Időpont foglalás
Mire jó a konzultáció?

A konzultáció során lehetősége van teljeskörű személyre szabott tájékoztatást kapni jogi lehetőségeiről, választ kap arra kérdésére is, hogy „mi az amiben egy ügyvéd segítségére lehet”.

A személyes találkozót követően tudja mérlegelni azt, hogy igénybe kívánja venni szakképzett ügyvéd segítségét.

i

Közlekedési bűncselekmények

Közúti baleset okozása

Btk. 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

A bűncselekmény elkövetője

A közúti baleset okozása és a közúti veszélyeztetés tényállása több ponton is egyezést mutat. A bűncselekmény elkövetője olyan személy lehet, aki a közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. Fontos megjegyezni, hogy a gépjármű utasa vagy gyalogos nem lehet a bűncselekmény elkövetője. Ezzel szemben passzív alany a közúti jármű vezetőjén kívül bárki lehet.

Elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése, amely mind tevéssel, mind mulasztással, illetve ezek kombinációjával is megvalósulhat. Az elkövetési magatartás vonatkozásában kerettényállásról van szó, ezt a keretet kitöltő alapvető szabályokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a részletes szabályokat a KRESZ tartalmazza, de a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról, illetve a közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó egyes jogszabályoknak a megszegése is tényállásszerű lehet.

Az elkövető járművezetésre alkalmatlansága 

A közlekedési szabályszegés ténye abban az esetben is fennáll, ha az elkövető betegsége vagy aktuális állapota eredményeképpen nem alkalmas a biztonságos járművezetésre. Így például ha olyan súlyos szédüléssel, adott esetben eszméletvesztéssel járó betegség lép fel nála, mely már önmagában megalapozza a járművezetéssel kapcsolatosan veszélyhelyzet kialakulását, vagy ha az épp fellépő időleges egészségi problémájára vesz be olyan gyógyszert, vagy veti alá magát olyan kezelésnek, mely kizárja a biztonságos járművezetésre való képességét.

Leggyakrabban előforduló eset, hogy a járművezető nem valamilyen betegségnek vagy rendellenes állapotnak az eredményeként idézi elő a balesetet, hanem kimerültsége, pszichés állapota, álmossága folytán. Ilyenkor ugyanis a jármű vezetője úgy vesz részt a közúti közlekedésben, hogy tisztában van saját állapotával és azzal, hogy ennek eredményeként képességei, készségei, reakcióideje negatívan változnak meg, azonban ebbe belenyugszik, vagy könnyelműen bízik képességeiben, rutinjában. Természetesen, ha az eszméletvesztéses vagy tudatvesztéses állapot az elkövető számára is váratlanul, minden előzetes jel nélkül következik be, súlyos eredmény esetén sem felel e bűncselekményért.

Az elkövető bűnössége?

A bűncselekmény megvalósítható szándékos magatartással, de gondatlan magatartással is. Azt kell vizsgálni, hogy az elkövető felismerte-e a rá irányadó szabályok körét, illetve azt, hogy ezek a szabályok az adott helyzetre milyen utasításokat határoztak meg.

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha e szabályszegéssel okozati összefüggésben az elkövető másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz. Fontos megjegyezni, hogyha csak a jármű vezetője szenved sérülést, akkor nem valósul meg a bűncselekmény. Az eredményre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki.

Elhatárolási kérdések

A közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás szempontjából a legfontosabb a közvetlen veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi viszony. A közúti baleset okozása és közúti veszélyeztetés esetén is a közlekedési szabályainak megszegése – lehet – szándékos, míg az eredmény tekintetében csupán az elkövető gondatlansága állhat fenn.

Tehát a kulcs az elhatároláshoz az okozati összefüggésben köztes állomásként megjelenő veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi formában rejlik. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve – a súlyos testi sérülésben megnyilvánuló eredmény miatt – annak minősített esete valósul meg. Ha a veszélyhelyzetre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedt ki, akkor a már említett súlyos testi sértés bekövetkeztével e bűncselekmény alapesete válik befejezetté.

Amennyiben az elkövető a közúti közlekedési szabály megszegésével könnyű testi sértést okoz cselekménye nem bűncselekmény, csupán a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértést valósítja meg.

Az elsőbbségre jogosult felelőssége a balesetért

Vannak olyan szabályszegések, amelyek a gyakorlatban gyakran okoznak súlyos testi sérülést, halált vagy tömegszerencsétlenséget. Ezeknek a megszegésekor – különösen a bűnösségi forma megállapítása során – valamennyi körülményt részletesen meg kell vizsgálni, így például a sértettek vagy más harmadik személy közrehatásának lehetőségét. Bizonyos szabályok megszegése esetén, mint például a jobbkéz-szabály, az elsőbbségadási kötelezettség, illetve sebességtúllépés, irányváltoztatás vagy bekanyarodás esetén gyakran előfordul, hogy a szabályszegőn kívül érintett másik fél is közrehat.

A közúti közlekedésben résztvevő minden személy azonos felelősséggel tartozik a rá vonatkozó szabályok betartásáért. A szabályok között nincsen hierarchia, azaz senki sem hivatkozhat arra, hogy az egyik szabály be nem tartása kizárja vagy korlátozza egy másik szabály alkalmazhatóságát. Így, aki elsőbbségadásra kötelezett, és e kötelezettségét megszegi, általában nem mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól amiatt, hogy az elsőbbségadásra jogosult is megszegett valamely rá vonatkozó szabályt, például túllépte a sebességet. Ha azonban az elsőbbségadásra kötelezett a kötelezettség tekintetében jelentős körülményt az elsőbbségadásra jogosult szabályszegése miatt nem észlelhette vagy e körülményekre nézve őt az elsőbbségadásra jogosult megtévesztette, felelőssége a balesetben és annak esetleges következményeiben kizárható.

Ha a jogosult szabályszegése – például sebességtúllépése – is közrehatott a baleset bekövetkeztében, úgy az elsőbbségadásra jogosult felelőssége is megáll. Ez alól kivételt jelent, ha a baleset akkor sem lett volna elkerülhető, ha az elsőbbségadásra jogosult nem lépi túl a megengedett sebességet.

A súlyosabban minősülő esetek

A bűncselekmény minősített eseteinek a köre megegyezik a közúti veszélyeztetésre vonatkozó rendelkezésekben foglaltakkal.

A bűncselekmény a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közvetett úton utal arra, hogy a szabályszegésnek és a balesetnek közúton kell bekövetkeznie. Így földúton vagy mezőn, illetve más terepen megvalósított szabályszegő magatartás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha magában hordozza a passzív alanyokra irányuló közvetlen veszélyhelyzetet.

Ha azonban e szabályszegés nem közúton ugyan, de legalább súlyos sérülést vagy halált okoz, az elkövető az általános szabályok szerint felel.

(forrás: www.magyarorszag.hu)

Közúti veszélyeztetés

Btk. 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok megszegése. Közúti veszélyeztetést az követi el, aki a közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

A közúti közlekedés szabályainak fogalmi köre

E tekintetben minden más jogszabályt megelőzve a legfontosabb a KRESZ, amely pontosan meghatározza azokat a kötelezettségeket, magatartásokat és tilalmakat, melyeket minden járművezetőnek be kell tartania a közlekedés során. Ezek a szabályok részben kógensek, tehát minden körülmény között követniük kell azt a járművezetőknek. A szabályok egy része viszont mérlegelési lehetőséget biztosít a járművezetők számára. Például amikor köd vagy egyéb más miatt nem megfelelőek a látási viszonyok, akkor annak megfelelően kell sebességet megválasztani. Ebben az esetben a járművezető tapasztalatára, megítélésére és gyakorlatára bízza a jogalkotó a helyes sebesség megválasztását ahhoz, hogy veszélyhelyzet elkerülhető legyen.

A KRESZ mellett a közúti közlekedés szabályozza például a közúti igazgatásra vagy a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkoznak, illetve amely előírások szándékos megszegése könnyen kialakíthat veszélyhelyzetet.

Fontos megjegyezni, hogy a bűncselekmény elbírálása során nem tekinthető közlekedési szabályszegésnek a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

Mi minősül szabályszegő magatartásnak?

A szabályszegés lehetséges helyét a törvény meghatározza, amely értelmében a cselekmény csak akkor bűncselekmény, ha közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magán úton történik. Ha tehát az elkövető megszegi a közúti közlekedés szabályait – például egy lezárt, mások által nem használható földúton vezet az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebességgel -, és kisodródva, felborulva összetöri autóját, nem valósul meg bűncselekmény, függetlenül attól, van-e más a kocsiban. Ha azonban már súlyosabb eredménye is van a szabályszegésnek – súlyos testi sértés vagy halál -, az ilyen magánúton elkövetett cselekmények esetében is alkalmazni kell a közúti veszélyeztetés bűncselekményét meghatározó rendelkezéseket, amelyek alapján az elkövető felelősségre vonható.

A bűncselekmény megállapításának előfeltétele tehát, hogy a járművezető ezeket a szabályokat szándékosan megszegje, azaz tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan ne tegyen eleget.

Mikor beszélhetünk veszélyhelyzetről?

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha az elkövető más vagy mások életét vagy testi épségét fentebb írt szabályok megszegése eredményeként közvetlen veszélynek teszi ki. A veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a passzív alanyok vonatkozásában az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll. Esetünkben a törvény közvetlen veszélyről beszél, azaz az eredmény azonnali bekövetkeztével lehet számolni. A veszélynek konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott személyekre és helyzetre kell irányulnia.

Az elkövető szándékossága

Az elkövető szándéka a vészhelyzetre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szabályszegés volt szándékos az elkövető részéről, hanem a tettes azt is átlátta, hogy e szabályszegéssel okozati összefüggésben a passzív alanyok életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet, és ő ezt az eredményt kívánta vagy ebbe belenyugodott. A sérülés vagy halál okozására az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki.

A szándék meglétének megállapításakor a tudatosan megszegett közlekedési szabály jellege meghatározó lehet. Ha kógens, kötelezően betartandó szabályok ellen vét, akkor a bíróság vélelmezi az eredmény – azaz a veszély – tekintetében is a szándékosság fennálltát, és ezzel a bűncselekmény elkövetését. Abban az esetben, ha mérlegelést igénylő szabályszegésről van szó, akkor a bíróság részéről nagyon körültekintően vizsgálandó az, hogy az elkövető tudatát milyen bűnösségi forma jellemezhette a veszélyhelyzettel kapcsolatosan. Gondatlanság esetén ugyanis e bűncselekményért nem vonható felelősségre.

Az elkövető gondatlansága

Nem ritka, hogy az elkövető, bár szándékosan szegi meg a szabályokat, mégis bízik saját tapasztalatában, eddigi gyakorlatában, illetve abban, hogy az általa vezetett jármű kiemelkedő műszaki adottságokkal bír. Ha erre kellő alapja volt, a közúti veszélyeztetésért nem vonható felelősségre, hiszen a veszélyhelyzet vonatkozásában csak a tudatos gondatlanság terhelte. Így ha egy nagyteljesítményű személygépkocsival közlekedő, egyébként kamionsofőr foglalkozású vezető egy kevéssé jól belátható útszakaszon kezd előzésbe, alappal bízhat a kocsi teljesítményén túl saját rutinjában és abban, hogy az előzést időben és minden baj nélkül be tudja fejezni.

Szándékos sérülésokozás

Az is előfordul, hogy az elkövető bosszúból, “tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt okoz (például maradandó fogyatékosságot vagy halált), nem e bűncselekményért, hanem testi sértésért vagy szándékos emberölésért vonhatják felelősségre. Ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az elkövető szándéka mire irányult. Ha a veszélyhelyzeten túl az adott eredményre is kiterjedt, a jármű csak az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény megvalósításának eszköze lesz. A közlekedési szabályszegés szándékos megtörténte azonban felveti a közúti veszélyeztetés alapesetének halmazatban történő megállapítási lehetőségét is.

Az okozati összefüggés 

A szabályszegés és az eredmény között fenn kell állnia az okozati kapcsolatnak. Abban az esetben, ha a súlyosabb eredmény – például a sértett komolyabb sérülése – egyéb közrehatás eredményeként következett be, az az okozati összefüggés távoli volta miatt a büntetőjogi felelősség megállapításakor nem, legfeljebb a büntetés kiszabásakor bírhat jelentőséggel.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. A törvény szerint a gyalogosok és az utasok nem sorolhatók e körbe. Nem kizáró ok azonban az, hogy az elkövető nem rendelkezik a jármű vezetésére feljogosító okirattal, hiszen a közúti közlekedés szabályai mindenkire egyaránt érvényesek, aki a közúti forgalomban részt vesz. Annak sincs jelentősége, hogy az elkövető milyen gyakorlattal, közlekedési tapasztalattal rendelkezik.

A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény passzív alanya az elkövetőn kívül álló személy vagy személyek lehetnek. A szabályozás eredményeképpen (“más vagy mások”) akkor is egyrendbeli bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető szabályszegése következtében nem egy, hanem több személy élete vagy testi épsége kerül veszélybe.

A bűncselekmény súlyosabban büntetendő esetei

A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetés

A maradandó fogyatékosság valamely készségnek vagy képességnek a végleges elvesztését jelenti. Nem feltétel, hogy ez a külső szemlélő számára felismerhető legyen. Ilyen a hallás, látás, járás képességének vagy a nemző, fogamzási képességnek az elvesztése. A maradandó fogyatékosság leggyakoribb előfordulási formája valamely végtag vagy ehhez tartozó végtagrész elvesztése, például a kéz, láb vagy azok meghatározott részeinek, ujjaknak vagy ízületeknek a testtől különféle formában történő elválása, leszakadása, letépése. Ebbe a körbe tartozik az is, ha a végtag ugyan a törzshöz kapcsolódva látszólag épen megmarad, azonban rendeltetésszerűen már nem használható (idegek elszakadása, bénulás). Nem feltétel, hogy a bűncselekmény passzív alanya a bűncselekmény előtt kifogástalan egészségi állapotnak örvendjen, elég, ha a közúti veszélyeztetés eredményeként korábbi állapotához képest romlás állt be. Maradandó fogyatékosságnak minősül, ha a szabályszegéssel okozati összefüggésben a terhes nő elveszti magzatát. Nincs annak jelentősége, hogy az adott testrész vagy adott sérülés – csonthiány, foghiány – utóbb orvosi beavatkozások eredményeképpen pótolható.

A fizikai romláson kívül a szellemi képességekben bekövetkezett végleges negatív irányú változás is, amely a szabályszegéssel okozati összefüggésben következik be, e körbe tartozik. 

Egyéb minősítő körülmények

A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jelleggel bír. A törvényalkotó azt a fizikai, pszichés vagy szellemi károsodást értékeli, amelynek eredményeképpen a sértett felépülése jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a súlyos testi sérülést megalapozó nyolc napon túli gyógytartam. A bírói gyakorlat elsősorban a krónikus, illetve az olyan gyógyíthatatlan betegségeket sorolja e körbe, ahol a gyógytartam minimum fél év.

A tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele a bírói gyakorlat alapján, hogy – az elkövetőn kívül – a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen. Halálos tömegszerencsétlenség esetén pedig legalább egy ember halála és további kilenc sérülése következik be.

Hasonlóan súlyosan ítéltetik meg, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. E minősítő körülmény kiemelésének alapja, hogy a halálos tömegszerencsétlenség egy személy életének a kioltása mellett nagyszámú személy sérülését teszi feltétellé, ami a bűncselekmények legnagyobb hányadában szerencsére nem következik be.

Mi az a „büntetőfékezés”?

Akkor beszélhetünk „büntetőfékezésről” például, ha a gépjárművezető másik jármű előzését befejezésével hirtelen több alkalommal is szándékosan a fékbe tapos, ez által balesetveszélyes helyzetet akart teremteni akkor közúti veszélyeztetés bűncselekményét valósítja meg. Amennyiben a járművezető gondatlanul, tehát nem szándékosan tapos többször a fékbe, akkor a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértést követi el (Szabs. tv. 219. §).

Fontos megjegyezni, hogy nem minden büntetőfékezés számít közúti veszélyeztetésnek, csak akkor, ha kialakul a közvetlen veszélyhelyzet. Ez azt jelenti, hogy térben, időben és helyre koncentrálva közvetlenül fennáll a személyi sérülés lehetősége. Nem szükséges sérülés vagy baleset éppen elég, ha az elkövető fékezéssel veszélyezteti más testi épségét.

Milyen büntetésre számíthat?

A nyomozó hatóság, már a nyomozás során elveszi az elkövető jogosítványát. A jogalkotó igen szigorúan rendeli büntetni azt, aki közúti veszélyeztetés bűncselekményt valósít meg. Büntetőügyvédként tapasztalom, hogy nem ritka a szabadságvesztés büntetés kiszabása sem, emellett a bíróság járművezetéstől eltiltást is alkalmaz büntetésként.

Elhatárolás

Ha a közúti közlekedés szabályainak megszegése mellett elkülönülten egyéb jogsértés is bekövetkezik, az elkövető halmazatban mindkét bűncselekményért felelősségre vonható. Ha a vezető az őt igazoltatni szándékozó rendőr felé kormányozza autóját úgy, hogy az ütközést a rendőr ellépésével tudja elhárítani, a közúti veszélyeztetés mellett a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye is megvalósul.

Abban az esetben, ha az elkövető magatartásának eredménye személyi sérülés, és a jármű vezetője nem nyújt segítséget a sérült személynek, akkor a közúti veszélyeztetés mellett segítségnyújtás elmulasztásának súlyosabban minősített esetéért is felel, hiszen a veszélyhelyzetet ő maga idézte elő.

(forrás:magyarorszag.hu)

Cserbenhagyás

Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény elkövetője

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 58. §-a rögzíti mindazokat a valamennyi közlekedési ágban egyaránt irányadó kötelezettségeket, amelyek közlekedési baleset esetén az érintett járművezetőket terhelik. E normák vonatkozásában lényegtelen, hogy a baleset minek eredményeként keletkezett, vagy hogy ebben a jármű vezetője mennyire érintett.

A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

A balesettel érintett jármű vezetője

Az “érintettség” nem pusztán a baleset okozóját, sértettjét vagy az abban részes harmadik személyt öleli fel, hanem azokat is, akik el tudták ugyan kerülni a balesetet saját rutinjuk, vagy jó reflexeik által (például félrekapták a kormányt, hogy kikerüljék a balesetet és áttértek a szemben levő sávba), de ezek hiányában maguk is annak részesévé váltak volna.

A baleset fogalma

A baleset általános fogalma valamennyi olyan, személyi, illetve anyagi érdekkörben bekövetkező negatív változást, folyamatot és eseményt felölel, mely az említett közlekedési ágakban történő járművezetéssel összefüggésben, annak során következhet be. A cserbenhagyás tényállásában tárgyalt baleset azonban e körből csak azokat a történéseket emeli ki, amelyek estében a helyszínen, az esemény hatókörében egy vagy több személy jelen van.

E bűncselekménnyel a törvény csak a jármű vezetőjét rendeli büntetni, így a helyszínen jelenlévő gyalogos vagy utas tettesként nem vonható felelősségre. Bár az utas a cselekmény felbujtójaként megjelenhet, ha az ő rábeszélésének hatására hajt el a helyszínről a sofőr.

Az elkövetési magatartás

A KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a balesettel érintett járművek vezetői számára. Maga a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ezeket a kötelezettségeket kettéosztja. A megállási és meggyőződési kötelezettséget csak a balesettel érintett jármű vezetőjének terhére, a cserbenhagyás bűncselekményének keretében teszi követendő magatartássá, míg a segítségnyújtás kötelezettségének elmulasztását valamennyi állampolgárra vonatkozóan szankcionálja az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények körébe tartozó segítségnyújtás elmulasztása tényállásával.

A megállási kötelezettség a jármű nyugalmi állapotba helyezését jelenti, míg a meggyőződési kötelezettség az elkövető részéről egy olyan aktív magatartást feltételez, amelynek eredményeképpen kellő információval rendelkezik majd arról, hogy a helyszínen van-e sérült vagy segítségre szoruló személy.

A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén valósul meg, az elkövetőnek tehát fel kell ismernie a baleset tényét, továbbá azt, hogy ő a balesetben érintett, és hogy ilyen esetben megállási, illetve meggyőződési kötelezettség terheli. A cselekmény azzal valósul meg, hogy az elkövető elmulasztja a kötelezettség által felölelt magatartások tanúsítását.

(forrás:magyarorszag.hu)

Járművezetés tiltott átengedése

Btk. 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A tényállás részben kapcsolódik az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetéshez, mivel ezzel a tényállással a jogalkotó azt a személyt kívánja felelősségre vonni, aki a jármű vezetését ittas, vagy bódult állapotban lévő, vagy vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át. A cselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg. Fontos feltétel azonban, hogy az elkövető tudatának át kell fognia az ittas, bódult vagy a vezetésre alkalmatlan állapot tényét.

Fontos megjegyezni, hogy csak akkor beszélhetünk bűncselekményről, ha a járművezetésre alkalmatlan személynek gépi meghajtású úszó létesítmény, illetve közúti jármű vezetését engedik át. Tehát a lovaskocsi vezetője nem vonható felelősségre, ha erősen ittas állapotban lévő személynek engedi át gyeplőt.

Járművezetésre való alkalmatlanság vizsgálata

Csak akkor beszélhetünk bűncselekményről, ha az elkövető ittas, bódult vagy vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át a jármű vezetését. Ittas és bódult állapotban lévő személy esetében az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy e személy korábban alkoholt vagy bódult állapotot előidéző szert fogyasztott. A felismerését megalapozhatja az elkövető viselkedése, más megnyilvánulása, vagy éppen maga is tudott arról, hogy alkoholt vagy egyéb szert fogyasztott e személy.

Nehezebb a megítélése annak, hogy az a személy, akinek az elkövető átengedte a jármű vezetését, vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Fontos leszögezni, hogy ez nem jogosítvány függő, hanem eredhet betegségből, állandó vagy időlegesen fennálló állapotból, hiszen egy jogosítvánnyal rendelkező személy is kerülhet olyan állapotba, amely őt vezetésre alkalmatlanná teszi vagy éppen ezzel ellentétben jogosítvánnyal nem rendelkező személy is lehet a járművezetésre teljesen alkalmas. Összegezve az elkövetőnek e ténnyel kell tisztában lennie.

Bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője az a személy, aki a vezetésre ittas, bódult vagy egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi a jármű vezetését. Az elkövető lehet a jármű tulajdonosa, birtokosa, üzembentartója vagy akár az a személy, aki a jármű felett tényleges rendelkezési jogot gyakorol. Annak azonban nincs jelentősége, hogy az átengedés az ittas vagy bódult állapotban lévő személy követelésére történt.

Minősítő körülmények

Más közlekedési bűncselekményekhez hasonlóan súlyosító körülmény ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, halált, kettő vagy több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Az elkövető e súlyosabban minősülő eredményekért csak akkor felel, ha a járművet ténylegesen vezető személy ittas, bódult állapotának, illetve alkalmatlanságának következtében azokkal szoros okozati összefüggésben jönnek létre. Az elkövető csak alap esett miatt vonható felelősségre ha az eredmény tekintetében műszaki hiba vagy a járművezető szándékos magatartása állapítható meg.

(forrás:magyarorszag.hu)

Járművezetés bódult állapotban

Btk. 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Btk. 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

Btk. 233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.