A körözés és az elfogatóparancs fogalma a hétköznapokban sokszor összekeverednek egymással, azonban két különböző jogintézményről beszélünk. Körözés törvény vagy jogszabályban meghatározott döntés alapján személlyel, ismeretlen holtesttel vagy dologgal szemben rendelhető el. Körözési eljárás célja az ismeretlen személy, holttest vagy dolog azonosítása, valamint hollétének megállapítása, felkutatása. Körözési eljárás a körözésnek a nyilvántartásba történő rögzítéssel indul, úgy hogy a nyilvántartó a körözés nyilvántartásba vételéről tájékoztatja a lefolytatásra jogosult szervet.

Az elfogatóparancs ezzel szemben a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében ki bocsátott határozat, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

• tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt,

• tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt,

• külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra történő átadása, illetve kiadatása indokolt.

Nemzetközi elfogatóparancskibocsájtására kerül sor, ha a büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, ha a terhelt kiadatásának feltételi fennállnak. Kiadatásnak a büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadását kérik mind a magyar, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja.

Európai elfogatóparancsot bocsáthat ki a bíróság a terhelttel szemben, ha az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Amennyiben a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancsot nem bíróság bocsátotta ki, az európai elfogatóparancs kibocsátására ügyészség által kibocsátott, vagy a nyomozó hatóság által kibocsátott és ügyészségi jóváhagyással ellátott elfogatóparancs alapján is sor kerülhet.

A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság határozatával elrendelheti:

• az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási eszköz,
• az ismeretlen helyen lévő dolog hollétének megállapítása, valamint ismeretlen eredetű dolog azonosítása céljából annak a dolognak a körözését, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,
• a tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy körözését, ha a személyazonossága ismeretlen,
• az ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy körözését elérhetőségének megállapítása érdekében,
• holttest, holttestrész azonosítása érdekében annak a holttestnek, holttestrésznek a körözését, amely bizonyítási eszköz.

Belföldi elfogatóparanccsal egy időben kibocsátható nemzetközi vagy európia elfogatóparancs is.  Ha a nemzetközi vagy európai elfogatóparancs kibocsátásának feltétlei fennállnak és az eljárás a nyomozó hatóság vagy ügyészség előtt van folyamatban, akkor az elfogatóparancs kibocsátására a nyomozási bíró jogosult.

Az elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt. A visszavonásáról vagy módosításáról az a nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság intézkedik, amely előtt az eljárás folyamatban van.

Körözési törvény (2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról) határozza meg:

1.  a körözés általánosan használt fogalom rendszerét, valamint
2.  a körözési nyilvántartást, valamint a körözési nyilvántartásban kezelt adatok tartalmát,
3.  a körözött személyek nyilvántartását,
4.  a körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási elemeit,
5.  a körözött dolog nyilvántartását,
6.  az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartását,
7.  a talált dolgok nyilvántartását,
8.  az eltűnt személyekre vonatkozó különös eljárási szabályokat,
9.  a eltűnté nyilvánítási eljárást,
10.  a közérdekből nyilvános adatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatokat,
11.  a körözési eljárást,
12.  a körözésre jogosult szerveket, valamint intézkedéseket.

Körözési eljárás

Körözési eljárást a rendőrség erre a feladatok ellátására létrehozott szerve folytatja le. Ha a hatóság tagja olyan körözött személyről szerez tudomást, akinek a körözését elrendelték, erről a rendőrséget értesíti, akkor is értesítenie kell a rendőrséget, ha a körözött dolog fellelési helyéről szerez tudomást. A bűnügyi nyilvántartó szerv, polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, az útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv eljárásuk során kötelesek ellenőrizni a körözött személyek nyilvántartását vagy dolgok nyilvántartását feladataik teljesítése során. Abban az esetben, ha az eljáró szerv az adott személyt beazonosítja a körözött személyek nyilvántartásban, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget. Ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetve az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították, a körözési eljárást lefolytató szerv köteles értesíteni a körözést elrendelőt a körözés visszavonása kezdeményezése céljából. Az értesítés tényét a körözési eljárást lefolytató szerv a nyilvántartásban rögzíti.

Rendőrség feladatai

A rendőrség körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet.

Nemzetközi körözés során a rendőrség a személy, dolog hollétét, valamint a személy vagy holttest, holttestrész személyazonosságát megállapította, akkor a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül a körözést elrendelő állam hatóságát.

Felettes szervként a rendőrség ellenőrzi a jogszabályok megtartását, amelynek során

• a körözési eljárást lefolytató szervet megfelelő határidő tűzésével intézkedés végrehajtására vagy tájékoztatás adásra utasíthatja;
• körözést magához vonhatja;
• elbírálja körözési eljárásban a körözési eljárást lefolytató szerv által végrehajtott eljárási cselekményekkel szemben előterjesztett panaszt,
•  az eljárási cselekményeknél jelen lehet, annak irataiba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

A rendőrségen kell bejelenteni és a rendőrség rendeli el az eltűnt személy körözést annak érdekében, hogy tartózkodási helye vagy személyazonossága megállapításra kerüljön. Kiskorú személy eltűnésének bejelentését követően a rendőrség haladéktalanul köteles tájékoztatni az illetékes gyámhatóságot.

Rendőrség körözési eljárás során végezhető intézkedései:

• más hatóságokkal való együttműködés a rendelkezésre álló információk begyűjtése során,
• az ismeretlen helyen lévő személy és dolog felkutatása, illetve az ismeretlen személyazonosságú személy vagy holttest, ismeretlen eredetű dolog azonosítása érdekében a közszolgálati médiaszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, valamint a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé,
• körözött személlyel vagy dologgal kapcsolatban tudomásukra jutott információ ellenőrzéséről, a nyilvántartásban való rögzítésről,
• az adatigénylés céljának pontos megjelölésével az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatban helymeghatározási adatokat, hívásforgalmi adatokat, valamint az adatigénylés céljával összefüggő előfizetői adatokat kérhet,
• a pénzügyi intézménytől és a pénzforgalmi intézménytől adatokat igényelhet a készpénzt-helyettesítő fizetési eszköz használatának helyszínére és időpontjára vonatkozóan,
• adatkérési tevékenységet folytathat,
• végrehajtott intézkedések nyilvántartásba való rögzítése.

A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben elrendelt körözés vagy elfogatóparancs által elrendelt körözés végrehajtása során a körözés lefolytatására jogosult szerv:

• a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtőzködő vagy szökésben lévő elkövető elfogásának elősegítése, eltűnt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét, illetőleg a szükséges rendőri intézkedést közvetlenül elősegítő személy részére előzetesen és nyilvánosan díjat tűzhet ki,
• igazoltathat, vagy lakcím vagy tartózkodási helyre vonatkozóan nyilatkozattételre hívhat fel,
• bizonyítási eszközként lefoglalhat, valamint a támadásra, vagy önveszély okozására alkalmas, illetve a jogosulatlanul birtokolt dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, zár alá vétel vagy lefoglalás elrendeléséig, de legfeljebb három munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti,
• fokozott ellenőrzési, ruházat, csomag és jármű átvizsgálási tevékenységet végezhet,
• felvilágosítást kérhet,
• a gyanúsítottat elfogását követően az illetékes hatóság elé állítja,
• rejtett ellenőrzést,,
• titkos infomációgyűjtést folytathat,
• nemzetközi körözést rendelhet el.

Fontos megjegyezni, hogy annak a személynek, akit tanúként kíván meghallgatni az elrendelő hatóság, annak a körözése kizárólag személyazonosságának vagy elérhetőségének megállapítása céljából rendelhető el. Ezzel ellentétben annak a személynek, akivel szemben elfogatóparancsot bocsájtottak ki megtalálása vagy elfogása esetén őrizetbe vétele nem mellőzhető, mivel 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsájtó vagy az abban megjelölt más ügyész, illetve nyomozó hatóság, vagy 72 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé kell állítani. Aki ellen csupán körözés van kiadva – de elfogatóparancs nincs kibocsátva, – annak őrizetbe vételére nincs jogalap. A személyi szabadság jogalap nélküli megsértése pedig a hatóság fegyelmi és kártérítési felelősségét egyaránt felveti.

Nyilvántartás

Közérdekből nyilvános körözések nyilvántartását a rendőrség honlapján található meg. Ez a nyilvántartás külön kezeli a személy, holtest vagy holtestrészek és a dolog körözését.

Személy körözés esetén különbséget tesz az elfogatóparancs alapján körözött és az eltűnt, ismeretlen helyen lévő személyek között.  Körözött személyek esetében a körözési nyilvántartás tartalmazza a körözött személy családi és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, személyelírását, különös ismertetőjegyeit, gúnynevét, képmását, valamint a körözési információkat. A körözési információkon belül a körözés okát, annak jogalapját, a bűncselekmény megnevezését, elrendelésének időpontját, az elrendelő szerv megnevezését, és elérhetőségét, az elrendelő határozat számát, valamint az eljárást lefolytató szerv nevét és elérhetőségét.

A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartóa körözés visszavonását követő harmadik napig. Eltűnt személy esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor, – a körözés elrendelésétől számított 90 évig,vagy az eltűntnek nyilvánító határozat visszavonását követő harmadik napig, vagy a körözött személy haláláig kezeli.

A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartóa körözés visszavonását követő harmadik napig,állatok esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor – a körözés elrendelésétől számított 20 évig,a körözött közokirat érvényességi idejének lejártától számított 10 évig,az előzőek alá nem tartozó olyan esetben, amikor a körözés elrendelésének oka elvesztés 5 évig,lőfegyver esetén a körözés elrendelésétől számított 90 évig, olyan dolog esetén, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a körözés elrendelésétől számított 90 évig kezeli.

Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartóa körözés visszavonását követő harmadik napig, vagy a körözés elrendelésétől számított 90 évig kezeli.

Mit tehetek?

Amennyiben arról szerez tudomást, hogy Önnel vagy hozzátartozójával szemben körözés rendeltek el vagy elfogatóparancs van kibocsátva, érdemes minél hamarabb felvenni a kapcsolatot ebben jártas ügyvéddel. A körözési nyilvántartás adataiból sok fontos információ szűrhető le a körözés alapjául szolgáló eljárással kapcsolatosan, amelyből már előzetesen felvilágosítást tud kapni a lehetséges következményekről, illetve az elfogatóparancs visszavonásáról.