Időpont foglalás
Mire jó a konzultáció?

A konzultáció során lehetősége van teljeskörű személyre szabott tájékoztatást kapni jogi lehetőségeiről, választ kap arra kérdésére is, hogy „mi az amiben egy ügyvéd segítségére lehet”.

A személyes találkozót követően tudja mérlegelni azt, hogy igénybe kívánja venni szakképzett ügyvéd segítségét.

i

Feljelentés

Hogyan indulhat meg a büntetőeljárás?

Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést vagy bejelentést, ez nem kizárólag a sértett joga. A feljelentést szóban vagy írásban bárki tehet a rendőrségen vagy az ügyészségen. Nincs akadálya annak sem, hogy valaki postai úton vagy technikai eszköz alkalmazása útján tegyen feljelentést.  Ha a feljelentést nem nyomozó hatóság előtt teszik, hanem más hatóságnál (jegyző, önkormányzat) a feljelentést ennek a hatóságnak is el kell fogadnia és haladéktalanul továbbítja azt a büntető ügyekben eljáró hatóságnak. A nyomozó hatóság hivatalból indítja meg a büntetőeljárást, ha bűncselekmény elkövetését észleli. Éppen ezért a büntetőeljárás megindulását vagy folytatását nem befolyásolja a feljelentés visszavonása.

Mit tehet, ha bűncselekmény áldozata lett és feljelentést szeretne tenni?

A feljelentés a büntetőeljárás megindításának fontos láncszeme, bárkit megillető jogosultság, amelyet megtehet jogi és természetes, ismert és “ismeretlen, névtelen” személy is. Feljelentést többféle mód is meg lehet tenni. Igénybe veheti ügyvéd segítségét vagy megteheti személyesen a rendőrségen. Utóbbi esetében hosszas várakozásra kell számítania annak, aki személyesen tesz feljelentést.

Ahhoz, hogy a büntetőeljárás meginduljon a nyomozó hatóságnak egy átfogó képet kell kapnia az elkövetett bűncselekményről. Ezért a feljelentőnek pontosan le kell írnia az eset történéseit. Figyelni kell arra, hogy minél részletesebb legyen a feljelentés, mert minden szónak lehet jelentősége. Hiszen az így leírt tényállás alapján állapítható meg, hogy a feljelenteni kívánt személy pontosan milyen bűncselekményt követett el.

Írásban vagy szóban érdemes feljelentést tenni?

Az írásban tett feljelentés esetén a feljelentőnek van ideje végiggondolni történteket, pontosan és részletekre is kiterjedően leírni azt. Az írásban tett feljelentésben célszerű megjelölni a bizonyítékokat, így megjelölni azon személyek körét, akit a nyomozó hatóság az üggyel kapcsolatban tanúként hallgathat ki. Ha okirati bizonyítékok állnak a feljelentő rendelkezésére, akkor azokat mellékletként érdemes csatolni, vagy megjelölni azt, hogy honnan tudja a nyomozó hatóság az egyes bizonyítékokat beszerezni.

A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szóban tett feljelentésnek hátránya, hogy a sértett nem tudja megfelelően összeszedni a gondolatait, amely miatt akár a feljelentés megítélése szempontjából lényeges körülményt felejt ki vagy éppen nem megfelelően fogalmaz. Ilyenkor előfordulhat, hogy a büntetőeljárás meg sem indul, amelyből akár súlyos hátránya is származhat Önnek.

Milyen jogok illetik meg a sértettet?

A sértetett a büntetőeljárás során az alábbi jogok illetik meg:

  1. meghatározott eljárási cselekményeken és a tárgyaláson jelen legyen és és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
  2. bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
  3. az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje,
  4. a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  5. segítő közreműködését vegye igénybe,
  6. a perbeszédek során felszólaljon,
  7. az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
  8. a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
  9. magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.

A sértett jelenléti joga

Ha a sértettet tanúként idézik, akkor jelenléte kötelező. Bizonyos eljárási cselekményeknél például: helyszíni szemlén, felismerésre bemutatásnál jelen lehet, erről őt az eljáró hatóság értesíteni fogja. Nem lehet jelen azonban gyanúsított és tanú kihallgatásán.

Iratbetekintéshez való jog

A nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság a sértett kérelmére másolatot ad ki az eljárás során keletkezett, beszerzett vagy becsatolt iratokról. A nyomozás befejezéséig a sértett és képviselője másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelen lehetnek, az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti (pl egy tanúvallomás). A feljelentő részére, ha nem sértett, kizárólag csak a feljelentésről kaphat másolatot. Azokon az eljárási cselekményeken, ahol a sértett jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet nyomban megtekintheti. A nyomozás befejezését követően a sértett, valamint jogi képviselője a nyomozás minden olyan iratáról másolatot kaphat, amely pótmagánvádlóként történő fellépéséhez szükséges.

Indítványtételi és észrevételi joga

A sértett az eljárás minden szakaszában akár írásban, akár szóban tehet indítványokat, illetve észrevételeket. Indítványai elsősorban bizonyítási cselekményekre irányulhat. A nyomozás során indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyész bírálja el. A hatóság nem köteles helyt adni indítványoknak.

Szükséges-e ügyvédet fogadni?

Amennyiben Ön úgy érzi, hogy sérelmére bűncselekményt követtek el, vagy csak tájékozódni szeretne lehetőségeiről, esetleg már megindult a büntetőeljárás vagy feljelentését elutasították, amellyel szemben jogorvoslati jogával szeretne élni és jogi képviseletre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal.