A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény jelentős változást hozott a kényszerintézkedések rendszerében.

A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések legszigorúbb eszköze a letartóztatás. A kényszerintézkedések, így a letartóztatás is a gyanúsított büntetőjogi értelemben vett előéletétől, a bűncselekmény tárgyi súlyától, valamint jellegétől függ. A gyanúsított őrizetbe vételét követően a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az alkalmazására és az ügyészség indítványára a nyomozási bíró dönt a letartóztatás elrendeléséről.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés általános szabályai között határozza meg azok elrendelésének általános és különös feltételeit, amelynek fennállása vagy hiánya a nyomozási bíró döntésének alapját kell képeznie. Kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha az általános feltételek mindegyike és a különös feltételek közül legalább egy fennáll.

Általános feltételek:

1. szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban
2. a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek, és
3. a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.

Különös feltételek:

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés rendelhető el

a)  a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, ha

1. megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött,
2. megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne,

b)  a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében, ha

• a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett,

• megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a     büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene,

c) a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, ha

• a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki,
• megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A fentieken túl Be. meghatározza azon indokokat, amelyet a nyomozási bírónak vizsgálnia kell a letartóztatás elrendelése tárgyában, így különösen tekintettel kell lennie a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, a terhelt személyi és családi körülményeire, a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára, a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására és arra, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet elrendelésével elérhetőe.

A letartóztatás tartama

A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

A vádemelést követően az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

A letartóztatás legfeljebb

a) egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb,

b) két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb,

c) három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb,

d) négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

Kivételt képez a fenti szabály alól, ha a gyanúsítottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

Bűnügyi felügyelet

A jogalkotó a házi őrizetre és lakhelyelhagyási tilalomra vonatkozó szabályok összevonásával megteremtette a bűnügyi felügyelet jogintézményét. A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt

a) a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el,

b) meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve

c) meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen.

A bíróság továbbá a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat.

Bűnügyi felügyelet elrendelésének feltételei

Vádemelés előtt a bűnügyi felügyeletet ügyészség indítványára a nyomozási bíró, vádemelés után az ügyben eljáró bíró dönt. Bűnügyi felügyelet a letartóztatáshoz hasonlóan a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el, akár más kényszerintézkedés helyett.

A bűnügyi felügyelet elrendelésének feltételeire a Be. személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekre vonatkozó általános szabályok az irányadóak, amelyről a letartóztatásnál olvashat részletesebben.

Bűnügyi felügyelet jellemzői

A bűnügyi felügyelet alatt álló terhelt meghatározott helyet, ingatlant engedély nélkül nem hagyhat el, meghatározott helyek látogatásának tilalma, valamint rendőrségnél való jelentkezési kötelezettség. A bíróság a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak biztosítása érdekében elrendelheti a terhelt nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával ellenőrizze.

Amennyiben a terhelt a technikai eszköz működtetésében nem működik közre, az a magatartási szabályok megszegésének minősül, erre a terheltet a technikai eszköz alkalmazásának elrendelésekor figyelmeztetni kell. A technikai eszköz alkalmazását a rendőrség ellenőrzi.

Vádemelés előtt elrendelt bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb négy hónapig tart. A bíróság a bűnügyi felügyelet tartalmát – az ügyészség indítványára – alkalmanként legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthatja.

Vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet a harmadfokú eljárás befejezéséig tart. Vádemelés után az elrendelt bűnügyi felügyletet a bíróság 6 havonta köteles felülvizsgálni.

A Be. lehetőséget biztosít arra az esetre, ha a terhelt életkörülményeiben lényeges változás következik be, hogy az előírt magatartási szabályoktól ideiglenesen vagy tartósan eltérjen.

Amennyiben a terhelt a magatartási szabályokat megszegi vagy idézés ellenére az eljárási cselekményen nem jelenik meg rendbírsággal sújtható, ismételt megszegés esetén más magatartási szabályok megállapításának van helye, akár a terheltet őrizetbe is vehetik, végső soron letartóztatása is elrendelhető.

Konzultáció

A konzultáció során lehetősége van teljeskörű személyre szabott tájékoztatást kapni jogi lehetőségeiről, választ kap arra kérdésére is, hogy „mi az amiben egy ügyvéd segítségére lehet”. A személyes találkozót követően tudja mérlegelni azt, hogy igénybe kívánja venni szakképzett ügyvéd segítségét.