tovább, melyből az adott eseményre lehet következtetni. Így a községben az arcán kék folttal megjelenő nő férjére azt mondják: “itt a keménykezű asszonynevelő”. E kijelentésben az elkövető nem állítja tényként, hogy a nőt a sértett verte meg, azonban a megfogalmazásból erre egyértelműen következtetni lehet.

Ha az elkövető mást hatóság előtt rágalmaz meg alaptalanul azzal, hogy bűncselekményt követett el, nem rágalmazásért, hanem hamis vádért felel.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására más előtt kerüljön sor, ez értelemszerűen a sértetten túli harmadik személyt jelent. E feltétel hiányában az elkövető becsületsértésért felelhet.

Az elkövetési magatartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a becsület csorbítására. E tekintetben a társadalom – vagy az adott szűkebb közösség – mércéje az irányadó, és ezen a szűrőn keresztül vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas-e a becsületérzés megsértésére.

Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Így a feljelentési, a tanúzási, a szakértői kötelesség teljesítése vagy például egy hivatali minősítés, nyilvános bírósági tárgyalásról közölt tudósítás körében elhangzott negatív tényállítás nem alapozza meg a jogellenességet.

A cselekmény nem az elkövetési magatartások tanúsításával, hanem a tény más – harmadik személy – tudomására jutásával válik befejezetté.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia tényállítása valótlan, becsületsértő voltát.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a rágalmazást

1. aljas indokból vagy célból,
2. nagy nyilvánosság előtt, vagy
3. jelentős érdeksérelmet okozva
4. követik el.

Az aljas indok vagy cél erkölcsileg elítélendő. Ilyennek minősülhet például a bosszú.

Nagy nyilvánosság előtt történik az elkövetés, ha nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történik az elkövetés.

Az érdeksérelem a sértettet a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben ért valamennyi hátrányos következmény (például munkahelyéről való elbocsátása, házasságának felbomlása).

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

Btk. 226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

Btk. 226/B. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) nagy nyilvánosság előtt, vagy

b) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

2013 novemberétől két új speciális tényállás rendelkezik a becsület csorbítására alkalmas magatartások egy különleges esetének a büntetéséről. A becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése bűncselekményét, illetve az ilyen felvétel nyilvánosságra hozatala bűncselekményét az követi el, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, illetve ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz. Már önmagában a felvétel készítése is (annak nyilvánosságra kerülése nélkül) bűncselekménynek minősül, ha pedig a felvételt nyilvánosságra is hozzák, akkor a rágalmazásnál, illetve a becsületsértésnél megállapított büntetéseknél szigorúbb büntetést tesz lehetővé a tényállás. A felvétel nyilvánosságra hozatala esetén minősített eset, ha azt nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Mindkét bűncselekmény csak magánindítványra büntetendő.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A becsületsértés kiegészítő jellegű bűncselekmény a rágalmazáshoz képest, azaz abban az esetben kerül megállapításra, ha a rágalmazás valamely feltétele hiányzik.

Így ha az elkövető nem tényt állít, vagy tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hanem egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, úgyszintén, ha ez vagy a tényállítás nem egy harmadik személy előtt, hanem a sértettel szemben valósul meg, akkor becsületsértés megállapításának van helye.

Becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, mely az emberi méltóságot sérti, tehát lealacsonyító értékítéletet tartalmaz. Nincs jelentősége annak, hogy minderre milyen formában – például vicc, történet vagy kérdés – kerül sor. Ilyennek minősül például, ha a sértettet hülyének, idegbetegnek, lopósnak, verekedősnek titulálják.

A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény minden olyan megszégyenítő, lealacsonyító tevékenység lehet, amely nem kifejezés és nem valósítja meg az alább jellemzett tettlegességet. Ebben a körben például a testrész mutogatása, valamely jellegzetesség utánzása, kifigurázása jöhet szóba.

A tettleges becsületsértés alatt minden olyan tevőleges – nem verbális, hanem fizikai – megnyilvánulás (például a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel való leöntése vagy mellének megfogása) értendő, amely a passzív alany testének érintésében nyilvánul meg. Az arculütés esetén lényeges feltétel, hogy az semmilyen sérülést ne eredményezzen, mert különben testi sértés állapítható meg. A fentieket továbbá az elkövető tudatának át kell fognia. Így nem ez a bűncselekmény valósul meg, ha az elkövetőt testi sértési vagy szexuális indíttatású szándék jellemzi.

A rágalmazáshoz képest lényeges különbség, hogy nem feltétel, hogy a sértetten kívül más előtt történjen meg a cselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására más előtt kerüljön sor, ez értelemszerűen a sértetten túli harmadik személyt jelent. E feltétel hiányában az elkövető becsületsértésért felelhet.

Az elkövetési magatartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a becsület csorbítására. E tekintetben a társadalom – vagy az adott szűkebb közösség – mércéje az irányadó, és ezen a szűrőn keresztül vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas-e a becsületérzés megsértésére.

Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Így a feljelentési, a tanúzási, a szakértői kötelesség teljesítése vagy például egy hivatali minősítés, nyilvános bírósági tárgyalásról közölt tudósítás körében elhangzott negatív tényállítás nem alapozza meg a jogellenességet.

A cselekmény nem az elkövetési magatartások tanúsításával, hanem a tény más – harmadik személy – tudomására jutásával válik befejezetté.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia tényállítása valótlan, becsületsértő voltát.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Mindkét cselekmény magánindítványra üldözendő, kivéve ha a becsületsértést rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. A büntetőeljárás megindulását követően is a sértett – mint magánvádló – jogosult a vád képviseletére, kivéve a hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést, amelyek közvádasak.

A törvény értelmében nem büntethető az elkövető a rágalmazás vagy a becsületsértés bűncselekménye miatt, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát

1. a közérdek vagy
2. bárkinek a jogos érdeke

indokolta.

Nem bűncselekmény, hanem a becsületsértés szabálysértése valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A szabálysértés esetén tehát a becsületsértő kifejezések vagy egyéb cselekmények megtöténtekor hiányoznak az olyan, a bűncselekmény megvalósulásához szükséges elemek, mint például a nagy nyilvánosság vagy a sértett munkakörével való összefüggés.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

Btk. 226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

Btk. 226/B. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) nagy nyilvánosság előtt, vagy

b) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

2013 novemberétől két új speciális tényállás rendelkezik a becsület csorbítására alkalmas magatartások egy különleges esetének a büntetéséről. A becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése bűncselekményét, illetve az ilyen felvétel nyilvánosságra hozatala bűncselekményét az követi el, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, illetve ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz. Már önmagában a felvétel készítése is (annak nyilvánosságra kerülése nélkül) bűncselekménynek minősül, ha pedig a felvételt nyilvánosságra is hozzák, akkor a rágalmazásnál, illetve a becsületsértésnél megállapított büntetéseknél szigorúbb büntetést tesz lehetővé a tényállás. A felvétel nyilvánosságra hozatala esetén minősített eset, ha azt nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Mindkét bűncselekmény csak magánindítványra büntetendő.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény védett jogi tárgya a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megváltoztatásának a szabadsága.

A cselekmény sértettje bárki lehet, akinek az elkövetést megelőzően cselekvési szabadsága volt. Annak, hogy ez milyen mértékben állt fenn, nincs jelentősége. Így súlyosan mozgáskorlátozott személy is lehet a bűncselekmény sértettje.

Ha az elkövetés hivatalos személyek ellen irányul, az egyéb körülmények függvényében más bűncselekmény merülhet fel (például hivatalos személy elleni erőszak).

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által jogszerű eljárásában történő személyi szabadságtól megfosztás – például őrizetbe vétel – nem bűncselekmény, az eljárás során történő jogszerűtlen korlátozó intézkedés más bűncselekmény megállapíthatóságát veti fel (például a jogellenes fogvatartásét).

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása a személyi szabadságtól megfosztás. Ez minden olyan aktív vagy passzív magatartást felölel, mely alkalmas arra, hogy a sértettet személyi szabadságától megfossza. Ez bármilyen rövid időre és bármilyen módon – például öngyilkossággal fenyegeti – történhet, kivéve ha a jogellenesség hiányzik. Így nincs bűncselekmény a szülői fenyítőjog gyakorlása körében történő szobafogság esetén.

A bűncselekmény a személyi szabadságtól történő – bármilyen rövid idejű – tényleges megfosztással válik befejezetté, bevégzetté pedig akkor, ha a sértettet újra szabadon engedik. Ez azt jelenti, hogy az is büntethető e bűncselekmény elkövetőjeként, aki a tettes által bezárva tartott sértettet nem engedi ki, hanem annak további fogva tartásához segítséget nyújt.

A cselekmény csak szándékosan követhető el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha

1. tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
2. aljas indokból vagy célból,
3. a sértett sanyargatásával,
4. védekezésre képtelen személy sérelmére,
5. fegyveresen,
6. felfegyverkezve,
7. jelentős érdeksérelmet okozva, vagy
8. hivatalos eljárás színlelésével követik el.

Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával követik el a személyi szabadság megsértését.

Aljas indokból vagy célból elkövetett a cselekmény, ha erkölcsileg elvetendő, elítélendő. Ilyennek minősülhet, ha más bűncselekmény elkövetése érdekében – például a szexuális erőszak előkészületeként – követik el.

A sértett sanyargatásával követi el a bűncselekményt, aki a személyi szabadság megfosztásával szükségszerűen együtt járó testi és lelki szenvedésnél nagyobb gyötrelmet okoz, és ez az általános értékítélet szerint is elítélendő.

Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például – ideiglenes jelleggel – bezárták vagy fogyatékossága folytán – állandó jelleggel – mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban – akarati képességük hiányában – nem képesek védekezni ellene.

Fegyveresen az valósítja meg a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket (pl. detonátor) – akár használat nélkül is – tart magánál vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el.

Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, az felfegyverkezve valósítja meg a tényállást. Nincs szükség az eszköz tényleges használatára.

Az érdeksérelem a sértettet ért bármilyen – akár személyi, akár erkölcsi, akár anyagi jellegű – hátrányos következmény.

Hivatalos eljárás színlelésével valósul meg a cselekmény, ha az elkövető úgy tünteti fel a személyi szabadságtól való megfosztást, mintha állami vagy államigazgatási szerv szabályszerű eljárásának keretében – például rendőrként eljárva – foganatosítaná az intézkedést.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az új Btk. önállóan, új tényállásban szabályozza a korábban a személyi szabadság megsértése bűncselekménye keretén belül büntetni rendelt munkavégzésre irányuló kényszerítést. Az új szabályozás alapján a kényszermunka elnevezésű bűncselekményt az elkövető akkor követi el, ha mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít. Ezért a tényállásban írt speciális kényszerítési jellegű cselekmény esetén a kényszermunka bűncselekményét kell megállapítani.

Kényszerítés csak abban az esetben állapítható meg, ha nem valósul meg más bűncselekmény. Ilyenkor a bíróságnak először azt kell vizsgálnia, van-e olyan más büntetendő magatartás, amely a kényszerítés mellett egyéb, speciális elemet is tartalmaz. Ez esetben akkor is e más bűncselekményért felel az elkövető, ha annak törvényi büntetési tétele megegyezik a kényszerítésével. Ebben a körben szóba jöhet például a zsarolás, az önbíráskodás vagy adott feltételek mellett akár a szexuális erőszak megállapítása is.

Ha a személyi szabadság megsértése egy másik súlyosabb bűncselekmény – például rablás stb. – eszközcselekménye, akkor ezért nem felel az elkövető.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az emberrablást az követi el, aki mást személyi szabadságától erőszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé.

A klasszikus emberrablás szerint az elkövető túszt ejt (személyi szabadságától megfoszt) és váltságdíjat követel.

Az emberrablás bűncselekményének elkövetési magatartása a sértett (passzív alany) személyi szabadságától történő megfosztása, amely azonban annyiban más, mint a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye, hogy ez esetben azt erőszakkal, az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotot kihasználva követik el.

Annak azonban ez esetben sincs jelentősége, hogy a személyi szabadságtól való megfosztás mennyi ideig áll fenn.

A személyi szabadságtól történő megfosztás lényegében egy eszközcselekmény, amely a követelés teljesítését igyekszik kikényszeríteni. A követelés az esetek többségében valamilyen vagyoni jellegű igény bejelentése, de adott esetben lehet nem vagyoni jellegű követelés is. Általában ebbe a körbe tartozhat valaminek a megtétele vagy meg nem tétele, illetve eltűrése. A követelés sajátossága, hogy annak teljesítése már kívül esik a törvényi tényálláson, így az emberrablás immateriális bűncselekmény.

A bűncselekmény akkor befejezett, amikor a követelés eljutott a címzetthez. A címzett személye lehet az a személy, akit az elkövetők a személyi szabadságától megfosztottak, de lehet rajta keresztül, illetve tőle függetlenül olyan más személy is, akitől az elkövetők elvárhatják a követelésük teljesítését. Abban az esetben, ha a követelés a címzetthez eljutott, a bűncselekmény befejezetté válik, ugyanakkor nem bevégzett, mivel a jogellenes állapot változatlan, hiszen a személyi szabadságtól történő megfosztás továbbra is fennáll, és a követelés kikényszerítése, illetve fenntartása még nem fejeződött be. Ebből következően a befejezett bűncselekményhez is kapcsolódhatnak tettesek és részesek egyaránt, akik ismerve az alapcselekményt, tevékenyen részt vesznek a személyi szabadságától megfosztott személy őrzésében, vagy adott esetben a váltságdíj átvételében vagy biztosításában.

Az emberrablás bűntette rokon vonást mutat az önbíráskodással, ugyanis bizonyos esetekben az elkövető az általa jogosnak tartott vagy jogosnak vélt vagyoni igényének úgy kíván érvényt szerezni, hogy a tartozót a személyi szabadságától megfosztja, és mindaddig fenntartja ezt az állapotot, amíg a tartozás törlesztése meg nem történik, vagy arra szóban vagy írásban nem kap ígéretet.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az emberrablás alapesete magában is súlyos büntetést von maga után, figyelemmel kiemelkedő társadalomra veszélyességére, azonban még súlyosabb a cselekmény büntetése, ha az emberrablást tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, bűnszövetségben, fegyveresen, felfegyverkezve vagy hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el. Ez utóbbi esetben a személyi szabadságától megfosztott személy a hivatalos vagy külföldi hivatalos személy. A büntetés még súlyosabb, akár életfogytig is terjedhet, ha az emberrablást tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, különösen súlyos hátrányt vagy halált okozva követik el. Ugyanilyen súlyos megítélés alá esik, ha az emberrablás egyben szándékos emberölést is megvalósít.

A két súlyosabban minősülő, halálos eredménnyel járó eset között a különbség abban mutatható ki, hogy a halál okozása esetében az elkövető szándéka nem terjedt ki az élet kioltására, tehát ebben az esetben a sértett haláláért csak gondatlanság terheli, míg az utóbbi esetben a szándék, még ha csak eshetőleges formában is, de kiterjed a sértett halálára. A különösen súlyos hátrány okozásának az értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez fűzött indokolás alapján irányadó lehet például, hogy a cselekmény milyen testi vagy lelki traumát okozott a sértettnek, milyen körülmények között (pl. sanyargatással) történt és meddig tartott a fogvatartás.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára figyelemmel a törvény az emberrablás előkészületét is büntetni rendeli. Az előkészület ez esetben is azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetésére valakit felhívnak vagy valaki ajánlkozik, vállalkozik rá, a közös elkövetésben a tettesek megállapodnak, illetve az emberrablást könnyítő vagy ahhoz szükséges feltételeket biztosítják előzetesen.

Az emberrablás bizonyos esetekben beláthatatlan következményekkel járhat akár a követelés nem teljesítése, de akár a követelés teljesítése esetén is. Ezért – több más bűncselekményhez hasonlóan – az emberrablás esetében is nagyobb társadalmi érdek fűződik a cselekmény abbahagyásához, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez. Éppen ezért a törvény korlátlan enyhítésre ad lehetőséget arra az esetre, ha az elkövető az emberrablást, mielőtt abból súlyos következmény származna, önként abbahagyja. Ilyen esetben akár a legenyhébb büntetés legkisebb mértéke is kiszabható. Ennek feltétele azonban az, hogy az elkövető önként, saját elhatározásából, ne pedig a hatóság, illetve más személy közbeavatkozásának következményeként álljon el a bűncselekmény további folytatásától.

A bűncselekmény különös társadalomra veszélyessége okán a törvény külön tényállásban (emberrablás feljelentésének elmulasztása) büntetni rendeli annak a cselekményét, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, feltéve, hogy az emberrablást legalább megkísérelték.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Btk. 191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény védett jogi tárgya a veszélyes anyagok és eszközök megfelelő, a hatósági előírások és engedélyek alapján meghatározott tartásához, forgalmához fűződő érdek.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a lőfegyver és a lőszer. A lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A lőszer olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz.

Ebből következően nem minősül e bűncselekménynek, ha a magatartást nem a fenti kritériumokkal rendelkező eszközre, például ha 7,5 joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú légpuskára vagy gázpisztolyra követik el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása az engedély nélküli vagy engedély kereteit túllépő készítés, megszerzés, tartás és kereskedés.

Az engedélyhez kötött lőfegyverekről és az engedélyezési eljárásról különféle jogszabályok rendelkeznek, ezek közül legjelentősebb a fegyvertörvény (a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. tv.) és a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet. Ezek kimondják, hogy mind a lőfegyverek, mind a lőszerek gyártásához és megszerzéséhez rendőrségi engedélyre van szükség. Az engedélyes számára kiadott, lőfegyver tartására vonatkozó engedély, valamint az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvány tartalmazza

1. az igazolvány birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;
2. az engedélyes által jogszerűen tartott lőfegyver(ek) azonosító adatait és a bejegyzés keltét;
3. a lőfegyvertartási célt;
4. a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság igazolására szolgáló bejegyzéseket;
5. a lőfegyvernek az engedélyes lakóhelyétől eltérő helyen történő tárolása esetén a tárolóhely címét.

Engedéllyel nem rendelkezés esetén az elkövető az adott lőfegyver vonatkozásában semmilyen hivatalos okirattal nem rendelkezik. Az engedély keretei túllépésének lényege, hogy az elkövető ugyan bír ezekkel az okiratokkal, azonban vagy a darabszám, vagy a fegyver típusa, vagy egyéb jellemzők tekintetében eltér az abban foglaltaktól.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Megszerzés az adott lőfegyver vagy lőszer birtokba vétele, függetlenül attól, hogy milyen jogviszony formájában történik. Tartás az adott lőfegyver vagy lőszer olyan elhelyezése, amely huzamosabb időn keresztül biztosítja a tartó számára az adott lőfegyverhez vagy lőszerhez való azonnali hozzáférést: ilyennek minősül a birtoklás, a viselés és a tárolás. A készítés a korábban nem létező lőfegyver vagy lőszer előállítása, alkotórészeinek összeszerelése. Forgalomba hozatal a lőfegyver vagy lőszer ellenérték fejében történő értékesítése. Fontos eleme, hogy ennek során az adott eszköz bárki által hozzáférhetővé válik.

Aki a lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, szintén elköveti a bűncselekményt.

A bűncselekmény további elkövetési magatartása, ha a lőfegyver, lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi az egyébként engedéllyel rendelkező személy.

Végül elkövetési magatartás, ha a lőfegyverrel vagy lőszerrel rendelkező, aki egyébként a megszerzésre, tartásra stb. vonatkozó előírásokat betartja, olyan személynek adja át a lőfegyvert vagy lőszert, akinek erre vonatkozó engedélye nincs. Ide tartozik az az eset is, amikor az átvevőt a jogszabályok egyébként a tartásra feljogosítják és az engedélyt kérelemre minden további nélkül meg is kapná; csakúgy, mint amikor az átvevő rendelkezik ugyan engedéllyel, de az más lőfegyver-típusra, lőszer-csoportra vonatkozik. Az átadás lényeges jellemzője, hogy az a tartós átengedés szándékával történik, ezért nem valósítja meg e cselekményt például az, aki barátnője unszolására adja kezébe saját hatástalanított fegyverét, vagy aki az eladás során próbalövésre adja azt oda a potenciális vevőnek.

A bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával válik befejezetté.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek ismernie kell az adott lőfegyver vagy lőszer tartására, készítésére, forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat, vagy legalább azzal tisztában kell lennie, hogy az ilyen tevékenységek engedélykötelesek. E tények tudtával – ezekbe belenyugodva – cselekszik.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősíti a törvény az elkövetést, ha azt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

Üzletszerűen valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető ilyen vagy ehhez hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Bűnszövetségben valósul meg a cselekmény, ha két vagy több személy szervezetten követi el a bűncselekményeket, vagy ebben megállapodnak és ennek alapján legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, feltéve, hogy nem jön létre bűnszervezet.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A Btk. 2013. július 1-jétől vétség elkövetése miatt enyhébben rendeli büntetni azt az esetet, ha valaki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó – bármilyen mennyiségű – lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja.

A fenti privilegizált eset kivételével a törvény három évig tartó szabadságvesztés büntetéssel rendeli büntetni a bűncselekmény előkészületét is.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg abban az esetben, ha például az elkövető az engedély kereteit nem lépi ugyan túl, de kisebb mértékben megszegi a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat, vagy ha az engedéllyel nem rendelkező elkövető nem lőfegyvert vagy lőszert, hanem lőfegyverdarabot – lőfegyver-fődarabot (pl. zárat, csövet vagy ezeket egybefogó tokot) – vagy lőszerelemet készít, szerez meg, tart vagy hoz forgalomba engedély nélkül.

Szintén szabálysértést követ el az, aki kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart, illetve az is, aki az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja.

Aki a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver, a festéklövő fegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi, vagy a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szintén szabálysértést követ el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény sértettje a jogszerű eljárást foganatosító

1. magyar hivatalos személy,
2. külföldi hivatalos személy, valamint
3. azok a már nem hivatalos vagy külföldi hivatalos személyek, akik e korábbi, hivatalos személyként lefolytatott jogszerű eljárásukkal összefüggésben váltak az elkövetési magatartás sértettjévé.

Hivatalos személy elleni erőszakot követ el például az a börtönből szabadult személy, aki azért bántalmazza súlyosan a már nyugdíjas rendőr sértettet, mert korábban ő vette őrizetbe és juttatta börtönbe.

Hivatalos személy például a miniszterelnök, a bíró, a helyi önkormányzati testület tagja, közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott, konkrétan felsorolt szervnél, testületnél dolgozó olyan személyek, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartásokhoz – akadályozás, intézkedésre kényszerítés és a bántalmazás – a törvény további feltételeket fűz, például az elkövetés módjára, idejére (helyére) vonatkozóan.

Akadályozás minden olyan tevékenység, mely gátolja, megszakítja vagy meghiúsítja a jogszerű eljárást. A cselekmény csak aktív magatartással valósítható meg. Így ha az elkövető nem válaszol a hivatalos személy kérdésére vagy felszólításának önként nem tesz eleget, hanem például lefekszik a földre, vagy megkapaszkodik a korlátban, nincs bűncselekmény (szabálysértésként azonban értékelhető a magatartás). Nem feltétel, hogy az akadályozás eredményes legyen.

Az intézkedésre kényszerítés azon elkövetői magatartások összessége, melyek célja a sértett tevésre vagy nem tevésre kényszerítése. Az eredményeként kikényszerített magatartás az elkövető akaratának felel meg, és bár látszólag szabályszerű, de anyagi jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Nem valósul meg a bűncselekmény, ha a hivatalos személy – bár eredetileg nem akart bilincset és gumibotot használni – az elkövető viselkedésének következtében kényszerül arra, így nem csak formailag, de tartalmilag is jogszerűen jár el; a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény értelmében adott feltételek mellett ugyanis kötelező számára kényszerítő eszközök alkalmazása.

A tettleg bántalmazás a sértett testére irányuló közvetlen, tudatos, fizikai ráhatás. Fontos, hogy az elkövető célja a sértett megalázása, becsületének csorbítása, nem testi sérülés vagy betegség okozása. Ilyen lehet például a bíró felpofozása.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az első két elkövetési magatartás további feltétele az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása. Az erőszak akaratot hajlító jellegű: irányulhat mind a hivatalos személy, mind más jelenlevő ellen. Kivételesen irányulhat dolog ellen is, ha az áttevődik a hivatalos személyre. Ilyennek minősül, ha az elkövető lelöki az intézkedő rendőr sapkáját vagy letépi kabátjáról rendfokozatát. Az is az erőszak körébe tartozik, ha az elkövető a sértett mozgási szabadságát korlátozza, mert kiszúrja az őt üldözni akaró rendőrautó kerekeit.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A hátrány bármilyen jellegű lehet, az elkövető akár saját öngyilkosságával is fenyegetőzhet, azonban a sértett számára ki kell tűnnie a hátrány bekövetkezése reális és azonnali lehetőségének.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartások csak akkor minősülnek bűncselekménynek, ha jogszerű eljárás során valósulnak meg. A hivatalos személy eljárása felölel minden olyan tevékenységet, amelyet feladatai teljesítése során, annak érdekében tesz (például parancsra vár az irodájában).

Jogszerű az eljárás, ha megfelel az adott tevékenységre vonatkozó anyagi és eljárásjogi előírásoknak, rendelkezéseknek. A jogszerűség hiánya befolyásolhatja az elkövető felelősségre vonását. A félreismerhetetlenül, kétséget kizáróan, minden mérlegelés nélkül egyértelműen jogellenesnek mutatkozó intézkedéssel szemben ugyanis fennáll az ellenállási jog, így ha a hivatalos személy intézkedésének bűncselekményi jellege egyértelmű, az ezzel szembeni – akár erőszakos – ellenállás kizárja a bűncselekmény megállapíthatóságát. Például ha az erősen ittas, melegítőt viselő, kezében fegyverrel hadonászó személy akarja a vezetőt megállítani és igazoltatni, a sértettet félrelökő és a helyszínről elhajtó elkövető nem valósít meg bűncselekményt.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

Csoportosan követik el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha annak megvalósításában legalább három személy vesz részt.  Ez akkor is megállapítható, ha valamelyik elkövető büntethetősége – például életkora miatt – kizárt. A csoport szervezője vagy vezetője fokozottan felel cselekményéért.

Felfegyverkezve követi el a cselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében bármilyen, az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Nem szükséges, hogy azt ténylegesen alkalmazza, sem az, hogy e tényről a hivatalos személynek tudomása legyen.

Fegyveresen követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert vagy robbanóanyag és robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál. A fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bűncselekményt a felsoroltak utánzatával követik el.

A csoport szervezője vagy vezetője tekintetében is súlyosabban minősül a bűncselekmény.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A hivatalos személlyel szemben fokozott büntetőjogi védelem érvényesül, így az is büntetendő, aki a hivatalos személy ellen irányuló erőszak célzatával létrejött csoport tagjaként jelenik meg.

Fontos, hogy a célzat a külvilág számára is felismerhető legyen.

Fontos szabály, hogy a csoport tagja nem büntethető, ha önként vagy a hatóság felhívására elhagyja a csoportot a tényleges erőszak vagy fenyegetés megtörténte előtt. A hivatalos személy elleni erőszak az elkövetési magatartások tanúsításával befejezett, de intézkedésre kényszerítés esetén feltétel, hogy a sértett megkezdje a kikényszerített intézkedés foganatosítását.

A törvény bünteti a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet is.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Btk. 312.§ A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

A hivatalos személy elleni erőszakra irányadó rendelkezések szerint büntetendő, ha a bűncselekményt a hivatalos, külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el.

A hivatalos, külföldi hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárását támogató személyek nem minősülnek sem hivatalos, sem közfeladatot ellátó személynek. Fokozott büntetőjogi védelmük a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárásához kapcsolódó körben és mértékben érvényesül.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

A hivatalos személy elleni erőszak szabályai szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

A közfeladatot ellátó személyek körét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény értelmező rendelkezéseiben határozza meg részletesen.

Közfeladatot ellátó személynek az alábbiak minősülnek:

1. a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
2. a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
3. a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során,
4. az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja,
5. a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő (védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el; jogi képviselőként eljárhat ügyvéd vagy a jogtanácsos, és a jogszabályokban meghatározott szervek képviseletére feljogosított alkalmazott is), a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
6. az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott esetekben,
7. az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet (pl. nem állami mentőszolgálat, valamint a mentésügyben közreműködő társadalmi szervezetek) tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben (e körbe tartozik a mentőorvos, a mentőápoló és a mentőszolgálat gépkocsivezetője, de a nem közvetlenül az életmentésben, elsősegélynyújtásban és a betegápolásban résztvevő mentőszolgálati tagokra nem terjed ki a rendelkezés),
8. az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során,
9. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója,
10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során,
11. az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben meghatározott tevékenysége körében,
12. a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben 1996. évi LV. törvényben meghatározott tevékenysége körében,
13. a halászati őr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényben  meghatározott tevékenysége körében,
14. a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során,
15. az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az elkövetési magatartások és egyéb szabályok megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményére vonatkozóakkal.

A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének megvalósulásához az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a sértett közfeladatot ellátó személy, illetve hogy e minőségében jár el. Az elkövetőnek ebben a tényben való tévedése kizárhatja a büntetőjogi felelősségét e bűncselekményre nézve.

A kialakult bírói gyakorlatból az alábbi jogesetek kiemelése indokolt:

1. Ha a terhelt a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot úgy valósítja meg, hogy könnyű testi sértést is okoz, ez utóbbi cselekmény tekintetében nincs helye magánvádas eljárás külön lefolytatásának és ennek keretében a feljelentés visszavonása miatti eljárás megszüntetésének.
2. Bűnhalmazat helyett egy rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ha az elkövető két vagy több közfeladatot ellátó személy ellen, azok egységes eljárása során alkalmaz erőszakot.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Btk. 312. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.

A hivatalos személy elleni erőszakra irányadó rendelkezések szerint büntetendő, ha a bűncselekményt a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el. A hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárását támogató személyek nem minősülnek sem hivatalos, sem közfeladatot ellátó személynek. Fokozott büntetőjogi védelmük a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek jogszerű eljárásához kapcsolódó körben és mértékben érvényesül.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Btk. 244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Btk. 247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 359. § (1) Aki

a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,

b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) veszélyes ebet

aa) szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,

ab) jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez, illetve

b) a veszélyes eb

ba) ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, vagy

bb) tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi.

(3) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.

Btk. 352/A. § (1) Aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

1. a) fegyveresen,
2. b) felfegyverkezve,
3. c) tömegzavargás résztvevőjeként

követik el.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.

Btk. 352/B. § (1) Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

1. a) fegyveresen,
2. b) felfegyverkezve,
3. c) tömegzavargás résztvevőjeként

követik el.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.

Btk. 352/C. § Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 353/A. § (1) Aki szervező tevékenységet folytat annak érdekében, hogy

1. a) Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyan személy részére, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, vagy
2. b) a Magyarországra jogellenesen belépő vagy jogszerűtlenül tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja.

(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

1. a) vagyoni haszonszerzés végett,
2. b) több személynek segítséget nyújtva, vagy
3. c) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 2. pontjának megfelelő Magyarország külső határának határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül

követi el.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

(5) E § alkalmazásában szervező tevékenységnek minősül különösen, ha az (1) bekezdésben meghatározott célból

2. a) Magyarország területének Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez,
3. b) információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad,

c) hálózatot épít vagy működtet.

Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása

Szabs. tv. 239. § (1) Aki

a) a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre – ideértve a gümőkóros, a nemibeteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést, továbbá^* 

b) a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést

megszegi, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

Védelmi intézkedés megszegése

Szabs. tv. 239/A. § (1) Aki az egészségügyi válsághelyzet során

a) kormányrendeletben meghatározott védelmi intézkedést,

b) a települési önkormányzat területén működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitva tartásának önkormányzati rendeletben meghatározott szabályait

megszegi, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi intézkedés megszüntetését követően a 4. §-tól eltérően a folyamatban lévő szabálysértési eljárást az elkövetés idején hatályban lévő szabályok szerint kell elbírálni.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) biztosítja, hogy személyes adataival mindenki saját maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat pedig mindenki megismerhesse.

Ugyanakkor e kereteken belül a személyes, illetve közérdekű, valamint a közérdekből nyilvános adatokkal való visszaélést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) is bünteti.

A Btk. 219. §-a alapján bűncselekménynek minősül a személyes adattal visszaélés, míg a Btk. 220. §-a szerint a közérdekű adattal visszaélés is bűncselekmény.

Az Infotv. alapján személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

A Btk. 219. §-a szerint a személyes adattal visszaélést az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések (Infotv.) megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja.

Ebből a szempontból a bűncselekmény elkövetője az adatkezelő lehet, vagyis az a természetes vagy jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; az adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján adatok feldolgozását végzi.

Az Infotv. alapján adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

A személyes adattal visszaélés bűncselekménye részben célzatos, vagyis csak egyenes szándékkal követhető el, hiszen a haszonszerzési cél miatt ez szükségszerű, részben pedig materiális, amely azt jelenti, hogy a befejezettséghez a jelentős érdeksérelemnek meg kell valósulnia. A tényállás alapján az elkövetési magatartást az tanúsítja, aki az adatkezelést nem jogszerűen végzi, azaz például törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása nélkül kezeli a személyes adatokat, azt nem jogosultnak továbbítja stb. A második fordulat szerint pedig az vonható felelősségre, aki az Infotv. alapján őt terhelő adatbiztonsági követelményeknek nem megfelelően jár el. Az adatokat ugyanis megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés stb. vagy az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Személyes adattal visszaélésnek minősül az is, ha az adatkezelő a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések (Infotv.) megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

Ebben az esetben arról van szó, hogy az elkövető nem teljesíti a személyes adat érintettjét egyébként megillető tájékoztatáshoz való jogot. Az adatkezelőnek ugyanis főszabály szerint kérelemre tájékoztatnia kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, az általa kezelt adatok köréről stb. azt, akivel kapcsolatban személyes adatokat kezel.

Minősített eset, ha a visszaélést különleges adatra követik el, illetve ha a visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával valósítják meg.

A Btk. 220. § (1) bekezdésében a közérdekű adattal visszaélést fogalmazza meg a törvényalkotó, amely szerint bűncselekményt követ el, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget; aki közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít; illetve aki hamis vagy hamisított közérdekű adatot tesz hozzáférhetővé vagy tesz közzé.

E bűncselekmény akkor minősül súlyosabban, ha mindezt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) biztosítja, hogy személyes adataival mindenki saját maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat pedig mindenki megismerhesse.

Ugyanakkor e kereteken belül a személyes, illetve közérdekű, valamint a közérdekből nyilvános adatokkal való visszaélést a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) is bünteti.

A Btk. 219. §-a alapján bűncselekménynek minősül a személyes adattal visszaélés, míg a Btk. 220. §-a szerint a közérdekű adattal visszaélés is bűncselekmény.

Az Infotv. alapján személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

A Btk. 219. §-a szerint a személyes adattal visszaélést az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések (Infotv.) megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja.

Ebből a szempontból a bűncselekmény elkövetője az adatkezelő lehet, vagyis az a természetes vagy jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; az adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján adatok feldolgozását végzi.

Az Infotv. alapján adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

A személyes adattal visszaélés bűncselekménye részben célzatos, vagyis csak egyenes szándékkal követhető el, hiszen a haszonszerzési cél miatt ez szükségszerű, részben pedig materiális, amely azt jelenti, hogy a befejezettséghez a jelentős érdeksérelemnek meg kell valósulnia. A tényállás alapján az elkövetési magatartást az tanúsítja, aki az adatkezelést nem jogszerűen végzi, azaz például törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása nélkül kezeli a személyes adatokat, azt nem jogosultnak továbbítja stb. A második fordulat szerint pedig az vonható felelősségre, aki az Infotv. alapján őt terhelő adatbiztonsági követelményeknek nem megfelelően jár el. Az adatokat ugyanis megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés stb. vagy az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Személyes adattal visszaélésnek minősül az is, ha az adatkezelő a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések (Infotv.) megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

Ebben az esetben arról van szó, hogy az elkövető nem teljesíti a személyes adat érintettjét egyébként megillető tájékoztatáshoz való jogot. Az adatkezelőnek ugyanis főszabály szerint kérelemre tájékoztatnia kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, az általa kezelt adatok köréről stb. azt, akivel kapcsolatban személyes adatokat kezel.

Minősített eset, ha a visszaélést különleges adatra követik el, illetve ha a visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával valósítják meg.

A Btk. 220. § (1) bekezdésében a közérdekű adattal visszaélést fogalmazza meg a törvényalkotó, amely szerint bűncselekményt követ el, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget; aki közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít; illetve aki hamis vagy hamisított közérdekű adatot tesz hozzáférhetővé vagy tesz közzé.

E bűncselekmény akkor minősül súlyosabban, ha mindezt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

(forrás:www.magyarorszag.hu)