Emberölés
Btk. 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
Bűncselekmény lényegi kérdései
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás maga az ölési cselekmény. Ennek konkrét módja nincs meghatározva, ezért minden olyan tevékenység vagy mulasztás ennek minősül, amely alkalmas akár közvetlenül, akár közvetve a kívánt halálos eredmény elérésére.
Mulasztás esetén a felelősségre vonás feltétele, hogy
- az elkövető magatartásától függetlenül induljon be az az okfolyamat, amely a halál beálltához vezet,
- ezt az okfolyamatot az elkövető felismerje,
- szándékosan mulassza el az eredmény bekövetkeztéhez vezető okfolyamat megállítását,
- bár arra nem büntetőjogi alapon nyugvó kötelezettsége és reális lehetősége is volt, melyet felismert.
Ilyen jogi alapon nyugvó kötelezettség lehet az áldozathoz fűződő személyes viszony, szerződésen vagy munkaviszonyon alapuló egyéb kötelezettség. Az az anya, aki a gyermekét a konyha hideg kövén szüli meg és a gyermeket onnan – bár erre fizikai állapotából adódóan reális lehetősége van – nem emeli fel, noha tudja, hogy ez az újszülött rövid időn belüli kihűléséhez és ebből adódóan halálához vezet, felelősségre vonható szándékos emberölésért.
Az emberölési cselekmény mind fizikai, mind pszichés ráhatással elkövethető. Pszichés folyamatok felhasználásával történik az emberölés például akkor, ha a sértett szív- és idegbetegsége az elkövető által is ismert és ezt e betegséget – például a fóbiává fokozódott félelemérzetét – kihasználva az este egyedül otthon tartózkodó idős sértettre szándékosan úgy ijeszt rá, hogy az ennek következtében sokkot kap és meghal.
Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a Btk. kifejezetten kimondja, hogy emberölést követ el és az emberölés alapesete miatt büntetendő az, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Ez a szabály az addigi következetes bírói gyakorlatot emeli törvényi szintre és egyértelművé teszi a gyakorlat számára a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett emberölés, a közvetett tettesség és az ilyen sértett sérelmére elkövetett öngyilkosságban való közreműködés közötti viszonyt.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet.
Ha az elkövetők közösen bántalmazzák a sértettet, és e bántalmazások együttes eredményeként következik be annak halála, akkor társtettesként felelnek, amennyiben a halálos eredményt mindketten kívánták vagy legalábbis abba belenyugodtak.
A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető. Így például gondatlan emberölésért vonták felelősségre az anyát, aki bár tisztában volt vele, hogy éjszaka álmában sokat mozog, ennek ellenére maga mellé fektette síró gyermekét. Az éjszaka folyamán, alvás közben azonban ráfeküdt a csecsemőre és így annak halálát okozta.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény befejezetté válása
A bűncselekmény befejezetté a halálos eredmény bekövetkeztével válik. Fontos feltétel, hogy a halálos eredmény az elkövető tevékenységével vagy mulasztásával okozati összefüggésben következzék be. Abban az esetben, ha az elkövető magatartása – mely objektíve is alkalmas volt a halálos eredmény kiváltására – indította el a halálos eredményhez vezető okfolyamatot, akkor ezért az eredményért abban az esetben is felelni fog, ha ebbe az okozati láncolatba természeti erő vagy más személy bűncselekménytől függetlenül megvalósított magatartása is közrehatott. Ha az elkövető jelentős mennyiségű mérget helyez a sértett italába, amely néhány órán belül annak halálához vezet, ám a sértett a szobából távozva megcsúszik és olyan fejsérülést szenved, mely következtében beálló sokkos állapot sietteti a szervezet legyengülését és a méreg hatóanyagának hatásosságát, akkor e körülménytől függetlenül felel a cselekményért.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A tévedés jelentősége
A szándékos elkövetés kapcsán kiemelt szerepe van a tévedésnek. A tévedés ugyanis büntethetőséget kizáró ok, ezért fontos tudni, hogy mely dologban való tévedés esetén áll fenn ez az akadály. Tévedni – a Btk. szerint – valamely tényben, illetve a cselekmény társadalomra veszélyességében lehet. A szándékos emberölés vonatkozásában a ténybeli tévedésnek lehet szerepe.
A sértett személyében való tévedés az elkövető büntetőjogi felelősségre vonhatóságát nem érinti. Így az elkövető, ha az adott utcasarkon minden este 22:40-kor elhaladó régi haragosát kívánja megölni, azonban aznap a haragos – betegség miatt – nem megy dolgozni, így az elkövető a sötétben nem ismeri fel, hogy a sarkon az adott időpontban beforduló személy nem a sértett, akkor az ellene végrehajtott szándékos emberölésért az általános szabályok szerint felelősségre vonható.
A tévedés speciális esete az elvétés. Lényege, hogy az elkövető magatartásának eredménye a sértett helyett más harmadik, a cselekmény elkövetésekor jelen lévő személyen realizálódik. Így ha a sértett és annak barátnője az elkövetővel szemben jön az utcán és az elkövető egy kést előrántva le akarja szúrni a sértettet, azonban a barátnő véletlenül belehajol a szúrásba és így ő hal meg, akkor az elkövető a sértett vonatkozásában a szándékos emberölés kísérletéért, míg a barátnő vonatkozásában gondatlan emberölésért felel.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Az okfolyamatban való tévedés
Nincs jelentősége annak sem, ha az elkövető az okozati folyamatban téved, mert az eredményt nem a részéről kifejtett, annak előidézésére egyébként alkalmas módon, hanem más cselekményével idézi elő. Így aki a sértettet megfojtotta, majd az általa halottnak hitt, de egyébként csak eszméletlen sértettet a bűncselekmény leplezése érdekében elássa, és a sértett halála valójában ez utóbbi magatartás eredményeképpen következett be, szándékos emberölést valósít meg.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Az emberölés előkészülete
Ha a Btk. külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Nem büntethető előkészület miatt,
- akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
- aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
- aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.
Ha az előbbiekben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.
Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Például felhívással valósul meg az előkészület, ha az elkövető anyagi előny kilátásba helyezésével mást megbíz azzal, hogy a vele üzleti viszonyban állót ölje meg. Az emberölés előkészülete esetén csak szándékosságról lehet szó, fogalmilag kizárt a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének az előkészülete.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Az élet kezdete és vége
Az élet kezdete a szülési folyamat megindulását követően a tolófájások megjelenésétől, illetve császármetszés esetén a műtéti beavatkozás megkezdésétől, bemetszéstől számítandó. Ha az elkövető ezt megelőzően oltja ki a méhmagzat életét, akkor nem emberölésért, hanem magzatelhajtásért felel.
A büntetőjogi védelem szempontjából nincs jelentősége, hogy az újszülött életképes-e. Abban az esetben is megállapítható az emberölés, ha a torzszülött az orvosi beavatkozás ellenére is néhány órán belül meghalna, azonban az anya ezt megelőzően – meglátva gyermeke súlyos fejlődési rendellenességeit – megöli őt.
Az élet vége a halál beállta. A klinikai halál a szív és a légzés leállását jelenti, míg a biológiai halál az ún. agyhalál, amikor a szövetek bomlási folyamata megindul. Míg a klinikai halál – meghatározott időbeli korlátok között és meghatározott feltételek mellett – visszafordítható folyamat, addig a biológiai halál az élet végleges megszűntét jelenti. Az emberölés vonatkozásában az élet végét a biológiai halál bekövetkezte adja. Abban az esetben tehát, ha az elkövető a sértett légzésének leálltát követően vágja el annak nyakát, felelősségre vonható e bűncselekményért.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Előre kitervelten elkövetett emberölés
Előre kitervelten követi el a bűncselekményt, aki az elkövetés előtt átgondolja a végrehajtás helyét, idejét, módját, a bűncselekmény véghezvitelét segítő, illetve akadályozó körülményeket, felméri a menekülés lehetőségét.
Minden emberi cselekvést megelőzően az elkövető tudatában végbemegy egy pszichikus folyamat, mely magában foglalja a motívumok harcát. Ebben az esetben ez a pszichés folyamat elhúzódik. De akkor is megállapítható e minősítő körülmény, ha az elkövető viszonylag rövidebb idő alatt méri fel a fent felsorolt körülményeket.
Az előre kiterveltségre elsősorban a bűncselekmény külvilágban megjelenő körülményeiből lehet következtetni, így például, ha az elkövető a sértett szokásait kifigyeli, életvitelét tanulmányozza, vagy ha a bűncselekményt megelőző napon a boltból beszerzi a pillangókést, amelyet már kinyitott állapotban helyez az éjjeliszekrény fiókjába abban a szobában, ahová az elkövetés napján közvetítőn keresztül a tőle már félő sértettet elhívja.
(forrás:www.magyarorszag.hu
Nyereségvágyból elkövetett emberölés
Nyereségvágyból követi el az emberölést, aki közvetlen anyagi előny végett valósítja meg a cselekményt.
Ez a közvetlen anyagi előny nem csak pénz, hanem bármely más dolog vagy vagyoni jogosultság is lehet, amely a sértett birtokában vagy rendelkezése alatt áll. E minősített eset állapítható meg azonban bérgyilkosság esetén is, amikor az elkövető nem a sértettől, hanem a cselekmény elkövetésével szoros összefüggésben harmadik személytől jut ehhez az anyagi előnyhöz. Abban az esetben azonban, ha a cselekmény csak közvetve irányul valamely egyébként pénzben is kifejezhető vagyoni haszon megszerzésére – így ha az elkövető célja a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége alóli kibúvás, örökség, életbiztosítás megszerzése – aljas célból elkövetett emberölésről beszélhetünk.
E minősített eset megállapíthatóságának feltétele, hogy a nyereségvágy, azaz a vagyoni haszon elérésének szándéka már az elkövetési magatartás megkezdése előtt fennálljon. Ha ugyanis az elkövető az ölési cselekmény után észleli, hogy a sértettnek jelentős anyagi értékek vannak a birtokában és így hozza el azokat, nem állnak fönn a minősített eset megállapíthatóságának feltételei, hanem az emberölés alapesete mellett a kifosztás bűncselekményét kell megállapítani.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés
Aljas indok vagy cél minden olyan motívum vagy cél, amely a társadalom erkölcsi felfogása alapján kiemelkedően súlyosan elítélendő. Ilyen például a vérbosszú, valamely bűncselekmény leplezése vagy a felderítés megakadályozása érdekében történő elkövetés. E körbe soroljuk azt az esetet is, amikor az elkövető azért hajtja végre az ölési cselekményt, hogy a sértett haldoklásának látványa fokozza nemi vágyát, illetve annak kielégítését, csakúgy mintha a már megkezdett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény – például szexuális erőszak – végrehajtásának befejezése érdekében veri meg úgy a sértettet, hogy az annak halálához vezet. Általában e körbe sorolható a garázda jellegű elkövetés is, amikor az elkövető jelentéktelen ok miatt vagy teljesen indokolatlanul reagál ilyen súlyos cselekménnyel a sértett magatartására.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés
A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapíthatóságának feltételét két oldalról kell vizsgálni.
A sértett oldaláról az ily módon történő elkövetés a bűncselekmény elszenvedésével szükségszerűen együtt járó fiziológiás és pszichés hatásokat lényegesen meghaladó testi és lelki gyötrelmet okoz. E tekintetben nincs jelentősége az elkövetés eszközének, így a sértett fejének szétrugdosása vagy testének agyontaposása ugyanúgy e minősített esethez tartozik, mintha élve elégetik vagy eltemetik. Nem feltétel, hogy a sértett ezt ténylegesen át is élje, így ha az első mellkasra történő ugrásnál elveszíti eszméletét, e minősített eset abban az esetben is megállapítható.
Tárgyi oldalról vizsgálva az ilyen elkövetési módnak a külső szemlélő számára is a szokásostól lényegesen eltérő embertelenséggel, megalázással kell járnia.
A különösen kegyetlen elkövetésre elsősorban a cselekmény külső jegyeiből, így például a sérülések számából, súlyából vagy jellegéből lehet következtetni.
Fontos feltétel, hogy az elkövetés e formájának közvetlenül az ölési magatartáshoz kell kapcsolódnia. A halál beálltát követően a holttest feldarabolása, elégetése vagy ledarálása már csak a büntetéskiszabás körében jelent fontos értékelési szempontot a bíróság számára az elkövető személyisége és társadalomra veszélyessége megítélésénél.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett emberölés
A hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, valamint a közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen elkövetett emberölés esetén a törvényalkotó a hivatalos személyek és a közfeladatot ellátó személyek fokozottabb büntetőjogi védelmét valósítja meg.
Az elkövetőnek tisztában kell lennie a sértett speciális jellegével. E tekintetben nem feltétel, hogy tudja: a bíró vagy a rendőr hivatalos személy, azt azonban tudnia kell, hogy a sértett e foglalkozást űzi.
A minősítés kapcsán további feltétel, hogy a hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy a közfeladatot ellátó személy megtámadására eljárása alatt, illetve feladatának teljesítése során kerüljön sor a cselekményre. Nincs jelentősége annak, hogy mi motiválta a cselekményt.
A törvény azt is e körben rendeli büntetni, ha az elkövető a hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt hivatalos eljárását követően, azon kívül, de a hivatalos eljárással összefüggésben, az ott általa elszenvedett vélt vagy valódi sérelem hatására öli meg. Ha azonban a sértett már nem hivatalos személy, de az ölési cselekmény korábbi hivatalos eljárásával okozati összefüggésbe hozható, az elkövetőt aljas indokból elkövetett emberölésért vonják felelősségre.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Több ember sérelmére elkövetett emberölés
A minősített eset lényege, hogy az elkövető legalább két ember vonatkozásában valósította meg – vagy kísérelte meg – a szándékos emberölés végrehajtását. Fontos feltétel, hogy e cselekmények – akár egy alkalommal, egységes akarat-elhatározásból, akár különböző alkalmakkor, eltérő akarat-elhatározásból követtetnek is el – a Btk. 160. §-ába (emberölés) ütközzenek és ezeket a bíróság egy eljárás keretében értékelje. Így ha a sorozatgyilkos hosszabb időn keresztül, eltérő helyen és körülmények között hajtott végre szándékos emberöléseket és csak az utolsó ölési cselekménye alkalmával érték tetten, de az elkövetés jellegzetességéből és az egyéb bizonyítékokból adódóan egyértelművé vált a korábbi cselekmények vonatkozásában fennálló bűnössége, egy eljárás keretében e minősített esetért fogják felelősségre vonni. A cselekmény akkor befejezett, ha legalább két személy meghal, míg egy halál esetén csupán a cselekmény kísérlete állapítható meg.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés
Sok ember életét veszélyeztetve követi el a bűncselekményt, akinek szándéka csak meghatározott személy(ek) megölésére irányul, azonban az elkövetés módja olyan, amely alkalmas személyek tágabb körének vonatkozásában sérelem előidézésére. Ezekben az esetekben az elkövető általában olyan módon hajtja végre a cselekményt, hogy ezzel legalább két további személyt is közvetlen veszélynek tesz ki anélkül, hogy velük kapcsolatban az ölési szándék fennállna. Ilyen lehet például, ha a sértett megölése érdekében felgyújtja a több ember által lakott családi házat, ha megmérgezi a falu kútját vagy a fulladásos halál előidézése érdekében eltömíti a társasház kéményét.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Különös visszaesőként elkövetett emberölés
Különös visszaesőként elkövetett emberölés során az elkövető előző életvitelét és azon belül is az általa korábban elkövetett cselekményeket veszik figyelembe. Visszaeső az a személy, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűntétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. Különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal szándékos emberölést vagy a Btk. által az adott bűncselekményhez képest hasonló jellegűnek minősített bűncselekményt (például erős felindulásban elkövetett emberölést, emberrablás súlyosabban minősülő esetét vagy halált okozó terrorcselekményt követ el).
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés
Súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben is, ha tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek ellen követik el. Így az az anya, aki a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után öli meg újszülöttjét, a korábban létező és enyhébb megítélésű újszülött megölése bűncselekmény helyett e súlyosabb esetért felel.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés
Súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben is, ha az elkövetés védekezésre képtelen személy sérelmére történik. A védekezésre képtelen állapot során a sértett felismerési képessége ugyan megvan, de akarati képessége hiányzik: felismeri a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, azonban külső fizikai vagy biológiai okok folytán annak elhárítására nem képes.
A Btk. meghatározása szerint védekezésre képtelen személynek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállást kifejteni.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Idős vagy fogyatékkal élő személy sérelmére elkövetett emberölés
Az eddigi szabályokhoz képest 2013. július 1-jétől az új Btk. minősített emberölésnek minősíti a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy megölését. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Erős felindulásból elkövetett emberölés
Btk. 161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az erős felindulásból elkövetett emberölés a szándékos emberölés privilegizált, enyhébb megítélésű esete. A bűncselekmény sértettje bárki lehet. A bűncselekmény elkövetője is lehet bárki, akinél éplélektani alapon alakul ki az erős felindultság. A bűncselekmény értelemszerűen csak szándékosan hajtható végre.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás megegyezik a szándékos emberölés kapcsán meghatározott ölési cselekménnyel, ezt azonban méltányolható okból származó erősen felindult állapotban valósítja meg az elkövető.
A felindultság érzelmi fellobbanás vagy más néven affektus. Abban az esetben minősül erős felindulásnak az elkövető lelki állapota, indulata, ha ez az érzelmi fellobbanás intenzitásában jelentős fokú.
A kóros elmeállapoton alapuló felindultság
Kóros indulat, azaz pathológiás affektus esetén az erős felindulásból elkövetett emberölés megállapítására nincs lehetőség.
Ekkor az egyén – kóros elmeállapota vagy pszichés állapota miatt – a kiváltó okhoz képest akár időtartamában, akár minőségében, akár intenzitásában aránytalan módon reagál. Ez az indulat az elkövető tudatának elborulásához vezet, amely kóros elmeállapotából adódóan kizárja vagy korlátozza büntethetőségét. Ez főleg az ún. affektív pszichopatákra jellemző, akik rendellenes személyiségszerkezetük okán követnek el túlméretezett indulati cselekményeket. Ilyenkor a bíróság az eljárást szándékos emberölés miatt folytatja, azonban a kóros elmeállapot által kiváltott beszámítási képesség hiánya miatt az elkövető nem büntethető.
Az éplélektani alapon nyugvó felindultság
Fiziológiás affektus, azaz az éplélektani alapú indulat megállapítása mellett van lehetőség az erős felindulásban elkövetett emberölés miatti eljárás lefolytatására. Ilyenkor éplélektani alapon, a külső pszichés behatások miatt az érzelmek oly mértékben uralkodnak el rövid idő alatt az elkövetőn, hogy a cselekvést megelőző akarat-elhatározási folyamat jelentősen lerövidül, a döntési folyamat lényegét jelentő motívumok harca eltorzul és a cselekvést szükségszerűen megelőző meggondolás ezáltal kizáródik a folyamatból.
Az erős felindulás tudatszűkítő hatású állapot, amelynek egyik jellemzője, hogy az elkövető utóbb vagy teljes egészében vagy részlegesen emlékezetkiesésben szenved. Önmagában azonban a valósághű visszaemlékezés nem zárja ki e cselekmény megállapíthatóságát.
A méltányolható ok
Az affektusnak méltányolható okból kell létrejönnie. Méltányolható az ok, ha az elkövetőn kívüli, így ha az elkövető magatartása hozza létre azt a külső reakciót, amelyre ő ölési cselekménnyel válaszol, nem állapítható meg a méltányolhatóság.
A méltányolható ok megállapíthatóságának másik feltétele, hogy erkölcsileg menthető legyen. Ilyen, ha maga a külső kiváltó ok jogtalan – azaz jogilag indokolatlan és erkölcsileg elítélendő – és súlyos is.
Így méltányolható oknak minősül az elkövető bántalmazása, ismétlődő, durva becsületsértése, megalázása vagy vele szemben testi sértés okozása. Nem állapítja meg azonban a bíróság az erős felindulást akkor, ha családon belüli erőszak esetén a sértett megalázó, durva viselkedése az elkövető számára megszokott, bár ez az, amely hosszú idő után végül a sértettben az ölési cselekmény kiváltásához vezet.
Abban az esetben, ha a sértett bántalmazása a jogtalan támadás körébe tartozik és az elkövető jogos védelmi helyzetben öli meg a sértettet, azaz a saját élete, testi épsége ellen intézett vagy ezt közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása során hajtja végre a halálos eredményt kiváltó cselekményt, jogos védelem miatt nem lesz büntethető. Ilyennek minősül annak cselekménye, aki a késsel a kezében feléje szaladó és fenyegetőző sértettet e támadástól felfokozott lelkiállapotban a földről felkapott vasvillával leszúrja. (Ebben az esetben azonban szándékos emberölés miatt folyik ellene büntetőeljárás, de a büntethetőségi akadály miatt nem vonható felelősségre.)
Rögtönösség
Az erős felindulásból elkövetett emberölés jellemzője a nyombani végrehajtás. A lerövidült akarat-elhatározási folyamat eredményeképp rögtönösen jön létre a szándék, az elkövetési magatartással szinte egyidőben. Ha közben az elkövető valamely más célirányos magatartást tanúsít, így például a sértett bántalmazását követően kimegy a kamrába a baltáért, majd a szobába visszatérve még mindig erős érzelmi állapotban megöli a sértettet, e feltétel már hiányzik.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Testi sértés
Btk. 164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel
követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Bűncselekmény lényegi kérdései
A tényállás a könnyű testi sértést és a súlyos testi sértést is alapesetként szabályozza, amelyek között továbbra is a gyógytartam hossza alapján kell különbséget tenni. Így ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés vétségét, míg ha nyolc napon túl gyógyul, súlyos testi sértés bűntettét követi el az elkövető.
Fontos megjegyezni, hogy a könnyű testi sértés alapesete csak magánindítványra üldözendő.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása az elkövetési tárgyakhoz igazodóan kettős, a testi bántalmazás és az egészségsértés.
A testi bántalmazás a más testét érő olyan ellenséges külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez. E feltétel nem áll fenn és így nem valósul meg e bűncselekmény, ha az elkövető csak megérinti a sértett testét, haját, körmét levágja vagy undorító folyadékkal leönti.
A testi bántalmazás módja bármilyen lehet, a lelki folyamatokra történő ráhatás kivételével. Közvetlen a bántalmazás, ha az elkövető támadó jelleggel érinti a sértett testét, míg közvetett, ha például állatot uszít rá.
Az egészségsértés a magatartással okozati összefüggésben létrejött betegséget öleli fel. Ezen elkövetési magatartás kisegítő jellegű, abban az esetben is ez áll fenn, ha pszichikai, lelki behatás okozza. Így az olyan undorkeltés, amely a sértett pszichéjében valódi zavart vált ki, már nem tettleges becsületsértésnek, hanem testi sértésnek minősül.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény sértettje
A bűncselekmény elkövetési tárgya az emberi test épsége és egészsége.
Az emberi test épsége azt jelenti, hogy az emberi test szervei helyesen működnek és a sejtektől egészen az életfontosságú szervekig sértetlenek. Az egészség a testet alkotó anatómiai és biológiai szervek és egységek helyes funkcionálását jelenti.
Büntetőjogi értelemben a testi épség és egészség az a fizikai és szellemi állapot, amelyben a sértett az ellene elkövetett bűncselekményt megelőzően volt. Ez azt jelenti, hogy a beteg vagy a sérült személy testi épségét, egészségét ugyanúgy védi a törvény, hiszen a negatív változást a korábbi állapotához képest kell vizsgálni.
Az öncsonkítás a saját egészségnek vagy testi épségnek megsértése, tekintettel azonban a törvénybeli “más” kifejezésre, nem minősül e bűncselekménynek (a biztosítási csalás céljából történő elkövetés már vizsgálandó, illetve a kibúvás a katonai szolgálat alól).
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény befejezetté válása
A bűncselekmény a sérülés vagy betegség bekövetkeztével válik befejezetté. A sérülés külső okból keletkező és a test külső vagy belső részén jelentkező kóros elváltozás. A betegség az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való, patológiás eltérés.
Fontos feltétel, hogy ezen eredmények a testi bántalmazással vagy az egészségsértéssel okozati összefüggésben jönnek létre. Annak nincs jelentősége, hogy az eredmény létrejöttében a sértett szervezetének egyéni sajátossága is közrehatott. Ha azonban más harmadik személy magatartása vagy az elkövető által nem ismert más objektív körülmény tereli az eseményeket az elkövető által előre nem látott sérülés vagy betegség bekövetkezte felé, az okozati összefüggés megszakad.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A közös elkövetés esetén a problémát általában az szokta jelenteni, ha súlyosabb eredmény következik be, és nem állapítható meg, hogy az elkövetők közül kinek a magatartása idézte ezt elő. Így például együttesen rugdossák a földön fekvő sértettet, aki sorozatos bordatörésével hónapokig beteg, és szemének elvesztése miatt maradandó fogyatékosságot is szenved. Ekkor a bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként ítéli el őket.
A könnyű testi sértés szándékos bűncselekmény, míg a súlyos testi sértés szándékosan és gondatlanul is megvalósulhat. Fontos azonban, hogy a szándéknak nemcsak a testi bántalmazásra, hanem a sérülés okozására is ki kell terjednie. Így a sporttevékenység során okozott sérülésért nem felel az elkövető, ha az adott tevékenységre vonatkozó szabályokat betartotta, és szándéka ezen eredmény kiváltására nem terjed ki.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Gyógytartam és a valószínű gyógytartam
A gyógytartam fogalma
A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam. A gyógytartam funkcionális vagy anatómiai jellegű, tényleges vagy valószínű lehet.
A tényleges gyógytartam esetében nem az anatómiai gyógytartam – azaz a szövetek regenerálódását jelentő -, hanem a funkcionális gyógytartam lesz az irányadó, mely az adott szervnek vagy testrésznek olyan állapotba kerülését jelenti, hogy az képes legyen a baleset bekövetkezését megelőzően ellátott funkcióját betölteni.
Természetesen ha az elkövető által okozott sérülés a sértett magatartásától függetlenül vezet komplikációhoz, az így elhúzódó gyógyulási idő már a bíróság számára is irányadó.
A valószínű gyógytartam
Kivételesen, ha nem állapítható meg pontosan, hogy mennyi idő alatt gyógyult volna az elkövető által okozott sérülés vagy betegség, a gyógytartamot valószínűsíteni kell.
A valószínű gyógytartam lesz az irányadó, ha a sértett halála következik be, amennyiben ez nem áll okozati összefüggésben az okozott betegséggel vagy sérüléssel. Ha a korábbi ütlegelés miatt egyébként rendszeres ellátásban részesülő sértettet még gyógyulása előtt halálos közlekedési baleset éri, az eljárás során igénybe vett szakértők valószínűsíteni fogják, hogy betegsége, illetve sérülése mennyi idő alatt rendeződött volna.
A valószínű gyógytartam lesz az irányadó akkor is, ha a sértett felróható magatartásának következtében lép fel fertőzés vagy komplikáció, amely jelentősen megnöveli a gyógyulás időszakát. Így ha a hajléktalan, alkoholista sértett – akit a bűncselekmény elkövetése után kórházba szállítanak és ott ellátnak – a kórházból kiszökik és sérülését a továbbiakban el nem látva a hatóságok előtt ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az így beállott súlyosabb következményért az elkövető már nem vonható felelősségre.
Ugyancsak valószínű gyógytartam alapján minősít a bíróság, ha a cselekmény kísérleti szakban marad. Így ha az elkövető egy bottal közepes erővel csap a sértett válla felé, azonban az ütés célját nem éri el, mert a sértettet barátja félrelöki, a bíróság valószínűsíteni fogja, hogy a cselekmény sikeressége esetén milyen sérülést okozott volna.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés
Az aljas indok vagy cél megítélése kapcsán a társadalom általános erkölcsi felfogása az irányadó. Minden olyan indok vagy cél annak minősül, amely e szempontból kiemelkedően súlyosan elítélendő. Így például, ha az elkövető a sértett akaratával ellentétesen azért bántalmazza őt, mert ez számára nemi vágyának kielégítését fokozza vagy ha a bántalmazás teljesen indokolatlan vagy jelentéktelen ok miatt történik.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben elkövetett testi sértés
A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy akár időleges, akár állandó jelleggel ilyen állapotban lévő személy lehet. Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén a sértett belső okok miatt nem észleli a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, mert például – állandó jelleggel – súlyos szellemi fogyatékossággal bír, vagy – ideiglenes jelleggel – alszik vagy kábítószer hatása alatt áll.
Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például – ideiglenes jelleggel – bezárták vagy fogyatékossága folytán – állandó jelleggel – mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban – akarati képességük hiányában – nem képesek védekezni ellene.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett testi sértés
Az eddigi szabályokhoz képest 2013. július 1-jétől az új Btk. minősített testi sértésnek minősíti a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személlyel szemben elkövetett cselekményeket. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő “idős” személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés
Maradandó fogyatékosság abban az esetben állapítható meg, ha az adott testrész funkciója már nem vagy nem teljes mértékben állítható vissza. Ennek jellegzetes típusa valamely testrész – például végtag -, valamely érzékszerv – például látás, szaglás -, képesség – például nemző, közösülési, beszélő – elvesztése vagy használhatatlanná válása, a sértett testének eltorzulása, fogyatékossá válása, függetlenül attól, hogy ez külsőleg érzékelhető-e. E körbe sorolandó az az eset is, ha a sértett a bántalmazás következtében válik szellemi fogyatékossá.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyos egészségromlást okozó testi sértés
A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jellegű minősített eset.
A sértett olyan fizikai, pszichikai vagy szellemi egészségkárosodását jelenti, amely tartós – általában fél évnél hosszabb – és korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent. Ilyen lehet például a krónikus betegség, de e körbe sorolhatjuk azt az esetet is, amikor az elkövető bántalmazása miatt a terhes nő elveszti gyermekét.
Nincs büntetőjogi jelentősége annak, hogy e hosszú gyógyulás után a sértett maradéktalanul rendbe jön-e vagy sem.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Különös kegyetlenséggel megvalósított súlyos testi sértés
A súlyos testi sértés akkor is súlyosabban minősül, ha különös kegyetlenséggel követik el.
A különös kegyetlenség megítélésénél – a szándékos emberöléshez hasonlóan – részben a sértett által elszenvedett támadás jellege, részben pedig az általános társadalmi felfogás az irányadó. Ilyen például, ha az elkövető a szokásostól lényegesen eltérő megalázással és elhúzódóan hajtja végre a cselekményt, például az egyébként öntudatlan sértettet hosszasan és kitartóan bántalmazza, számtalan törést, zúzódást és sérülést okozva ezzel.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Életveszélyt okozó testi sértés
Az életveszély a halál bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. Közvetlen az életveszély, ha életfontosságú szervek vagy szervrendszerek sérülnek – ilyen például a légmell vagy a koponyaűri vérzés -, közvetett, ha a sérülés valamely testüreg megnyílásával jár együtt, amely magával hozza fertőzés vagy gyulladás lehetőségét, de ennek hiányában is, ha a vérzéshez vagy a sérüléshez sokk járul.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Halált okozó testi sértés
A halál okozása a testi sértés legsúlyosabban büntetendő minősített esete.
Nagyon fontos feltétel, hogy ebben az esetben az elkövető szándéka csak a testi sérülés okozására irányul, a halálos eredményre az elkövető gondatlansága terjedhet csak ki. Például az elkövető az erősen ittas állapotú, egyébként rossz fizikai jellemzőkkel rendelkező sértettet úgy üti meg, hogy az ennek következtében elesik és fejét bevágva meghal, a halálos eredmény tekintetében a gondatlanság megállapítható. Az elkövető ugyanis nem kívánta a halálos eredmény bekövetkeztét, ugyanakkor kellő körültekintés és figyelem mellett számolnia kellett volna azzal, hogy a sértett egyébként is rossz fizikai állapota és erős ittassága mellett az általa szándékosan mért ütés is elegendő ahhoz, hogy egyensúlyát vesztve elessen. További fontos feltétel, hogy az elkövető testi bántalmazása és a halálos eredmény között az okozati összefüggés fennálljon. Ha ugyanis az elkövető közepes erővel fejen üti a sértettet, amely alkalmas egy nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására, de a sértett születési fogyatékossága – abnormálisan vékony koponyacsontja – miatt hal ebbe bele, az elkövetőt még gondatlanság sem terheli, feltéve, ha erről a születési rendellenességről nem volt tudomása.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Előkészület
Abban az esetben, ha az elkövető súlyos testi sértésre vagy aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személlyel szemben, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésre készül elő, előkészület miatt büntetendő.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
Btk. 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.
Bűncselekmény lényegi kérdései
A fogalalkozási szabályok köre
A foglalkozási szabályok azok az írott vagy íratlan utasítások, útmutatások, amelyeket egy adott tevékenység gyakorlója tevékenységének folytatása során köteles figyelembe venni és követni.
A törvény értelmében a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is e körbe tartoznak. A lőfegyver használata alatt a lőfegyverrel való lövés leadását, míg a lőfegyver kezelése alatt valamennyi, e tevékenységen kívüli magatartást érteni kell.
A konkrét foglalkozás és annak tartalma mindig az elkövetés időpontjára és annak viszonyaira figyelemmel határozható meg.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A foglalkozási szabályszegés
A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés.
A szabályszegés mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósulhat. Szándékos szabályszegés esetén az elkövető tisztában van a rá vonatkozó foglalkozási szabályokkal és tudatosan lépi át azokat, míg a gondatlan szabályszegés általában a kötelezettségek elhanyagolását vagy nem megfelelő szintű teljesítését öleli fel. Ezért a gyakorlatban a szabályszegés kérdésében való állásfoglalás döntően szakértői kérdés. Különösen az olyan nagy szakmai tudást igénylő perekben, mint az ún. orvosi műhiba perek.
Az ítélkezési gyakorlat e körben a következő állásponton van: abban az esetben, ha az orvos a tőle elvárható gondossággal végzi el a beteg vizsgálatát, foganatosítja az adott esetben szükséges speciális labor-, röntgen- és egyéb vizsgálatokat, téves diagnózis felállítása esetén sem állapítható meg a szabályszegés.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A közvetlen veszély fogalma
A veszély a sérelem bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. E bűncselekmény kapcsán a veszélynek közvetlennek és konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott helyzetre és meghatározott személyekre kell vonatkoznia és külsőleg is felismerhetőnek kell lennie.
Ha az elkövető megszegi ugyan a foglalkozási szabályokat, de a veszély nem személyek élete, testi épsége, hanem tárgyak állagának megromlása tekintetében áll fenn, vagy a veszély nem konkretizálható meghatározott személyi körre, a bűncselekmény nem valósul meg. Így ha a kiürített és üzemen kívüli gyárterületen folytat az elkövető munkálatokat, mely terület lezárt és arra csak neki van a gázszerelési munkák végzésére belépési engedélye, akkor függetlenül attól, hogy a gázbekötésre vonatkozó szabályokat megszegi és ezzel az épület állagát veszélyezteti, e bűncselekményért nem vonható felelősségre.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Testi sértés, mint eredmény
A veszélyhelyzet előidézésén túl a cselekmény további eredménye lehet a testi sértés okozása. E tekintetben azonban az elkövetőt – a szabályszegés szándékosságától függetlenül – csak gondatlanság terhelheti. Ha ugyanis azért szegte meg a gázszerelési szabályokat, hogy a füst belélegzése eredményeként ezzel a sértett halálát vagy megbetegedését okozza, elsősorban emberölésért vagy testi sértésért vonhatják felelősségre.
Az eredmény tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a testi sérülés hány napon belül gyógyul (gyógytartam).
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Okozati összefüggés
További fontos feltétel az okozati összefüggés fennállta, hiányában ugyanis nincs bűncselekmény. Így ha a veszélyhelyzet az elkövető szabályszegésétől függetlenül is bekövetkezett volna, vagy ha ez az eredmény más személy vagy külső körülmények közrehatásának folytán elkerülhetetlen volt, a bíróság az elkövetőt nem vonja felelősségre. Ennek alapján mentesülhet a bűnelkövetővé nyilvánítás alól az ács, aki a tető elkészítése során megszegte az előírásokat, azonban a tető ettől függetlenül is, a területen tomboló vihar miatt mindenképpen beszakadt volna.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Az közömbös, hogy ezt a foglalkozást fő- vagy mellékfoglalkozásként űzi, mint ahogy annak sincs jelentősége, hogy rendszeresen vagy alkalomszerűen, illetve, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján folytatja-e. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele, hogy az elkövető a foglalkozást hivatásszerűen folytassa, bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a felelősségre vonást.
A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető.
A bűncselekmény megfogalmazása szerint független attól, hogy egy vagy több személy ellen irányul a magatartás, csak egy rendbeli bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Maradandó fogyatékosság
A maradandó fogyatékosság valamely készségnek vagy képességnek a végleges elvesztését jelenti. Nem feltétel, hogy ez a külső szemlélő számára felismerhető legyen. Ilyen a hallás, látás, járás képességének vagy a nemző, fogamzási képességnek az elvesztése.
A maradandó fogyatékosság leggyakoribb előfordulási formája valamely végtag vagy ehhez tartozó végtagrész elvesztése, például a kéz, láb vagy azok meghatározott részeinek, ujjaknak, vagy ízületeknek a testtől különféle formában történő elválása, leszakadása, letépése. Ebbe a körbe tartozik az is, ha a végtag ugyan a törzshöz kapcsolódva látszólag épen megmarad, azonban rendeltetésszerűen már nem használható (idegek elszakadása, bénulás).
Nem feltétel, hogy a bűncselekmény passzív alanya a bűncselekmény előtt kifogástalan egészségi állapotnak örvendjen, elég, ha a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés eredményeként korábbi állapotához képest romlás állt be. Maradandó fogyatékosságnak minősül, ha a szabályszegéssel okozati összefüggésben a terhes nő elveszti magzatát.
Nincs jelentősége annak, hogy az adott testrész vagy adott sérülés – csonthiány, foghiány – utóbb orvosi beavatkozások eredményeképpen pótolható.
A fizikai romláson kívül a szellemi képességekben bekövetkezett végleges negatív irányú változás is, amely a szabályszegéssel okozati összefüggésben következik be, e körbe tartozik.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyos egészségromlás
A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jelleggel bír. A törvényalkotó azt a fizikai, pszichés vagy szellemi károsodást értékeli, amelynek eredményeképpen a sértett felépülése jóval hosszabb időt vesz igénybe. A bírói gyakorlat elsősorban a krónikus, illetve az olyan gyógyíthatatlan betegségeket sorolja e körbe, ahol a gyógytartam minimum fél év.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Tömegszerencsétlenség, halál
A tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele a bírói gyakorlat alapján, hogy – az elkövetőn kívül – a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen.
A foglalkozási szabályszegés eredményeként, azzal okozati összefüggésben következik be a sértett halála. Fontos feltétel, hogy erre az elkövető gondatlansága terjed ki. Ha kívánja a sértett halálát vagy e ténybe belenyugszik, szándékos emberölésért felelhet, ha azonban a tőle elvárható figyelem és körültekintés ellenére sem láthatta előre szabályszegése következményét, nem felelhet a halálos eredményért.
Halálos tömegszerencsétlenség esetén legalább egy ember meghal, további kilenc pedig megsérül.
A halálos tömegszerencsétlenség egy személy életének a kioltása mellett nagyszámú személy sérülését teszi feltétellé. Ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ennek hiányában az elkövető a halálos eredmények nagyobb számától (5-6) függetlenül csak az előbb ismertetett minősített esetért felelne.
Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Bűnösség, büntethetőség
A minősített esetek vonatkozásában az elkövetőt az eredmény tekintetében csak gondatlanság terhelheti. Gondatlanság hiányában nem felel a minősítő körülményként megjelenő eredményekért, szándékosság esetén pedig más, élet, testi épség elleni bűncselekmény áll fenn.
Büntethetőséget kizáró okot jelent például az a végszükségi helyzet, amikor az orvos tiltott vagy egyébként általa nem gyakorolt gyógymódot kell alkalmazzon azért, hogy a sértett életét megmentse, feltéve, hogy az általa így okozott sérelem kisebb, mint amelynek elhárítására törekedett.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Segítségnyújtás elmulasztása
Btk. 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
Bűncselekmény lényegi kérdései
A bűncselekmény sértettje
A bűncselekmény sértettje olyan személy,
- akinek élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, vagy
- akinek az egészsége vagy testi épsége már sérelmet szenvedett.
Ennek számtalan oka lehet, eredhet valamely külső természeti erőtől, állat támadásától, más harmadik személy vétlen vagy bűnös magatartásától csakúgy, mint a sértett viselkedésétől vagy valamilyen betegségétől.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás a sértett segítség nélkül hagyása. Ez több mozzanatból áll: egy meggyőződési, egy felajánlási és egy segítségnyújtási magatartás elmulasztásából.
A meggyőződési kötelezettség lényege, hogy az elkövető bizonyságot szerezzen arról: a sértettnek szüksége van-e segítségre.
A felajánlási kötelezettség keretében az elkövetőnek még akkor is fel kell ajánlania segítségét a sértett felé, ha a többiek már a helyszínen vannak. Fontos feltétel tehát, hogy az elkövetőnek meg kell kérdeznie, tud-e segíteni és a helyszínen kell maradnia. Mentesülhet azonban a segítségnyújtási kötelezettség alól, ha e viszonyba más harmadik személyt von be, feltéve, hogy e személytől legalább olyan szintű segítség várható, mint amire maga a kötelezett képes és ezt a segítséget legalább olyan eredményesen teljesíti, mint ahogy azt a kötelezett tette volna (például mentőt hív).
A segítségnyújtásra az elkövető a tőle elvárható szinten teljes körben köteles. Így bűncselekménynek minősül az is, ha nyújt ugyan segítséget, azonban az csak részleges vagy nem megfelelő mértékű. Ezért a jóhiszemű ellátás mellett az a segítségnyújtó nem felel, aki e cselekményével esetleg többet ártott a sértettnek, mint amennyit használt.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A segítségre szorultság
Minden sérült vagy veszélyben lévő személynek fel kell ajánlani a segítséget, függetlenül attól, hogy ténylegesen segítségre szorul-e vagy sem. E tény megállapításakor nem lehet döntő az elkövető szubjektív véleménye, sem a sértett azon nyilatkozata, hogy szerinte a sérülések nem túl veszélyesek és ezért elutasítja az elkövető segítségnyújtó magatartását.
Nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség és nincs segítségre szorultság, ha a sértett mások közreműködése nélkül is el tudja látni sérülését vagy el tudja hárítani a veszélyhelyzetet, ha a sértett már meghalt, továbbá ha mások megfelelő segítségben részesítették.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A tőle elvárhatóság
A bűncselekmény nagyon fontos fogalmi eleme az elkövetőtől elvárhatóság. A segítségnyújtás során ugyanis mindig az adott elkövetőtől elvárható tevékenységi kör lesz az irányadó. Ennek megállapítása során a bíróság a társadalmi elvárhatóság általános szintjéből indul ki. Eszerint az önfeláldozás senkitől sem várható el, ha azonban a közvetlen életveszélyben lévő sértett életét saját kisebb sérülései vagy veszélyhelyzete árán megmenthetné, akkor erre már köteles.
Természetesen attól, aki segítségnyújtásra – például helyzeténél fogva – képtelen, mert maga is sérült, nem várható el az érdemi segítségnyújtás, adott esetben azonban segítséget ő maga is tud hívni (például mobiltelefonon).
Az ittasság önmagában nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól, ugyanis az adott helyszínen való ottmaradás még az ittasan vezető személytől is elvárható, de e segítségnyújtás természetesen csekélyebb mértékű kötelezettséget jelent, mint egy nem ittas elkövető esetén.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, hiszen az általános segítségnyújtási kötelezettség mindenkit terhel függetlenül attól, hogy nem az ő magatartásával okozati összefüggésben következett be a sértett ilyen állapota. Így ha az utas észleli a sofőr által okozott balesetet és annak ellenére, hogy a sofőr nem áll meg, ő maga is passzív marad – egyetért a vezető tevékenységével -, a bűncselekményért felelősségre vonható. Természetesen ezen egyetértésnek a jármű vezetője előtt is nyilvánvalónak kell lennie, azt az utasnak ki kell fejeznie, ugyanis a puszta jelenlét, a sofőrrel való belső egyetértés általában nem alapozza meg a felelősségrevonhatóságot.
A bűncselekmény csak szándékosan valósulhat meg, az elkövető tiszta mulasztásos formában mellőzi a segítségnyújtási kötelezettség teljesítését.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a sértett meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ennél is szigorúbb az elkövető megítélése, ha a veszélyhelyzetet maga idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
A halálos eredményért való felelősség feltétele, hogy a segítségnyújtás a sértett életét megmenthette volna; azaz a halálos eredmény és az elmulasztott segítségnyújtás között okozati összefüggés állt fenn. Ha ugyanis a sértett egyébként is meghalt volna, akkor nem e súlyosabb minősített esetért, hanem a cselekmény alapesetéért fog felelni.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
A veszélyhelyzet elkövető általi előidézése
Az elkövető több formában is előidézheti a veszélyhelyzetet, és ez befolyásolja az elkövető felelősségét.
Ha az elkövető véletlenül vagy gondatlanságból idézi elő a veszélyhelyzetet – vagy okoz kárt más testi épségében -, fokozott felelősség terheli azért, hogy e helyzetből a veszélyben lévő – vagy sérült – személyt kimentse.
Ha a veszélyhelyzetet – vagy sérülést – kiváltó magatartás nem bűncselekmény, vagy ha bűncselekmény ugyan, de ebben az elkövető vétlen volt, csak a segítségnyújtás elmulasztásáért fog felelni.
Ha a veszélyhelyzetet – vagy sérülést – kiváltó magatartás bűncselekmény, amelyet az elkövető gondatlanul valósított meg, és az adott bűncselekménynek van ilyen alakzata, akkor a segítségnyújtás elmulasztása mellett ezért a gondatlan bűncselekményért – például közúti baleset okozásáért – is felel halmazatban.
Abban az esetben azonban, ha az előidéző magatartás egy, az elkövető által szándékosan megvalósított bűncselekmény – például szándékos emberölés vagy testi sértés -, az elkövető e bűncselekmény mellett a segítségnyújtás elmulasztásáért természetesen nem felelhet.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Segítségnyújtásra is köteles személy
Segítségnyújtásra egyébként is köteles személynek minősül foglalkozásánál fogva például az orvos, a mentős vagy a tűzoltó, a sértetthez fűződő speciális kapcsolata miatt például a szülő a gyermeke, vagy a felnőtt gyermek az idős szülő vonatkozásában. Az az eset azonban, ha valaki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra, nem tartozik e különös segítségnyújtási kötelezettség hatálya alá.
(forrás:www.magyarorszag.hu)
Magzatelhajtás
Btk. 163. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerűen,
b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy
c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza.
(4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Öngyilkosságban közreműködés
Btk. 162. § (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gondozási kötelezettség elmulasztása
Btk. 167. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.