A Járművezetés az eltiltás hatálya alatt, mint új tényállás a Btk.-ban

2021. május 14. napján lépett hatályba A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXI. törvény, amellyel módosult a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint más jogszabályok. Ennek eredményeképp 2021. május 14. napja óta már nem szabálysértési törvény, hanem új tényállásként a Btk. szabályozza azt, akit bíróság jogerősen eltiltott a járművezetéstől, azonban ennek ellenére – járművezetéstől eltiltás hatálya alatt – vezetésen éri a rendőrség.

A korábbi szabályozás és a szankciók változása

A korábbi szabályozás szerint az engedély nélküli vezetés, illetve az eltiltás hatálya alatti vezetés is csupán szabálysértés volt, amelyet ennek megfelelően szankcionált a jogalkotó.

Előbbi esetben szankcióként pénzbírságot és járművezetéstől eltiltást szabhatott ki az eljáró hatóság, míg utóbbi esetben akár szabálysértési elzárással is büntethető volt az elkövető. A gyakorlatban, ha valakit eltiltás hatálya alatti vezetésen érték az őt igazoltató rendőrök, akkor az elkövetőt őrizetbe vették és 72 órán belül szabálysértési ügyben döntő bíró elé állították. Ezzel szemben, akit engedély nélküli vezetésen értek korábban, mivel nem szabálysértési elzárással büntethető szabálysértés volt, csupán megindult vele szemben a szabálysértési elzárás és nem párosult hozzá személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében, akit járművezetéstől eltiltás hatálya alatti vezetésen érnek már nem szabálysértést, hanem bűncselekményt valósít meg. Amennyiben az elkövetőt alapeset miatt vonja felelősségre a bíróság, úgy akár vétség miatt egyévig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető. Minősített esetként rendeli büntetni a jogalkotó azt, akit büntetőeljárás keretében tiltanak el a járművezetéstől, így ebben az esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetés is kiszabható az elkövetővel szemben. Természetesen a fokozatosság elvére és más büntetés kiszabási elvekre is tekintettel elsődlegesen nem szabadságvesztés büntetést alkalmaz a bíróság az elkövetővel szemben.

Az új szabályozással változott az engedély nélküli vezetés szabálysértéshez kapcsolódó szankció is. Tehát a szabálysértés elkövetőjével szemben a korábbi szabályozással ellentétben már nem csak pénzbírság, illetve járművezetéstől eltiltás lehet a joghátrány, hanem már elzárással is büntethető.

Mi indokolta a változást?

A törvényjavaslat indoklása szerint ezen változtatásokra azért volt szükség, mert az a személy, aki megfelelő képzettség hiányában vesz részt a forgalomban rendkívül veszélynek teszi ki magát, valamint a környezetében lévőket. Ezért az engedély nélküli vezetés szankciójának szigorítása, elzárással fenyegetése vált indokolttá. A társadalomra veszélyesség pedig még fokozottabb, ha a szabálysértési hatóság vagy büntetőbíróság a járművezetéstől eltiltó rendelkezés semmibe vételével vezeti az eltiltott járművet, ami indokolttá teszi a bűncselekménnyé minősítést.

Fontos megjegyezni, hogy a járművezetéstől arra tökéletesen alkalmas személy is eltiltható. A büntetésnek a Büntető törvénykönyvben és a Szabálysértési törvényben meghatározott feltételei elsődlegesen nem a járművezetési képességtől, hanem alkalmasságától függenek, hiszen eltiltható az elkövető a járművezetéstől akkor is, ha a járművet a bűncselekmény elkövetéséhez, mint eszköz használta.

Mi a gyakorlatban megjelnő probléma az új szabályozással?

Álláspontom szerint az újonnan beiktatott bűncselekmény szankcionálása aggályos, hiszen, ha nem tipikus eset veszünk alapul, hanem az elkövetővel szemben közlekedési bűncselekmény (ittas vezetés, közúti baleset okozása stb.) miatt emel vádat az ügyészség, azonban a bíróság felmentő ítélet meghozatala mellett, csak közlekedési szabálysértésben állapítja meg a vádlott felelősségét és vele szemben, mint szabálysértési büntetés járművezetéstől eltiltást alkalmaz. Ebben az esetben az elkövetőt igaz, hogy szabálysértés miatt vonták felelősségre és szabálysértési büntetésként szabtak ki vele szemben az eltiltást, de mindezt büntetőeljárásban. A jelenleg hatályos szabályozás folytán a példa alapján az elkövetőt nem alapeset, hanem minősített eset miatt kellene felelősségre vonni. Ez a szabályozás a gyakorlatban még okozhat problémát.