Időpont foglalás
Mire jó a konzultáció?

A konzultáció során lehetősége van teljeskörű személyre szabott tájékoztatást kapni jogi lehetőségeiről, választ kap arra kérdésére is, hogy „mi az amiben egy ügyvéd segítségére lehet”.

A személyes találkozót követően tudja mérlegelni azt, hogy igénybe kívánja venni szakképzett ügyvéd segítségét.

i

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

Kábítószer- kereskedelem

A büntető törvénykönyv szigorúan bünteti a különböző kábítószernek minősülő anyagokkal történő visszaéléseket, különösen a kábítószer-kereskedelmet.

 A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közül a gyakran előforduló bűncselekmény a kábítószer- kereskedelem.

A kábítószer-kereskedelem alatt az ún. forgalmazói típusú elkövetési tevékenységek; így a kínálás, az átadás, a forgalomba hozatal és a kereskedés alkotják, valamint az ezekhez szükséges anyagi eszközök szolgáltatása. A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg.

 Mit értünk az alatt, hogy kábítószer?

A kábítószernek számos típusa ismert, így a marihuána származékok, hasis, kokain, ópiumszármazékok, valamint a lelki működést befolyásoló hatóanyagot tartalmazó készítmények, mint egyes pszichotróp szerek és hallucinogének. Azonban fontos leszögezni, hogy csak azok az anyagok, szerek minősülnek kábítószernek, amelyek jogilag is kábítószernek minősülnek.

Jelenleg Magyarországon a kábítószernek minősített anyagok körét különböző jogszabályokban találhatjuk meg, a büntető törvénykönyvünk értelmező rendelkezései között sorolja fel, mely jogforrások tartalmazzák a kábítószernek minősülő anyagok listáját.

 Milyen büntetésre számíthat?

Már az alap esetnek is igen szigorú a büntetési tétele, 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a terhelttel szemben. Meghatározza a kiszabható büntetés nagyságát továbbá, ha bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, illetve ha rendvédelmi szerv, Magyar Honvédség vagy Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el valaki a kábítószer- kereskedelmet. Ahogyan a kábítószer birtoklásnál a kábítószer-kereskedelemnél a felelősségre vonás szempontjából fontos szempont a kábítószer mennyisége. A törvény már a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kereskedelemmel megvalósított bűncselekmény elkövetésénél lehetővé teszi akár az életfogytig tartó szabadságvesztés kilátásba helyezését.

A kábítószerrel kapcsolatos valamennyi bűncselekmény során az adott kábítószer tiszta hatóanyag mennyiségének van jelentősége. A Btk. külön megállapítja valamennyi kábítószer fajtára a csekély mennyiség felső határának mértékét, amelyet a jelentős mennyiség követ, amely a csekély mennyiség 20-szorosa, valamint a különösen jelentős mennyiséget, amely a csekély mennyiség felső határának 200-szorosa.

Egyes kábítószerekhez kapcsolódó mennyiségi kérdések

Arról, hogy egyes kábítószerek esetében mikor beszélhetünk csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségről a Btk. értelmező rendelkezései között kapunk rá választ.

461. § (1) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha

a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

aa) LSD esetén a 0,001 gramm,

ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,

ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,

ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,

ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,

af) heroin esetén a 0,6 gramm,

ag) morfin esetén a 0,9 gramm,

ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,

ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,

aj) kokain esetén a 2 gramm,

ak) BZP esetén a 3 gramm,

al) pentedron esetén a 0,4 gramm,

b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,

c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm,

d) annak tiszta hatóanyag-tartalma

da) GBL esetén a 6,2 gramm,

db) AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm

mennyiséget nem haladja meg.

(2) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

(3) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer

a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,

b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros

mértékét meghaladja.

(4) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer

a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,

b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,

c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.

 Privilégizált esetek

A csekély mennyiség felső határát meg nem haladó mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem enyhébb büntetést von maga után. Fontos megjegyezni, hogy erre akkor van lehetőség, ha a csekély mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelmet kínálással vagy átadással valósítják meg.

Mennyi az esélye annak, hogy őrizetbe veszik kábítószer-kereskedelem miatt?

Büntetőügyvédként tapasztalom, hogy a nyomozó hatóság a kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt indult ügyekben a gyanúsított őrizetbe veszi és a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel kezdeményezi a gyanúsított ltartóztatását.

Elterelés

Kábítószer-kereskedelem esetén nincs lehetőség elterelés elvégzésével mentesülni a felelősségre vonás alól.

Érdemes-e megnevezni a “dílert”?

Büntetőügyvédként tapasztalom, hogy a nyomozó hatóság rendszeresen megkísérli az elkövetőtől megszerezni a „díler” adatait, azonban a kábítószer birtoklással ellentétben a „díler” megnevezésével sem lesz lehetőség a büntetés korlátlan enyhítésére. Fontos megjegyezni, hogy mielőtt megnevezné a kábítószert értékesítő személyt célszerű konzultálni büntetőügyvéddel.

Konzultáció

A konzultáció során lehetősége van az ügy részleteinek és körülményeinek gondos feltárására.  A tényállás megismerését követően személyre szabott tájékoztatást kap a büntetőeljárás lefolyásáról, az ügye lehetséges kimeneteléről, a várható büntetés nagyságáról és mértékéről, valamint a megfelelően átgondolt védekezési stratégia kialakításáról. Ne feledje a büntetőeljárás megindulásával minden egyes nyilatkozatnak és magatartásnak jelentősége van.

Mit értünk kábítószer-kereskedelem alatt?

176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert

ca) kínál, átad,

cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű kábítószerre,

b) bűnszövetségben,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Egyes feketepiaci kábítószer-készítmények mennyiségének meghatározása

Kábítószer birtoklás

A büntető törvénykönyv szigorúan bünteti a különböző kábítószernek minősülő anyagokkal történő visszaéléseket.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közül a leggyakrabban előforduló bűncselekmény a kábítószer birtoklás.

A kábítószer birtoklás alatt az ún. fogyasztói-beszerzői típusú magatartásokat értjük. A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg.

Mit értünk az alatt, hogy kábítószer?

A kábítószernek számos típusa ismert, így a marihuána származékok, hasis, kokain, ópiumszármazékok, valamint a lelki működést befolyásoló hatóanyagot tartalmazó készítmények, mint egyes pszichotróp szerek és hallucinogének. Azonban fontos leszögezni, hogy csak azok az anyagok, szerek minősülnek kábítószernek, amelyek jogilag is kábítószernek minősülnek.

Jelenleg Magyarországon a kábítószernek minősített anyagok körét különböző jogszabályokban találhatjuk meg, a büntető törvénykönyvünk értelmező rendelkezései között sorolja fel, mely jogforrások tartalmazzák a kábítószernek minősülő anyagok listáját.

Hogyan valósítható meg a kábítószer birtoklás?

A kábítószer birtoklás több magatartás tanúsításával is megvalósítható, így aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít az bűncselekményt valósít meg.

Milyen büntetésre számíthat?

Már az alap esetnek is igen szigorú a büntetési tétele, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a terhelttel szemben. Meghatározza a kiszabható büntetés nagyságát továbbá, ha bűnszövetségben, üzletszerűen vagy éppen hivatalos személyként követi el valaki a kábítószer birtoklást. Ahogyan a felelősségre vonás szempontjából fontos szempont a kábítószer mennyisége.

A kábítószerrel kapcsolatos valamennyi bűncselekmény során az adott kábítószer tiszta hatóanyag mennyiségének van jelentősége. A Btk. külön megállapítja valamennyi kábítószer fajtára a csekély mennyiség felső határának mértékét, amelyet a jelentős mennyiség követ, amely a csekély mennyiség 20-szorosa, valamint a különösen jelentős mennyiséget, amely a csekély mennyiség felső határának 200-szorosa. A csekély mennyiség felső határát meg nem haladó mennyiségre elkövetett kábítószer bírtoklás enyhébb büntetést von maga után.

Elterelés

 Az alkalmi fogyasztóknak lehetőséget biztosít a jogszabály, hogy elkerüljék a felelősségre vonást, azonban a büntetés alóli mentesülés ezen formáját a jogszabály feltételhez köti.

Az elkövetőnek a bűncselekményt el kell ismernie, valamint vállalja, hogy az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Azonban erre akkor van lehetőség, ha az elkövető csekély mennyiségű kábítószerre követi el a bűncselekményt.

Nem vehet részt elterelésen és nem mentesül a felelősségre vonás alól az az elkövető, aki a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül már korábban elterelésen vett vagy kábítószer birtoklás vagy kábítószer kereskedelem miatt felelősségre vonták.

Konzultáció

A konzultáció során lehetősége van az ügy részleteinek és körülményeinek gondos feltárására.  A tényállás megismerését követően személyre szabott tájékoztatást kap a büntetőeljárás lefolyásáról, az ügye lehetséges kimeneteléről, a várható büntetés nagyságáról és mértékéről, valamint a megfelelően átgondolt védekezési stratégia kialakításáról. Ne feledje a büntetőeljárás megindulásával minden egyes nyilatkozatnak és magatartásnak jelentősége van.

Mit értünk kábítószer birtoklás alatt?

Btk. 178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

aa) üzletszerűen,

ab) bűnszövetségben,

ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,

c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el a bűncselekményt.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig

terjedő szabadságvesztés.

(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával vagy

b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében

kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.

(3) A büntetés

a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

aa) bűnszövetségben,

ab) üzletszerűen,

ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,

b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,

c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre

követik el a bűncselekményt.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,

b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztés.

180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül

a) az elkövetővel szemben az eljárást az (1) bekezdésben meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztették fel, vagy

b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén – ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.

Egyes feketepiaci kábítószer-készítmények mennyiségének meghatározása

(forrás: www.bszki.hu)

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés

Btk. 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

184/A. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad,

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot

ca) kínál, átad,

cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

184/B. § (1) Aki

a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,

b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) üzletszerűen,

b) bűnszövetségben,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig,

b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztés.

184/C. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával

aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít,

ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében

ba) új pszichoaktív anyagot előállít,

bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) üzletszerűen,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztés.

184/D. § (1) A 184-184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.

Mit értünk pszichoaktív anyagok alatt?

A közforgalomban újonnan megjelentek, olyan kábító hatású szerek, amelyek gyógyászati felhasználással nem rendelkeznek. Ezek a vegyületcsoportok a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmasak a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószer és pszichotróp listákon szereplő anyagok.

2012. március 1. napjától került bevezetésre az új pszichoaktív szer fogalma, korábban a törvény kábítószereket és pszichotróp anyagokat ismert, mint például a kannabisz, a kokain vagy a heroin.

A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (1) melléklete, valamint a 520/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 94. §, 8. melléklete tartalmazza a kábítószerek (A) és a pszichotróp anyagok (B), valamint az új pszichoaktív anyagok (C) listáját. A C-listára kerülnek fel az ún. „dizájner drogokat”, amelyeket azért fejlesztettek ki élelmes üzletemberek, hogy az illegális drogok legális helyettesítőszereiként lehessen őket árusítani. Az új pszichoaktív anyagok terjesztését, előállítását, exportját és importját a jogalkotó 2012 év óta rendeli büntetni.

Az utóbbi évtizedben rendkívüli módon elterjedt az úgynevezett „dizájner drogok” fogyasztása, amelyeket valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával, illetve szintetizálásával hoztak létre azért, hogy bár az új szer a hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan használható legyen. Ezek az anyagok semmivel sem veszélytelenebbek, mint azok, amelyek módosításával létrejöttek, ráadásul viszonylag gyorsan és könnyen változtatható az összetételük anélkül, hogy az a hatásukban érezhető lenne. Különös veszélyességüket még az is alátámasztja, hogy a legtöbb új anyag esetében nem állnak rendelkezésre adatok az élettani hatásukról.

Fontos megjegyezni, hogy a kábítószerek fogyasztását a megszerzésen és tartáson keresztül a törvény büntetni rendeli, addig az új pszichoaktív szerek megszerzése és fogyasztása önmagában nem bűncselekmény.

Konzultáció

A konzultáció során lehetősége van az ügy részleteinek és körülményeinek gondos feltárására.  A tényállás megismerését követően személyre szabott tájékoztatást kap a büntetőeljárás lefolyásáról, az ügye lehetséges kimeneteléről, a várható büntetés nagyságáról és mértékéről, valamint a megfelelően átgondolt védekezési stratégia kialakításáról. Ne feledje a büntetőeljárás megindulásával minden egyes nyilatkozatnak és magatartásnak jelentősége van.

Kóros szenvedélykeltés

Btk. 181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.

Kábítószer készítésének elősegítése

Btk. 182. § (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést

a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad,

b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen

követik el.

(4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető, aki – mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna – cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Kábítószer-prekurzorral visszaélés

Btk. 183. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort

a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő tevékenységet végez,

b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával, szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) E § alkalmazásában

a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet),

b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,

c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat,

d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat,

e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a 111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget

kell érteni.

Teljesítményfokozó szerrel visszaélés

Btk. 185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert

a) előállít,

b) kínál, átad, forgalomba hoz,

c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez,

b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.

(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben.

Gyógyszerhamisítás

Btk. 185/A. § (1) Aki

a) gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt meghamisít, illetve hamis gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt készít,

b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad,

c) hamis vagy meghamisított gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,

d) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,

e) gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének III. vagy IV. Jegyzékében meghatározott pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre, illetve a bejelentési kötelezettség megsértésével, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve ilyen gyógyszer hatóanyagára követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(3) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált

okoz.

(4) A büntetés a (2) bekezdésben meghatározott esetben

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,

b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény halált

okoz.

(5) Aki a bűncselekményt

a) egészségügyi dolgozóként,

b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy

c) bűnszövetségben

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Az (5) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.

(7) Aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott gyógyszerhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) E § alkalmazásában

a) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza,

b) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény alatt érteni kell azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett gyógyszernek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan, az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.

Egészségügyi termék hamisítása

Btk. 186. § (1) Aki

a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít,

b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,

d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,

e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) egészségügyi dolgozóként,

b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy

c) bűnszövetségben

követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.

(4a) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott egészségügyi termék hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában

a) egészségügyi termék: az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény;

b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza;

c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is.

Kuruzslás

Btk. 187. § (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások

körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el.

(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az,

a) akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,

b) akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,

c) a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet,

feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(4) A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Méreggel visszaélés

Btk. 188. § (1) Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) E § alkalmazásában mérgen olyan veszélyes anyagot vagy keveréket kell érteni, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása esetén az emberi életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos egészségkárosodást idézhet elő.

Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés

Btk. 189. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas közfogyasztási cikkre,

b) bűnszövetségben vagy

c) üzletszerűen

követik el.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető az (1) és (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha mihelyt tudomást szerez a közfogyasztási cikk ártalmas voltáról, mindent megtesz azért, hogy az ártalmas közfogyasztási cikk a birtokába visszakerüljön, illetve ne kerüljön forgalomba.