„Hogyan juthatok pénzemhez?” Merül fel a kérdés abban, akinek pontos meghatározható összeggel tartoznak. A jogosult a pénzkövetelésének behajtását megkísérelheti „fizetési felszólítással” vagy „fmh” kibocsátásával. Az „fmh” kifejezés, az a fizetési meghagyás hétköznapokban elterjedt rövidítése. Gyakran elegendő felszólító levélben felhívni a kötelezettet a fennálló tartozásának rendezésére, azonban ez nem minden esetben vezet eredményre. Fizetési felszólítás helyett vagy azt követően a jogosult megkísérelheti követelését érvényesíteni fizetési meghagyásos eljárás útján. A fizetési meghagyás kibocsátásának nem előfeltétele az, hogy az adós felszólítsa a tartozásának megfizetésére.

Mi az a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyás egy olyan nemperes eljárás, amelynek fő célja, hogy az alacsonyabb összegű pénzkövetelést egyszerű és gyors módon lehessen érvényesíteni. Fennálló tartozás esetén a tartozás jogosultja az, aki indíthat fizetési meghagyásos eljárást az adóssal szemben. A fizetési meghagyásos eljárás alapvetően közjegyzői hatáskörbe tartozik.

Mikor bocsátható ki fizetési meghagyás?

Fizetési meghagyás kibocsátására kizárólag pénztartozás fizetésre irányuló lejárt követelés esetében van lehetőség, amely a hárommillió forintot nem haladja meg. A feleknek rendelkezni kell belföldi ismert lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy képviselettel.

Mikor kizárt a fizetési meghagyás kibocsátása?

Nincs helye fizetési meghagyás kibocsátásának, ha:

• a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe,
• a pénzkövetelés – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzési munkaszerződés alapjául szolgáló jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered.
• a követelés összege Pp. pertárgy érték számítására vonatkozó rendelkezései alapján a harmincmillió forintot meghaladja,
• a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,
• több jogosult vagy több kötelezett szerepel az eljárásban és a követelések között több – nem azonos – követelés szerepel.

A fentebb felsorolt esetekben peres úton, bíróság előtt van lehetőség a követelés érvényesítésére.

A kérelem benyújtása

A fizetési meghagyásos eljárásban bármely közjegyző eljárhat.

A jogi személy és az elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személyek kérelmüket elektronikus úton terjeszthetik elő. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy vagy jogi képviselő nélkül eljáró társasházak kérelmüket írásban és szóban is előterjeszthetik.

A papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelmet az eljáró közjegyző a kérelem beérkezéstől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelmet pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

Eljárás díja

Az eljárás díjköteles, amelyet a kérelem benyújtásakor köteles az előterjesztője megfizetni. A díj mértéke a pénzkövetelésnek az eljárás megindításkor fennálló járulékok nélkül számított 3%- a, de minimum 8000.- Ft.

Mit tehetek, ha fizetési meghagyást kapok?

A fizetési meghagyással szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással lehet élni, ha a kötelezett nem él ellentmondással akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik és végrehajtható lesz. Ellentmondás esetén az eljárás polgári perré alakul.

A kézbesített fizetési meghagyáson szerepel, hogy ki és milyen összeget követel a kötelezettől. Ha a kötelezett nem tartja jogosnak a követelést, akkor mihamarabb ellentmondással kell élni az ügyszámra hivatkozással. Az ellentmondásból tűnjön ki, hogy az valóban ellentmondás, amelyben a kötelezett nem ismeri el a jogosult követelését. Az ellentmondást annak a közjegyzőnek kell benyújtani, akitől kaptuk. A közjegyző az ellentmondás beérkezését követően az eljárás irataival együtt továbbítja az illetékes bíróság részére.

Amennyiben a kötelezett a követelést nem vitatja, de jelenleg nem tud fizetni, úgy lehet kérni a követelés részletekben történő megfizetését, illetve a teljesítési határidő halasztásának engedélyezését. Fontos megjegyezni, hogy erre kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben van lehetőség.

Részletfizetésre akkor van lehetőség, ha a jogosult a részletfizetés iránti kérelemhez hozzájárult vagy a közjegyző a kérelemnek helytad, és ez a döntése a felek méltányos érdekeit nem sérti. Ha kötelezett bármely részlet megfizetését elmulasztja megfizetni, akkor az egész tartozás megfizetése esedékessé válik. Ebben az esetben a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtására. Ahogy a fizetési meghagyás, úgy a részletfizetés iránti kérelem is díjköteles.

Mi történik, ha nem tettem semmit a fizetési meghagyással?

Amennyiben a kötelezett nem veszi át a levelet, tehát a kézbesítés sikertelen volt, ismét megpróbálja a posta kézbesíteni a levelet, amennyiben a levél „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, úgy a második kézbesítést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a levél „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni a levelet. Ez az úgynevezett kézbesítési fikció.

Előfordulhat, hogy csak később szerez tudomást a kötelezett (címzett) arról, hogy részére fizetési meghagyást akartak kézbesíteni. Ebben az esetben a kézbesítési fikció beálltától való tudom szerzéstől számított 15 napon belül kézbesítési kifogás terjeszthető elő a közjegyzőnél. Fontos, hogy erre a csak a kézbesítési fikció beálltának napjától számított 3 hónapon belül van lehetősége a kötelezettnek, ha a kézbesítés nem volt szabályszerű vagy önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a fizetési meghagyást. A kötelezettnek nem szabályszerű kézbesítést igazolni kell, az önhibán kívüli okot pedig a lehető legrészletesebben elő kell adni a kézbesítési kifogásban.

Mi történik, ha jogerőssé vált a fizetési meghagyás?

Amennyiben a fizetési meghagyással vagy annak egy részével szemben nem éltek ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás egészben vagy részben jogerőre emelkedik, a jogosult pedig kérheti annak a végrehajtását. A fizetési meghagyás végrehajtását annál a közjegyzőnél kell kérni, aki azt kibocsátotta. A jogosultnak van lehetősége a végrehajtást csak a fizetési meghagyás egy részére kérni, nem muszáj a teljes összegre kérni.

A végrehajtási eljárásban nem csak a követelést hajtják be, hanem a végrehajtási eljárás során felmerült költségeket. A végrehajtási eljárás során az összeget levonhatják a fizetésből, a bankszámláról, ingóságokat vihetnek vagy akár az ingatlant is elárverezhetik. Fontos, hogy a fizetési meghagyással foglalkozzunk és azt ne vegyük félvállról.

Nem csak akkor érdemes szakembert (ügyvédet) felkeresni, ha ellentmondással szeretne élni a fizetési meghagyással szemben, hanem akkor is ha meg nem fizetett követelését szeretné valaki érvényesítni.