Csődbűncselekmény
Btk. 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Bűncselekmény lényegi kérdései
A valódi csődbűncselekmény
A törvény a csődbűncselekmény keretében széles körben rendeli büntetni mindazokat a magatartásokat, melyek – akár ezekkel idézték elő a fizetésképtelenséget, akár annak beálltát követően lettek megvalósítva, de – teljesen vagy részben meghiúsítják a hitelezők kielégítését, vagy amelyek már a felszámolás elrendelését követően annak eredményességét negatívan befolyásolva sértik közvetve a hitelezők érdekeit.
Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével; színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével; vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, csődbűntettet követ el.
Ugyanígy büntetendő az elkövető, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát a fentebb írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hiúsítja meg részben vagy egészben a hitelező vagy a hitelezők kielégítését.
Végezetül ugyancsak megvalósítja a bűncselekményt az, aki a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hiúsítja meg részben vagy egészben a hitelező vagy a hitelezők kielégítését a fentebb írt magatartások valamelyikével.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elkövetési tárgy
A vagyon a gazdálkodó szervezet minden – tulajdonában, illetve kezelésében lévő – vagyona, amellyel a csődeljárás, a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás kezdeti időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon is, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Ez lehet befektetett eszköz – tárgyi eszközök vagy forgóeszköz -, például tulajdoni részesedést jelentő befektetés.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elkövetési magatartás
A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon e1rejtése valósul meg, ha az elkövető az adott vagyontárgyakat ténylegesen elszállíttatja a hitelező előtt nem ismert helyre, míg eltitkolja akkor, ha például azt nyilvántartásaiban nem szerepelteti, létezését letagadja. Lényeges elem, hogy ezzel a még létező vagyont a hitelezők részére hozzáférhetetlenné teszi.
A vagyontárgyak megrongálása azok állagsérelmével – többnyire értékcsökkenésével is – együtt járó magatartás, amely azonban még nem zárja ki a tárgy használhatóságát, illetve annak a lehetőségét, hogy az eredeti állapot visszaállítható, szemben a megsemmisítéssel, amely a vagyontárgy állagának megszűnésével jár együtt. A használhatatlanná tétel esetén pedig a vagyontárgy állaga nem sérül, azonban időlegesen vagy véglegesen kizárt annak rendeltetésszerű használata.
Színlelt ügylet kötése esetén az elkövető célja általában vagy valamely jogszabályi rendelkezés, vagy egy harmadik személy – itt a hitelező – jogának vagy érdekeinek például azzal történő kijátszása, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonjogát előtte eltitkolja. Az ilyen szerződés semmis.
Kétes a követelés, ha annak ténybeli vagy jogi alapját az adós vitatja, de ilyennek minősül az is, ha annak behajtása nem biztosított, mint például az elévült követelés.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Az ésszerű gazdálkodás
Ésszerű a gazdálkodás, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének lehetősége nagyobb, mint a veszteségé. Ennek követelményeivel ellentétes, ha az elkövető olyan üzletbe kezd, amely vagyoncsökkenéshez vezet (veszteséges üzlet), vagy ha az eredmény döntően a véletlenen múlik. Természetesen az ésszerű gazdálkodással is szükségszerűen együtt jár bizonyos kockázat, azonban ennek aránya nem haladhatja meg a megengedett kockázatvállalás mértékét. Ha ezen kereteken belül marad, a megengedett kockázat eredményeként beálló veszteség mellett sincs bűncselekmény. Sőt, épp a csőd- vagy a felszámolási eljárásokra jellemző, hogy a hitelezők kisebb veszteségeket is vállalnak a nagyobbak elkerülése végett. Az adós mindenkori kötelezettsége, hogy hitelezői érdekében vagyonát úgy őrizze meg, hogy az biztosítsa a gazdasági szervezet rendeltetésszerű működésének lehetőségét.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Színlelt vagyoncsökkenés
Az adós vagyona a kiemelt eseteken kívül más formában is csökkenthető. Tényleges vagyoncsökkentés esetén az elkövetési magatartással okozati összefüggésben vagy az aktívum csökken, vagy a passzívum nő, míg színlelt vagyoncsökkentés esetén ez valójában nem áll fenn, csupán ennek látszata jelenik meg. Az adós hitelezői érdekében köteles a gazdasági szervezetet olyan állapotban tartani, hogy a gazdasági rendeltetésének megfeleljen, általában abból a célból, hogy a hitelezői igények fedezetéül szolgáló vagyon rendelkezésre álljon.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény befjezetté válása
A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a hitelező vagy hitelezők igényeinek kielégítése részben vagy teljesen meghiúsul. A törvény egyértelművé teszi, hogy egy jogviszonyon belül akár egyetlen hitelező igényének a részbeni meghiúsítása is már befejezetté teszi a bűncselekményt.
A törvény értelmében e magatartások csak az adós gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelenségével összefüggésben értékelhetőek bűncselekményként.
Fizetésképtelenség megállapításának feltétele, hogy az adós elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül se egyenlítse ki vagy ne vitassa, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra se teljesítse, vagy a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását ne egyenlítse ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen legyen, avagy a csődeljárásban kötött egyezségben meghatározott fizetési kötelezettségét ne teljesítse, függetlenül attól, hogy tartozásai meghaladják-e vagyonát, vagy sem.
A bíróság akkor is megállapítja a fizetésképtelenséget, ha korábbi csődeljárást megszüntette, valamint akkor is, ha az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A büntethetőség feltétele
A törvény értelmében a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele a csőd- vagy felszámolási, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárások megindítása, vagy az, hogy a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére sem történt meg.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A törvény meghatározza, hogy e fordulat esetén a bűncselekmény elkövetője csak az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
A gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosultak körét jogszabály vagy szerződés – például társasági szerződés, alapszabály -, de akár bírósági vagy hatósági határozat is meghatározhatja. Általában a gazdálkodó szervezet magasabb beosztású alkalmazottai vagy vezetője, de a csőd- vagy felszámolási eljárás beindulását követően ilyennek minősül a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény kezeli azt a helyzetet, amikor a felszámolás elrendelését követően jogilag ugyan megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai és a vagyonnal való rendelkezésre kizárólag a felszámoló jogosult, de ennek ellenére a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezésre – ha nem vette fel a kapcsolatot a felszámolóval, vagy a tulajdonos, vezető tisztségviselő a kapcsolatfelvételt megelőzően rendelkezett a vagyontárggyal – mégis reális lehetősége van és él is ezzel. Erre tekintettel tartalmazza a törvény azt az esetet, amikor a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhet a tulajdonos cégképviselő, de erre lehetősége van.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és az elkövető tudatának át kell fognia a bűncselekmény valamennyi lényeges elemét, így a fizetésképtelenség állapotát, a tartozások fennálltát, s azt, hogy magatartása a hitelezőkre nézve milyen hátrányos következményekkel jár.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A gazdálkodó szervezet meghatározása
Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Így gazdálkodó szervezet tehát az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó; valamint a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban büntetendő, ha a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, tehát meghaladja az 500 millió forintot.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A fizetőképtelenség és annak fenyegető helyzete
A fizetésképtelenség, illetve a fizetésképtelenség fenyegető helyzete a csődbűncselekmény elkövetésének feltétele. A törvény a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet megfogalmazásával gyakorlatilag a vétkes gazdálkodás keretében már a csődhelyzet alapját képező fizetésképtelenség bekövetkezését megelőzően is büntetni rendeli a hitelezők kielégítésének fedezetéül szolgáló vagyon jogellenes elvonását. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmát a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Ez az új gazdasági jogintézmény gyakorlatilag csak büntetőjogi védelemmel képes betölteni gazdasági funkcióját.
A Cstv. megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy bár a gazdálkodó szervezet működése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően is jogszerű, azonban a gazdasági társaság vezetői a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik Könyvében foglalt kötelezettségeiket vétkesen megszegik, és ezzel a hitelező kielégítésére szolgáló vagyont csökkentik.
A Ptk. alapján ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. Ez a jogellenes továbbműködés felelősségi alakzatának a lényege, amely megteremti a gazdálkodó szervezet vezetőinek a hitelezőkkel szembeni közvetlen, magánvagyonukra is kiterjedő polgári jogi felelősségét arra az esetre, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, illetve a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent.
A csődbűncselekmény ezen esetében épp a törvényben meghatározott elkövetési magatartások idézik elő az adós fizetésképtelenségét – vagy annak látszatát -, ezért ezeket a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás elrendelése előtt kell megvalósítani. E magatartások utóbb azáltal válnak büntethetővé, hogy az adott eljárásokat megindítják. A megindítás időpontjának meghatározásakor csődeljárás esetén az adós kérelmének bírósághoz történő megérkezése, felszámolási eljárás esetében pedig az illetékes törvényszékhez való beérkezési időpontja az irányadó.
Bár a törvény nem teszi feltétellé, csalárd bukás esetén az elkövető általában kívánja magatartásának eredményét, vagyis azt, hogy fizetésképtelenné váljon, vagy legalább annak látszatát keltse, és meneküljön hitelezői igényeinek kielégítése elől.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A hitelező jogtalan előnyben részesítése
A korábban önálló bűncselekményként szereplő hitelező jogtalan előnyben részesítése a csődbűncselekmény önálló alapesetévé vált, amely ugyanúgy a vagyon védelmén keresztül védi a hitelezők érdekeit. Az követi el, aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti. Gyakorlatilag a csődbűncselekmények legenyhébb alakzata, mert azon túlmenően, hogy nem jár vagyonvesztéssel, nem is sérti az összes hitelező érdekét.
A bűncselekmény elkövetésének nem feltétele az elkövető részéről a fizetésképtelenség tudata. Ugyanakkor viszont a bűncselekmény csak a felszámolás elrendelését követően valósulhat meg.
A Cstv.-ben meghatározott kielégítési sorrend kötelező szabályai ugyanis csak a felszámolási eljárás megindítását követően érvényesülhetnek.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Számvitel rendjének megsértése
Btk. 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.
(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Bűncselekmény lényegi kérdései
Elkövetési magatartás
A bűncselekmény kerettényállás, az elkövetési magatartások pontos tartalmát a számviteli törvény, illetve a felhatalmazásán alapuló más jogszabályok, például az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 13.) Korm. rendelet, vagy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet határozzák meg. Ezekben fogalmazta meg pontosan a jogalkotó a beszámolókészítés, a könyvvezetés, illetve a bizonylati rend konkrét szabályait.
Közös alapelvként jelenik meg e forrásokban, hogy a kötelezettségek teljesítése során feltételezni kell: a gazdálkodó szervezet a jövőben is fenn tudja tartani működését, nem várható annak beszüntetése vagy jelentős mértékű csökkenése (vállalkozás folytatásának elve). A tartalmat érintően a teljesség, a valódiság, az összemérés és az óvatosság elvei irányadók, melyeket kiegészítenek olyan alapelvek, mint az időbeli elhatárolás elve. A kötelezettségek teljesítésekor a formai szempontokat is figyelembe kell venni (például világosság, következetesség, folytonosság).
Fontos követelmény, hogy a különféle elkövetési magatartásokban foglalt kötelezettségek összefüggő rendszert alkossanak, így különösen, hogy a nyilvántartások és a bizonylatok adatai között olyan összhang legyen, mely az egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét biztosítja.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség
A gazdálkodó szervezetek gazdasági helyzetének meghatározó eleme eszközeik milyensége, illetve azok forrásainak állománya vagy összetétele. Ezért minden e kört érintő gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, melynek adatait a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzíteni kell.
A bizonylatnak a jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell tartalmaznia.
Egyéni vállalkozók esetén az elkövetési magatartás a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettség megszegése. E kötelezettségek pontos tartalmát nem a számviteli törvény – illetve az ennek felhatalmazásán alapuló más jogszabályok -, hanem az egyes adónemeket szabályozó törvények – például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve az egyes vállalkozói tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, például az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény – írják elő.
A nyilvántartási kötelezettség az irányadó jogszabályokban meghatározott olyan adatok vezetésének kötelezettsége, mint például a naplófőkönyv vagy a beruházási és felújítási költségekre vonatkozó nyilvántartások. A naplófőkönyvben – azaz a pénztárkönyvben – szigorú rend szerint, tehát időrendben, naponkénti bontásban, dátummal, sorszámmal és a mellékelt okmányok alapján kell a bevételeket és kiadásokat bejegyezni és összesíteni. Ha ehhez az elkövető hamis okiratot használ fel, hamis magánokirat felhasználásért is felel.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A beszámolókészítési kötelezettség
A gazdálkodó szervezetek az üzleti év könyveinek zárását követően kötelesek beszámolót készíteni. A beszámolókészítési kötelezettség célja, hogy információhoz juthassunk az adott gazdálkodó szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A megbízhatóság érdekében a beszámolót írásba kell foglalni, könyvvezetéssel kell alátámasztani, magyar nyelven, és az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától függően meghatározott formában – például éves, konszolidált éves beszámoló stb. – kell elkészíteni. A beszámoló általában a mérlegből, az eredmény-kimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll. Bár nem része az éves beszámolónak, de azzal egyidejűleg a gazdálkodó szervezetnek üzleti jelentést is kell csatolnia. E törvényi előírásoktól a gazdálkodó szervezet kivételesen eltérhet, feltéve, hogy az előírások betartásával kevésbé megbízható és valós összkép adódna a vállalkozásról.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A könyvvezetési kötelezettség
A gazdálkodó szervezeteknek minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük során fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre. Az év során a nyilvántartást a kettős könyvvitel szabályai szerint kell vezetni, és minden üzleti év végével le kell zárni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján a könyvvizsgálati kötelezettségek megsértése mint tényállási elem már nem szerepel a tényállásban.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény befejezetté válása
A bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításán túl csak az ott meghatározott eredmény bekövetkeztével válik befejezetté, azaz, ha a kötelezettségek elmulasztása a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
Mind az áttekintés, mind az ellenőrzés az adott gazdálkodó szervezet helyzetére vagy meghatározott jellemzőire – például fizető- vagy hitelképességére – irányuló információszerzés. Az áttekintés joga szélesebb kört érint – például üzleti partnerek -, míg az ellenőrzésre csak a felhatalmazott szervek – például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – jogosultak törvényi keretek között (meghatározott cél és idő).
Az áttekintés és az ellenőrzés akkor hiúsul meg az elkövetési magatartások eredményeként, ha a gazdálkodás egésze vagy meghatározó része vonatkozásában a vagyoni helyzet áttekintése, illetve ellenőrzése végleg ellehetetlenül. Fontos feltétel, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következzék be a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsulása, és ne az ellenőrzést végző személy szakmai felkészültségének a függvénye legyen.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba
Az üzleti év – amelyről a beszámoló készül – általában megegyezik a naptári évvel. Ezen időszakra vonatkozó, a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja. A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
A Btk. újítása, hogy maga határozza meg, hogy mit kell lényeges hibának tekinteni. Így ennek minősül, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője a számviteli törvény és a felhatalmazásán alapuló jogszabályok hatálya alá tartozó gazdálkodó – például a vállalkozó vagy az államháztartás szervezetei – keretében a kötelezettségszegést megvalósító természetes személy vagy személyek. Bár a számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, azokat a Btk. kiterjesztőleg e bűncselekmény elkövetői körébe vonta.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és az elkövető tudatának minden lényeges elemet át kell fognia. A Btk. megszüntette a korábban bizonyos fordulatok gondatlan elkövetésének a büntetését.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyosabban minősülő esetek
Aki a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követi el, minden esetben fokozott felelősséggel tartozik. A Btk. a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat is e körbe vonta.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Költségvetési csalás (Adócsalás)
Btk. 396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;
c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.
Bűncselekmény lényegi kérdései
Büntetőjogi szabályozás
- január 1-jétől átalakult azon cselekmények büntetőjogi szabályozása, amelyek az állam felé fennálló befizetési kötelezettségekkel, illetve – leegyszerűsítve – állami támogatásnak nevezhető pénzeszközökkel kapcsolatos visszaélésekre irányulnak. A jogalkotó célja az volt, hogy a költségvetési csalás, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, illetve a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállásainak megalkotásával a tágan vett állami költségvetés védelemét jobban biztosító rendelkezések révén a korábbi, túlzottan részletezőnek minősített szabályozást felváltsa, számos jogalkalmazási anomáliára, problémára választ adjon és több szabályozási következetlenséget orvosoljon.
Az új tényállások az alábbi, korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglalt tényállásokat, büntetendő magatartások szankcionálását hivatottak felváltani:
- Bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, ÁFA-ra elkövetett csalás, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
- Kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A költségvetési csalás (adócsalás) tipikus elkövetési magatartása
A tényállás legfontosabb esetköre szerint a költségvetési csalást az követi el, aki
- költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy a valós tényt elhallgatja,
- a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
- a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az értelmező rendelkezések között határozza meg az elkövetési értékhatárt, azaz azt az összeget, amelyet el kell érnie a bűncselekmény által okozott vagyoni hátránynak a bűncselekmény megvalósulásához, ez az összeg százezer forint. Az ennél kisebb vagyoni hátrányt okozó megtévesztő magatartások nem valósítanak meg bűncselekményt, kivéve, ha a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállása valósul meg vagy adott esetben valamely szabálysértésnek (például vámszabálysértés) minősül az elkövető cselekménye.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elkövetési tárgy
A tényállás egyrészt a “költségvetésbe történő befizetési kötelezettség” kifejezést alkalmazza. A tényállást megállapító törvényhez fűzött korábbi indokolásban ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy ez a kifejezés nem korlátozódik a korábban hatályos tényállásokban szereplő adókra és az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre, továbbá vámra, vámtartozás megfizetését szolgáló biztosítékra, nem közösségi adókra és díjakra, hanem ezeknél szélesebb fogalmi kört kíván felölelni a törvény. Ezért az indokolás alapján a befizetési kötelezettség fogalmába beletartoznak azok a magatartások is, amikor “az elkövető a költségvetéssel szemben fennálló egyéb egyoldalú (pl. bírságfizetési), továbbá kontraktuális kötelezettségéből származó befizetési kötelezettségének csalárd módon nem tesz eleget és ezzel okoz vagyoni hátrányt”.
A másik lehetséges elkövetési tárgy a “költségvetésből származó pénzeszköz”. A tényállást megállapító törvényhez fűzött korábbi indokolás szerint az új, általános jelentésű kifejezés alkalmazásával a jogalkotó célja az volt, hogy kiküszöbölje a korábban használt, “támogatások” kifejezésnek a gyakorlatban elterjedt szűkítő, “közvetlen, visszteher” nélküli támogatásként történő értelmezéséből fakadó problémákat.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény egyéb tényállási elemei
A tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy a valós tény elhallgatása a tipikus elkövetési magatartás. A megfogalmazás kellően absztrakt ahhoz, hogy ezáltal valamennyi, a korábban a befizetési kötelezettségek teljesítését biztosító tényállás (adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, csempészet stb.) elkövetési magatartását magában foglalja.
A tényállás kimerítésének a feltétele, hogy az elkövetési tárgyak megsértése révén az elkövető “egy vagy több költségvetésnek” okozzon vagyoni hátrányt. Az ehhez a tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés alapján költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell. Ezzel a megfogalmazással a jogalkotó célja az volt, hogy kezelje azt a problémát, amikor egy támogatás nem feltétlenül egy bizonyos költségvetésből származnak vagy a befizetési kötelezettségek nem egy költségvetés tekintetében terhelik a befizetőt. Ez a kitétel a problémát oly módon oldja meg, hogy törvényi egységet teremt a máskülönben automatikus halmazatot képező bűncselekmények között (ha tehát különböző költségvetéseket sért valakinek a magatartása).
A tényállásban eredményként a “vagyoni hátrány okozása” szerepel. A Btk. értelmező rendelkezései között szereplő általános vagyoni hátrány-fogalom alatt a vagyonban okozott kárt – ami a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést takarja – és az elmaradt vagyoni előnyt kell érteni. A költségvetési csalás tényállása alkalmazásában ezen kívül a vagyoni hátrány alatt érteni kell még a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Egyéb elkövetési magatartások
Szintén a költségvetési csalás bűncselekményét követi el, aki a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Végül a költségvetési csalás bűncselekményét kell megállapítani abban az esetben is, ha valaki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyosabban minősülő esetek
Fokozatosan egyre szigorúbban büntetendő, ha a bűncselekmény folytán az okozott vagyoni hátrány nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, vagy különösen jelentős, illetve ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Nagyobb az okozott vagyoni hátrány, ha az ötszázer forintot meghaladja, de az ötmillió forintot nem lépi túl; jelentős, ha az ötmillió forintot meghaladja, de az ötvenmillió forintot nem lépi túl; különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmillió forintot nem lépi túl és különösen jelentős, ha az ötszázmillió forintot meghaladja.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Korlátlan enyhítés
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a vádirat benyújtásáig az okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan enyhítés azonban nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Jelezni kell, hogy ez változást jelent a korábban hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az adóhiány megtérítése még büntethetőséget megszüntető oknak minősült.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
Btk. 397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bűncselekmény lényegi kérdései
Új tényállásként került be a Btk.-ba a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása elnevezésű bűncselekmény, amely az ún. “vezetői felelősség” körébe eső magatartásokat hivatott általános jelleggel büntetni. A tényállás szerint bűntettet követ el a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Btk. 395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádemelés előtt megtéríti.
Bűncselekmény lényegi kérdései
A társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállását az meríti ki, aki a társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz.
Az önálló tényállás megalkotásának indoka, hogy az abban megjelölt ellátás vagy juttatás csalárd megszerzése esetén akkor is lehetőség nyíljon a büntetőjogi szankcionálásra, ha az okozott kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges, százezer forintos értékhatárt, ezzel kívánva megelőzni a táppénzcsalásként elnevezett cselekményeket, illetve az ehhez hasonló magatartásokat.
A bűncselekmény társadalombiztosítási ellátással, illetve más, jogszabály alapján – így különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról vagy a családok támogatásáról szóló 1993. évi III. törvény alapján – járó ellátással, juttatással kapcsolatban követhető el.
A tényállás elkövetési magatartása más tévedésbe ejtése, tévedésben tartása vagy a valós tény elhallgatása. A cselekmény célzatos bűncselekmény, a célzat a tényállásban felsorolt jogviszonyok alapján járó vagy nyújtható juttatások megszerzése vagy megtartása. Tehát ha az elkövetőt nem ez a cél vezérelte, akkor nem lesz megállapítható a bűncselekmény.
A bűncselekmény eredménye a kár. A Btk. értelmező rendelkezése szerint eltérő rendelkezés hiányában kár alatt a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést kell érteni. Ez eltér a költségvetési csalás bűncselekményénél alkalmazott eredménytől (ott a vagyoni hátrány szerepel), tekintettel arra, hogy a tényállásbeli juttatások valamennyi esetben tényleges vagyoncsökkenéshez vezetnek.
A Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg az elkövetési értékhatárt, azaz azt az összeget, amelyet el kell érnie a bűncselekmény által okozott kárnak a bűncselekmény megvalósulásához, ez az összeg ötvenezer forint. A bűncselekményi érték felső határa ötszázezer forint. Az ezt meghaladó értékre elkövetett cselekmény esetében a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esete állapítandó meg. A bűncselekmény – amennyiben az okozott kár a százezer forintot meghaladja – konkurál a költségvetési csalás alapesetével. Amennyiben az elkövető a költségvetésnek a Btk. 395. § (1) bekezdésében írt magatartás kifejtésével okoz százezer forintot meghaladó, de ötszázezer forintot meg nem haladó kárt, a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége állapítandó meg.
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Információs rendszer vagy adat megsértése
Btk. 423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki
a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.
(5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.
Bűncselekmény lényegi kérdései
Büntetőjogi szabályozás
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelentősen módosította a korábban a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény tényállásában büntetni rendelt cselekmények szabályozását. Egyrészt módosultak a fogalom-meghatározások, ami miatt új elnevezést kapott a tényállás (információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménye), másrészt a Btk. szétválasztotta – a korábban egy tényállásban szereplő -, az információs rendszerek ellen irányuló haszonszerzési céllal elkövetett büntetendő cselekmények és az ilyen cél nélküli támadások büntetését. Az előbbieket önálló tényállásban, a vagyon elleni bűncselekmények között (információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekménye); míg a kizárólag az információs rendszer rendeltetésszerű működését sértő, akadályozó cselekményeket a Btk. információs rendszer vagy adat megsértése tényállásában szabályozza.
E bűncselekményért felel tehát az, aki
- információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad;
- az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza; vagy
- az információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztatja, törli vagy hozzáférhetetlenné teszi.
A bűncselekmény védett jogi tárgya az információs rendszerek megfelelő működéséhez és a bennük tárolt adatok megbízhatóságához, titokban maradásához fűződő érdek. A bűncselekményt 2002-től az Európa Tanács Informatikai bűnözésről szóló Egyezménye (Cybercrime Egyezmény) hatására léptették életbe 2002. április 1-jétől.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elkövetési tárgy
A bűncselekmény elkövetési tárgya az információs rendszer, melynek fogalmát maga a Btk. adja meg. Eszerint információs rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége, de természetesen az összekapcsolásuk révén létrejött hálózat is.
Ebből adódóan minden olyan berendezés ide tartozik, amely közvetlen emberi beavatkozás nélkül végez adatfeldolgozást, függetlenül attól, hogy köznapi értelemben a számítógépek közé soroltatik-e. Így e körbe tartozik például a közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya, a közcélú mobiltelefont vezérlő mikroszámítógép és valamennyi, a számítástechnikai berendezések felhasználásával működő hírközlési, telekommunikációs rendszer is.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Információs rendszerbe történő jogosulatlan belépés
A bűncselekmény a jogosulatlan belépéssel, illetve bennmaradással már akkor is befejezetté válik, ha az elkövető az információs rendszerben tárolt vagy feldolgozott adatokban nem végez változtatást, vagy nem törli azokat. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, bennmaradás esetén természetesen az a személy is, aki egyébként jogszerűen lépett be a rendszerbe.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elkövetési magatartás
Az elkövetési magatartás az információs rendszerbe való belépés, illetve bennmaradás, feltéve ha ez az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával – például a belépési kód vagy jelszó feltörésével -, vagy a belépési jogosultság – például terjedelmi vagy időbeli korlátozás – kereteit túllépve történik. További feltétel, hogy mindez jogosulatlanul történjék; így nem bűncselekmény, ha egy téves kóddal ellátott gép feltörésére kéri fel az elkövetőt a gép jogosult használója.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Információs rendszerek vagy adatok elleni cselekmények
A bűncselekmény ezen alakzatát az valósítja meg, aki az információs rendszer működését akadályozza, vagy az információs rendszerben lévő adatokat megváltoztatja, törli vagy hozzáférhetetlenné teszi.
A bűncselekmény elkövetési tárgya nemcsak az információs rendszer, hanem az abban tárolt, feldolgozott vagy továbbított adat is. Az adat fogalmát is meghatározza a Btk., eszerint adat alatt e bűncselekmény alkalmazása során az információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenését kell érteni, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. Ezen cselekmények esetén is nemcsak a jogosulatlan, hanem az egyébként jogosultsággal rendelkező személynek a jogosultság kereteit túllépő magatartása is szankcionálandó.
A törvény a jogosulatlan magatartások széles skáláját lefedi az általános elkövetési magatartások használatával. Kiemelendő, hogy az információs rendszerbe való jogosulatlan adatbevitel önmagában nem szankcionálandó magatartás, csak akkor, ha az további, nem kívánt következményekhez vezet, így ha a rendszer működését akadályozza. Az adat megváltoztatása a tartalmának vagy például valamely jellemzőjének körében foganatosított módosítást jelent. A törlés az adat megsemmisítését, míg a hozzáférhetetlenné tétel megsemmisítés nélkül a jogosult elől történő – akár időleges – elzárását öleli fel. Nem feltétel, hogy e magatartások eredményeként magában az információs rendszerben is változás, zavar álljon be.
E bűncselekmény valósul meg akkor is, ha a fenti magatartások eredményeként az információs rendszer nem, vagy nem megfelelően működik.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az információs rendszer vagy adat megsértése jelentős számú információs rendszert érint, még súlyosabban, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el. A közérdekű üzem fogalmát a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg, eszerint ennek kell tekinteni a következőket: közmű, a közösségi közlekedési üzem, az elektronikus hírközlő hálózat, az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, illetve a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Számítógépes csalás
Mint ahogy arról már szó volt, nem az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménye, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekménye valósul meg, ha valaki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz.
Az elkövetési magatartások megegyeznek az előzőekben leírtakkal. Fontos feltétel azonban, hogy e tevékenységeket jogtalan haszonszerzés végett és kárt okozva kövessék el. A bűncselekmény a kár bekövetkezésével válik befejezetté. Kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Tartozás fedezetének elvonása
Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádemelés előtt kiegyenlíti.
Bűncselekmény lényegi kérdései
Büntetőjogi szabályozás
Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, elköveti ezt a bűncselekményt.
A törvény ugyanezen elkövetési magatartást súlyosabban rendeli büntetni, ha azt gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követik el.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) e tényállásba vonta össze a korábban a hitelsértés bűncselekményi tényállásában büntetni rendelt magatartást is, amely átfogalmazott tartalommal a Btk. 405. § (1) bekezdésben kapott helyet. Az összevonás indoka a részben hasonló tényállási elemek mellett az volt, hogy a két tényállás alapján védendő jogi érdek a hitelekből, kölcsönökből, vállalkozási stb. szerződésekből származó tartozások hitelezőinek kiemelt büntetőjogi védelme azonos volt.
A Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a Btk. 405. § (1) bekezdésben foglalt eset alapvetően magánszemély adós esetében valósulhat meg. Ezzel szemben a Btk. 405. § (2) bekezdésben a gazdasági tevékenységből eredő tartozás fedezetéül szolgáló lekötött vagyon elvonását rendeli büntetni, amely esetben főszabály szerint gazdálkodó szervezetek a hitelügylet adósai.
A bűncselekmény elkövetési tárgya az írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló – azaz szerződéssel ilyenként lekötött – vagyon, függetlenül attól, hogy az elkövető vagy más tulajdonában áll-e, ingó vagy ingatlan vagyon-e.
A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása magában foglal minden olyan magatartást, amelynek eredményeként a hitelező az esedékesség időpontjában – akár csak időlegesen, akár csak részlegesen, de – nem tud hozzájutni a fedezetül szolgáló vagyonhoz. Ez lehet a fedezet eltulajdonítása, zálogba adása vagy más módon történő megterhelése, eladása, eltitkolása, elrejtése, megsemmisítése, megrongálása stb.
A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a tartozás kiegyenlítése – részben vagy egészben – meghiúsul. Egészében hiúsul meg a tartozás kiegyenlítése, ha a fedezetül szolgáló vagyon elvonásával okozati összefüggésben a tartozás egyáltalán nem elégíthető ki, míg részlegesen, ha – bár nem teljes összegben, de – részben kielégíthető, vagy ha a tartozás kiegyenlítése az esedékesség időpontjában csak átmenetileg ütközik akadályba.
Súlyosabban minősül a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása, ha azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
Különösen nagy vagy azt meghaladó érték ötvenmillió forint felett állapítható meg.
Tekintettel a hitelezői érdekek védelmének fontosságára, ha bármelyik alakzat elkövetője – vagy rá tekintettel bármely más harmadik személy – a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti, e bűncselekmény miatt nem büntethető.
Elhatárolás
Nem e bűncselekmény, hanem csalás valósul meg, ha már a tartozás keletkezésekor nem állt az elkövető szándékában annak kiegyenlítése, feltéve, hogy a bűncselekmény egyéb tényállási elemei is megvalósulnak (például jogtalan haszonszerzési célzat, kár).
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Pénzmosás
Btk. 399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.
(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.
(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel
a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy
b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.
(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont
a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy
b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.
(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen nagy értékre, vagy
b) jelentős értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként
követik el.
(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást
a) különösen jelentős értékre, vagy
b) különösen nagy értékre
ba) üzletszerűen,
bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
bc) hivatalos személyként
követik el.
(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.
400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
c) hivatalos személyként
követik el.
(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bűncselekmény lényegi kérdései
Elkövetési tárgy
A bűncselekmény elkövetési tárgya a büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolog. Az első két alakzat esetén a más által elkövetett bűncselekményből származó dologra követhető el a pénzmosás, míg a harmadik alakzat esetén a saját maga által elkövetett bűncselekményből származó dologgal összefüggésben végzi az elkövető a pénzmosást.
A dolog a birtokba vehető testi tárgy mellett a Btk. ezen rendelkezésekhez fűzött értelmező rendelkezése alapján dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja, feltéve, hogy ez a dolog az alapbűncselekmény elkövetésével kerül az elkövető birtokába – például ellopja vagy elsikkasztja a pénzt -, vagy annak helyébe lép, például az ellopott vagy kicsalt tárgyak értékesítéséből származó pénz.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartása az első alakzat esetén a dolog bármilyen módon történő felhasználása – például vállalkozásba, ingatlanforgalmazásba, építkezésekbe fektetése, értékesítése -, vagy azzal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet – például hitelügyletek – végzése. Az elkövetési magatartások célja a dolog eredetének eltitkolása vagy leplezése, illetve általában a további vagyongyarapodás biztosítása. Szintén értékelendő célzat lehet a más által elkövetett büntetendő cselekmény miatt az elkövetővel szemben folytatott büntetőeljárás meghiúsítása.
A második alakzat esetében a büntetendő magatartás az, amikor a bűncselekményből származó dolgot az elkövető magának vagy harmadik személynek megszerzi, magának vagy másnak megőrzi, kezeli, netán használja vagy felhasználja, illetve annak ellenértékén más anyagi javakat szerez, feltéve, hogy az elkövetési magatartások tanúsításakor ismerte a dolog eredetét. Ha ez utóbbi feltétel nem áll fenn akár a dologgal rendelkező személy gondatlansága folytán a büntetőjogi felelősségre vonás kizárt.
A saját bűncselekményből származó dolog gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, illetőleg pénzügyi szolgáltatás igénybevétele abban az esetben büntetendő, ha az a dolog eredetének leplezése, eltitkolása céljából történik.
A törvény értelmében az a személy is büntetendő, aki a pénzmosás elkövetésében megállapodik.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Gondatlan alakzat
Bizonyos esetekben szintén pénzmosásért felel az, aki gondatlanságból nem tud arról, hogy bűnös eredetű dolgot használ egyébként szabályos és jogszerű tevékenysége során. Ez akkor minősül bűncselekménynek, ha a dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során használják fel vagy azzal pénzügyi tevékenységet végeznek, vagy pénzügyi szolgáltatást vesznek igénybe.
Pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele egy alapbűncselekmény elkövetése, függetlenül attól, hogy annak elkövetője büntethető-e vagy sem. Befejezetté válásához elegendő az elkövetési magatartások tanúsítása. A pénzmosás elkövetője főszabály szerint csak más személy lehet, aki nem azonos az alapbűncselekmény elkövetőjével. A harmadik alakzat esetében ugyanakkor az alapbűncselekmény és a pénzmosás elkövetője ugyanaz a személy.
A bűncselekmény az első és a harmadik alakzat esetén csak célzatosan valósítható meg, ahol az elkövető célja a dolog eredetének leplezése, eltitkolása. A második alakzat esetén elegendő a dolog eredetének ismerete, így az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához. A második alakzathoz hasonló elkövetési magatartás, amely külön szakaszban kap helyet, célzat nélküli, gondatlan elkövetés esetén is büntetést von maga után.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyosabban minősülő esetek
A bűncselekmény részben az elkövetés körülményeire, részben a társadalomban speciális pozíciót betöltő személyekhez köthető fokozottabb felelősségvállalásra alapulva minősül súlyosabban.
A pénzmosás első három alakzata súlyosabban büntetendő, ha
- üzletszerűen,
- különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
- meghatározott szervezetek (így pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság) tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
- hivatalos személyként, vagy
- ügyvédként
követik el.
A gondatlan alakzatnak is vannak súlyosabban minősülő esetei, így ha azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebb említett kiemelt szervezetek tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy ha hivatalos személyként követik el.
Üzletszerűen követi el a cselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Különösen nagy vagy azt meghaladó érték ötvenmillió forint felett állapítható meg.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Büntethetőségi akadály
A Btk. alapján már csak a pénzmosás gondatlan alakzata esetében jelent büntethetőségi akadályt, ha az elkövető a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. E rendelkezés magyarázata abban rejlik, hogy a pénzmosás leleplezésével egyben a még többnyire fel nem derített alapbűncselekmény is ismertté válik, s a módszerek megismerésével újabb bűncselekmények elkövetése is megelőzhető.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Elhatárolás
A pénzmosás speciális tényállás a bűnpártoláshoz képest, így ha az alapbűncselekmény elkövetőjétől különböző személy előzetes megállapodás nélkül működik közre a bűncselekményből származó előny biztosításában, egyéb törvényi feltételek fennállta esetén pénzmosásért felel.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
Bűncselekményt valósít meg, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Azonosítási és bejelentési kötelezettség
A tényállásban említett törvény szerint a szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni.
Az üzleti kapcsolat létesítésekori elvégzésen kívül a következő esetekben is el kell végezni az ügyfél-átvilágítást:
- a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
- árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
- háromszázezer forintot meghaladó összegű, az Európai Parlament és Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/847 rendelete 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
- a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
- pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előbbiekben meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
- ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
A Kormány a Központi Irányítás szervezetén belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát jelöli ki
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóság,
- az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni és pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
részére meghatározott feladatok ellátására.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozók köre
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
- hitelintézetre;
- pénzügyi szolgáltatóra;
- foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre;
- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
- nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
- ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
- könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
- könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
- játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
- nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
- árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
- ügyvédre, közjegyzőre és
- bizalmi vagyonkezelőre (a továbbiakban együtt: szolgáltató).
- A törvény hatálya a következőkre is kiterjed:
- a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
- a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja.
Nem tartozik a törvény hatálya alá
- a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője csak a bejelentés megtételére köteles személy lehet. Ha azonban egyben megvalósította a pénzmosást is, e cselekményért nem felelhet.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
A bejelentési kötelezettség teljesítése esetén az arra kötelezett nem büntethető például banktitok, értékpapírtitok vagy üzleti titok megsértéséért.
(forrás:www.magyarorszag.hu)